A szobor Kr. e. 17 és a Kr. u. 1. század húszas évei között készülhetett. → Augustust, az első római császárt (Kr. e. 31 – Kr. u. 14) ábrázolja, páncélban és hadvezéri köpenyben. Jobb kezét felemeli, mintha éppen beszédet intézne a katonáihoz. Bal kezében fémből készített tárgyat tartott, talán lándzsát vagy hadvezéri pálcát.
A szobor márványból készült másolata egy elveszett bronz műnek; a páncél hátoldalára faragott diadaloszlop és szárnyas alak befejezetlen maradt.
Mekkora?
206 centiméter magas, tehát már méretével is mutatja a császár nagyságát – a valóságosnál jóval magasabb, súlya ráadásul egy tonna körül van. A legjobb minőségű, Parosz szigetén bányászott márványból készült. Lényegében épen maradt meg (még az orra hegye sem sérült meg), de néhol ki kellett egészíteni. A fejet és a jobb kart külön faragták ki, majd hozzákapcsolták a törzshöz.
Mi a jelentősége?
A szobor sokféle módon ábrázolja az uralkodó nagyságát. A mellvérten egy Kr. e. 20-ban lezajlott eseményt látunk: a parthus uralkodó zsákmányolt római hadijelvényeket ad vissza Augustus hadvezérének és mostoha fiának, a későbbi Tiberius császárnak. A Római Birodalom tehát még a legerősebb ellenfelénél is hatalmasabb. Sőt, az eseményre felfigyelt az egész világ: ezt nézi Ég és Föld, a Nap és a Hold, a leigázott népek és a császár kedvenc istenei: Apollo és Diana is.
A szobor Augustus isteni voltát is sejteti. Páncélban ábrázolja őt, de mezítláb, ahogy hérószokat, isteneket volt szokás. A támaszték delfinen ülő Amort ábrázol, akik Venushoz kapcsolják a császárt: az istennő a tenger habjaiból született, Amor pedig az egyik fia. Másik gyermeke, Aeneas viszont a Iulius-nemzetség őse lett – ebbe a nemzetségbe tartozott Augustus is.
A szobor 1863-ban került elő. Lelőhelyét, ami a mai Róma északi részén van, a középkor óta Prima Portának (Első kapunak) nevezik, mert az ókori romok alapján úgy vélték, itt volt az antik város első északi városkapuja.
Augustus császár idején viszont ez a vidék nem tartozott Rómához; itt állt egy dombtetőre épített hatalmas villa, amelynek tulajdonosa akkoriban Livia Drusilla, a császár felesége volt. A falait borító freskók a római festészet főművei közé tartoznak. A villa valószínűleg később is a római császárok nyaralója volt. A Prima portai Augustus-szobor tehát a lelőhelyéről kapta a nevét.
A szobrot a vatikáni múzeumban őrzik (Braccio Nuovo 2290).
A szoborról a Vatikáni Múzeum honlapján is olvashatsz, a Német Régészeti Intézet oldalán pedig további képeket találsz.
…………………………………………………………………………
A festés rekonstrukciójáról ebből a videóból tudhatsz meg többet.
…………………………………………………………………………
Livia császárnő villájával ITT ismerkedhetsz meg (olaszul); a villa freskóival pedig ITT.
…………………………………………………………………………
Augustusszal és a Római Birodalommal a 2022-es Kheirón Küldetés 3. fordulójában foglalkozunk bővebben.
A szobor ma fehér, de eredetileg, mint a görög és római szobrászat legtöbb alkotása, harsány színekben pompázott. A színek legtöbbje a megtalálás idején még szabad szemmel is látható volt, de a későbbi tisztítások során eltűnt, és ma már csak a megmaradt színnyomok alapján rekonstruálható: a köpeny bíbor volt, a mellvért fehér, a rajta lévő alakok pedig főleg pirosra és kékre voltak festve. A császár száját vörössel emelték ki, és színes volt a haja és a szeme is.
© Palladion Műhely│Adatkezelés│Sütik│Impresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com