PROPYLAIA 2023

ÓKORTUDOMÁNYI NAPOK AZ ELTE-N
középiskolásoknak és minorválasztás előtt álló hallgatóknak


Ha most végzel
a középiskolában vagy nemrég kezdted az egyetemet,


érdekelnek az ókori nyelvek és kultúrák,


kíváncsi vagy
a képzéseinkre,
de nem tudod, mire számíts,


már a nyáron megismerkednél
a papiruszok és kódexek világával, 


vagy tennél egy próbát, mielőtt nekivágsz az ékírásos és hieroglif feliratoknak…

… szeretettel várunk az egyetem kapujában,
a PROPYLAIÁN,
az ELTE Ókortudományi Intézetének második nyári táborában!


#asszíriológia


#egyiptológia


#hebraisztika


#klasszika-filológia


#vallástudomány

Az Ókortudományi Intézet és a Palladion Műhely által közösen szervezett négynapos rendezvény célja, hogy az érdeklődők már az egyetemi évkezdés előtt tapasztalatokat szerezhessenek az Intézet tanszékein folyó munkáról – kölcsönös nyitottsággal, oldott légkörben!

A Propylaia több mint nyílt nap vagy próbaóra: workshopokon és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetéseken, közös munkán alapuló, izgalmas próbatételeken ismerkedhettek meg egymással, találkozhattok oktatókkal és hallgatókkal, hogy együtt vitassuk meg az ókortudományi kutatások aktuális kérdéseit, céljait és feladatait – idén az állatok sokoldalú szerepén keresztül. Tartsatok velünk! 

A tavalyi nyárról ITT olvashattok.

FONTOS TUDNIVALÓK

IDŐPONT: 2023. június 26–29.

A foglalkozásokra minden nap 9:30 és 17:00 között kerül sor, ebédszünet 12:30 és 14:00 között.

HELYSZÍN: ELTE Trefort-kerti Campus

1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, B, F, 6-8.

LÉTSZÁM: maximum 25 fő / program

A foglalkozásokon maximum 25 fő tud részt venni, a jelentkezéseket a regisztráció sorrendjében fogadjuk el.

RÉSZVÉTELI DÍJ: 15.000 Ft

A részvételi díj a teljes programra 15.000 Ft, amely magában foglalja az ebéd és büfé költségét.

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2023. június 12.

A rendezvényre való jelentkezéshez töltsd ki ezt az űrlapot! A jelentkezés a részvételi díj befizetésével válik teljessé.

EMAIL: propylaia@btk.elte.hu

TELEFON: 411-6500 / 5417

PROGRAM

2023. JÚNIUS 26. HÉTFŐ

09:30 – 10:00, B épület 112.
♦ Gyülekező, regisztráció

10:00 – 12:30
♦ Mit rejt az ELTE Trefort-kerti Campusa? – Nyomozás épületek és évezredek labirintusában a Palladion Műhellyel

Peripatetikus séta az ELTE Bölcsészettudományi Karának otthont adó Trefort-kertben és az Ókortudományi Intézet tanszékein: miközben betűk, jelek, kódok és rejtvények útvesztőjében keressük a helyszíneket összekötő ösvényeket, nemcsak a campus jelenével és múltjával, hanem egymással és a heti programok témáival is megismerkedünk.

14:00 – 17:00, A épület, alagsor -150
♦ Totem, maszk, áldozat és öleb – Állatok, emberek és összetett lények a világ kultúráiban
EGYED ATTILA és VÉR ÁDÁM, Vallástudományi Tanszék

A foglalkozás során a diákok betekintést nyerhetnek abba a sokszínűségbe, ahogyan a világ különböző kultúrái az ember és más lények viszonyát megtapasztalják. A vallási rítusokban való megjelenítések alapján négy viszonyrendszert fogunk megvizsgálni, amelyek a test és a lélek különböző kapcsolati lehetőségeit tükrözik (totemizmus, animizmus, helyettesítés és emberközpontúság). A diákok először azt a feladatot kapják, hogy csoportokba szerveződve irányított kérdések és lehetséges válaszok mentén tetszés szerint összeállítsanak egy-egy fantázialényt, és arról adatlapot készítsenek. Ezután egy film- és képanyagokkal dúsított előadás során megismerkedhetnek mind a négy fajta viszonyulási rendszerrel néhány érdekes példa mentén. A foglalkozás zárásaképp mindegyik csoport bemutatja az általa körvonalozott fantázialényt és a feltérképezett viszonyrendszerekre alapozva megpróbálja felfedezni annak kulturális lehetőségeit.

2023. JÚNIUS 27. KEDD

9:30 – 12:30, F épület, II. emelet 233

♦ Állatok és keveréklények az ókori Mezopotámiában
NYITRAI MÓNIKA és PÁSZTOR DÁNIEL, Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék

A táborozók rövid előadás keretében ismerkedhetnek meg a mezopotámiai állatvilággal, elsősorban a nagymacskákkal, s közülük is főként az oroszlánokkal, továbbá a különféle keveréklényekkel, illetve ezen állatoknak, lényeknek az ókori mezopotámiai kultúrában, vallásban és hitvilágban betöltött szerepével. Ezt követően a résztvevők játékos foglalkozás keretében sajátíthatják el a témával kapcsolatos akkád nyelvű ékírásos megnevezéseket, kifejezéseket, és elkészíthetik saját apotropaikus amulettjüket is.

14:00 – 17:00, A épület, alagsor -150

♦ Tutanhamon sírja és a túlvilági páviánok
IRSAY-NAGY BALÁZS, Egyiptológiai Tanszék

A Királyok Völgyében, Tutanhamon sírkamrájában majdnem egy teljes falat páviánábrázolások töltenek ki. Miért? Kik ezek a páviánok, és miért voltak fontosak Tutanhamon túlvilági életéhez? Ezekből a kérdésekből kiindulva az előadás áttekinti a páviánok szerepét az ókori egyiptomi vallásban, a kozmikus terekről vallott elképzelésekben.

♦ Állatok és állatnevek az ókori Egyiptomban
JASPER KATA, Egyiptológiai Tanszék

A blokkban különféle szempontok mentén járjuk körbe az állatok szerepét az ókori egyiptomi mindennapokban és az egyiptomi ember világról alkotott elképzeléseiben. Beszélgetni fogunk az állatok és az állatalakban megjelent istenek kozmoszban betöltött helyéről, amelyet az egyiptomiak önmagában is szakrális természetűnek képzeltek el. Érintjük továbbá az állatok mindennapi életben betöltött szerepét is – a teherhordó szamárétól kezdve a házikedvenc és vadászatok során is bevetett kutyáén át a veszélyes kígyóig és krokodilig. Tudva, hogy az egyes állatokat jelölő kategóriák sok esetben hangutánzó szavak voltak, megkíséreljük beazonosítani azokat. Végezetül megismerkedünk a veszélyes állatok marása és különféle betegségek elleni varázsmondásokkal és ábrázolásokkal borított Hórusz-táblákkal, és el is készítünk egyet.

2023. JÚNIUS 28. SZERDA

9:30 – 12:30, F épület, II. emelet 217

♦ Madarak, bogarak és egyéb szárnyas lények a görögök képzeletében
BOLONYAI GÁBOR, Görög Tanszék

A madarakhoz szinte minden kultúrában olyan képzetek társulnak, melyek kiemelik őket az emberek világából. Úgy mozognak, ahogy az ember nem tud, és olyan térben, ahová csak szeretne eljutni az ember – a madarakat az istenek rokonainak vagy közeli társának tartják. Puszta megjelenésük égi jel, ami tönkre tehet vagy sikerre vezethet bármely emberi vállalkozást. A foglalkozás első részében egy-egy isten és madárpárja kapcsolatáról lesz szó: miért bagolyszemű Athéna? mi köze Aphroditének a verébhez, Apollónnak a hattyúhoz? A második részben egy olyan szárnyasról beszélgetünk vázaképek alapján, amely repülni ugyan legfeljebb egy-két métert tud, mégis rendkívüli népszerűségre tett szert az ókori Görögországban: a kakasról.

♦ Állat vagy isten? – a lélekvándorlásról
BÁRÁNY ISTVÁN, Görög Tanszék

A foglalkozás során azt vesszük szemügyre, hogy filozófiai és eszmetörténeti szempontból a különböző „élő” lények milyen kontinuumokat képeznek (élettelen-növény-állat-ember-isten, és akár további átmeneti kategóriák is). Néhány releváns szöveget olvasunk és elemzünk, különös tekintettel a lélekvándorlás platóni elképzelésére.

14:00 – 17:00, A épület, alagsor -150

♦ Állati emberek, emberi állatok – Phaedrus meséi
KOZÁK DÁNIEL, Latin Tanszék

Az állatmese aiszóposzi hagyománytól egészen George Orwellig és akár a kortárs irodalomig végigkövethető műfajának alapvető értelmezési stratégiája az allegória: a történetekben szereplőként feltűnő állatok egy-egy emberi jellemnek, tipikus emberi viselkedésnek feleltethetők meg. Az állatmese ugyanakkor rendszeresen színre visz fajok közötti kommunikációt: állatok és emberek, illetve állatok és istenek beszélgetéseit is. A foglalkozáson e hagyományt annak kora császárkori római képviselőjére, Phaedrusra és verses állatmeséire koncentrálva vizsgáljuk, feltéve a kérdést, hogy az évezredes távolságból is könnyen dekódolhatónak tűnő allegóriák miként hordozhatnak adott esetben – mint például a kutya és a farkas találkozását elbeszélő mesében – specifikusan római jelentést is.

♦ Istenek és állatok Borbély Szilárd bukolikus verseiben
KRUPP JÓZSEF, Latin Tanszék

Borbély Szilárd Bukolikatájban című, a szerző halála után nyolc évvel napvilágot látott verseskötete (2022) nagymértékben támaszkodik a görög-római mitológiára. Az 1960-as és ’70-es években egy kelet-magyarországi faluban élő család és környezetük mindennapjait a költő úgy mutatja be, hogy a „bukolikus” táj lakóiként „az isteneket” nevezi meg, számos mitikus alakot beemelve elbeszéléseibe. A falu lakóinak életében fontos szerepet játszik az állattartás, így sajátos kapcsolatrendszer alakul ki az emberi, állati és isteni szféra között: a foglalkozáson ennek néhány poétikai és antropológiai vonatkozását szeretnénk feltárni.

17:30 – 19:30, Múzeum körút 6-8, alagsor

♦ Fakultatív program: Filmvetítés
Alejandro Amenábar: Agora (2009)

2023. JÚNIUS 29. CSÜTÖRTÖK

9:30 – 12:30, F épület II. emelet 233

♦ Égi szférák, angyalok, állatok
BÍRÓ TAMÁS, Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék

Maimonides, a legjelentősebb középkori zsidó filozófus, a 12. századi vallásjogi művét egy világkép bemutatásával kezdi. Megkülönbözteti a Teremtőt és a teremtményeket, az utóbbiakat pedig több kategóriába osztja. Megismerhetjük a Hold, a Nap, a bolygók és a csillagok helyét az univerzumban, majd az angyalok osztályait, végül a földi létezők típusait. Ezeken belül helyezkedik el Izrael, a zsidó nép, amely megkapta a Tórát a Szináj-hegyen. Mit keres egy ókori, arisztoteliánus filozófiai rendszer egy középkori zsidó vallásjogi (halákhikus) műben? Erre a kérdésre keressük közösen a választ a szöveg tanulmányozása során.

♦ „Asszonyállat” – a nők helye az ókori Izrael hierarchiájában
KOLTAI KORNÉLIA, Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék

A teremtésről két beszámolót olvashatunk a Héber Bibliában, az elsőben csak közvetett utalást látunk arra, hogy a férfi a nőnél magasabb rendű volna, a másodikban viszont már nyíltan megfogalmazódik, hogy a nő a teremtés rendje szerint csak másodrangú a férfihoz képest. Létrejöttét annak köszönheti, hogy a többi teremtmény nem vált be a férfihoz illő segítőtársi szerepben. A foglalkozás során különböző történetek elemzésein keresztül arra keressük a választ, hogy a Biblia igazolja-e a nő teremtésben meghatározott alávetett helyét, sőt, igazolja-e azt a hátrányos helyzetet, amelybe a zsidó-keresztény kultúrában a nők kényszerültek évezredeken át. Szeretettel invitáljuk a diákokat az elemzésekre, a közös gondolkozásra; itt mindenkinek lehetősége lesz a véleményét kifejteni!

14:00 – 17:00, Múzeum krt. 6-8, alagsor

♦ Hüpatia nyomában – záró agora
BÁRÁNY ISTVÁN, BOLONYAI GÁBOR és SOÓS BENJÁMIN, Görög Tanszék
ENDREFFY KATA és JASPER KATA, Egyiptológiai Tanszék

Alexandriai Hüpatia a késő antikvitás korának egyik fontos tudósa és tanítója volt, akinek legendás alakját a halála (Kr. u. 415) óta eltelt másfél évezred során a legkülönfélébb szempontok szerint értelmezték újra és újra. A foglalkozás során Alejandro Amenábar 2009-es Agora című filmjének felhasználásával nemcsak Hüpatiának eredünk a nyomába, hanem a történeti hitelesség, a mítoszképzés, és az ókorkutatás napjainkban betöltött szerepére is válaszokat keresünk.

A programváltozás jogát fenntartjuk.

Logo_Eotvos_Lorand_University-removebg-preview

Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar

Palladion Műhely Egyesület

elte_btk_hok_med_400x400

A rendezvényt a ELTE BTK Hallgatói Önkormányzata támogatja.