„Ki találja meg az antik ajtózárproblémák zűrzavaraiban elveszett Platónt?”
Hatvany Lajos: A tudni nem érdemes dolgok tudománya
Kocsis Terkának
Születésnapi sorozatunk újabb bejegyzésének főszereplője egy vörösalakos külix, amelyet ma a berlini múzeumban őriznek. Az edény Kr. e. 480 körül készült Athénban, Durisz munkája – a vázafestő szignálta is alkotását; Caeréből (ma: Cerveteri) került elő. Tondójában egy szandálját oldó ifjú képe rajzolódik ki, míg a váza külső oldalát (palástját) iskolai jelenetek díszítik.
A külix fülei között öt-öt alakot, tanárokat és diákokat látunk: korukat és rangjukat a szembetűnő méretkülönbség mutatja. Mindkét jelenet baloldalán hangszeres oktatás zajlik: fent a fúvós aulosz, lent pedig a húros lüra a tananyag; jobbra egy-egy botra támaszkodó, szakállas férfi ül. Az előbbi jelenetsor közepén egy fiatalabb férfi („kistanár”) hajol előre, kezében nyitott írótábla és íróvessző; tanítványa kissé behajlított lábbal áll előtte.
A másik oldalon félszeg diákkal szemben idősebb, tekintélyes oktató foglal helyet. Kezében tekercset tart, rajta írás. A vázafestő ügyelt rá, hogy ezen az apró felületen is jól olvashatóak legyenek a görög szavak – a szöveg mintha a homéroszi eposzok kezdősorát idézné.
Esetleg egy elveszett remekmű első sorai lehetnek? Mire engednek következtetni a metrikai „hibák” vagy az egymás mellett idegenül csengő szóalakok? Mennyire volt tájékozott az irodalomban Durisz? S hogyan illeszkedik mindez az osztályterem ábrázolásába? Talán egy házi feladat javítását demonstrálják és a rossz tanuló felel?
Ezekre a kérdésekre csak hosszas és alapos kutatómunkával lehet valószínű válaszokat megfogalmazni, de még ezek sem biztosak (egy lehetséges „megoldókulcs”, azaz a jelenet legutóbbi értelmezése például ITT olvasható).
Alábbi kvízünk megfejtéséhez azonban csak egy internetes gyorskereső kell – vagy az sem: az állítások korrigálásához ugyanis a popkultúrában való jártasság jelent előnyt!
A megoldásokhoz az alábbi linkeken találsz további érdekességeket: 1, 2, 3, 4, 5.
De jó így, belelátni a titkokba. Mert nekünk örökre titok maradna mindez.
Ezért is szeretjük a Palladiont.