Én vagyok a hajó, te a kormánylapát

Egy egyiptomi írnok intelmei

Az alábbi szövegrészlet az ókori világban népszerű bölcseleti irodalom forrásai közé tartozik. Egyiptomban ezek a szövegek nem alkotnak egységes csoportot: a sikeres életvitelre vonatkozó tanítások mellett ide soroljuk a helyes uralkodásról szóló intelmeket, illetve a panaszokat és próféciákat magukba foglaló, olykor narratív keretbe foglalt elmélkedéseket is.1Az egyiptomi intelemirodalom szerteágazó témaköréhez kiindulásul lásd: Adams 2020, 310–327. Amunnakht, a Deir el-Medine-i írnok bölcseletei a tanítások (szebait) egy szűkebb csoportjába tartoznak,2Az ókori Egyiptomban a műfaji határok meglehetősen képlékenyek voltak: ezt mutatja, hogy egyazon papiruszra ugyanúgy rögzíthettek irodalmi és nem irodalmi műveket, illetve, hogy az intelmekre használt szebait szó előfordulhatott akár onomasztikonok (névlisták) megjelöléseként is, holott ezeket ma az enciklopédiák mellé tennénk egy könyvtárban (Moers 2010, 685–709). amelynek célja az írnoki hivatás dicsőítése volt. Az efféle didaktikus szövegeknek ugyanakkor nem csupán az volt a rendeltetése, hogy hallgatóikat e pálya elérésére buzdítsák, hanem a példás és helyes életvitelre vonatkozó tanításoknak olyan gyűjteményét alkossák, amelyeket a tapasztalt mester hagy hátra tanítványának, illetve az utókornak.

Két írnok egy óbirodalmi sírdomborművön
(Szakkara, Unaszankh masztabája; forrás)

A szöveg szerzője, Amunnakht, a Deir el-Medine-i kézműves közösség3A lelőhely a Királyok és Királynék Völgyében található újbirodalmi uralkodói sírokat építő munkások települését és sírjait foglalja magába; kiindulásul lásd: Yurco 1999. A település feltárásáról és az ott élt munkásokról bővebben: Bruyére 1928; Lesko 1994; Černý 2001². fogalmazója, majd vezető írnoka volt; hosszú pályája III. Ramszesz uralkodásától egészen VI. Ramszesz koráig tartott (a Kr. e. 13. század végétől a 12. század második feléig).4Polis 2017, 90–94; Amunnakht életéről és családjáról lásd még Černý 1936; Bickel-Mathieu 1993; Davies 1999.

Deir el-Medine: előtérben a település,
a domboldalban a sírok bejárata.
Fotó: Djehouty, forrás: Wikimedia.

Meglehetősen kiterjedt életműve maradt fenn: hivatali munkái mellett nem csupán a tanításait ismerjük, hanem himnuszait és egy kollégájának szóló szatirikus versét is.5A kutatók nyolc szöveget kötnek Amunnakhthoz; irodalmi munkásságáról bővebben lásd Bickel-Mathieu 1993; Dorn 2004; Burkard 2013; Dorn–Polis 2017. Amunnakht tanítását hieratikus írással teleírt mészkő osztrakonok őrizték meg, amelyek közül a biztos származási hellyel rendelkezők mind Deir el-Medine és a Királyok Völgye területéről kerültek elő.6A tizenhat ismert osztrakon listáját lásd Dorn 2004, 38–39.

A fennmaradt szöveg négy nagyobb egységre tagolódik: a bevezető sorok után párbeszéd bontakozik ki az írnok Amunnakht és tanítványa, Hórmin között. A társalgást a mester kezdi, aki hasznos tanácsokkal látja el növendékét (szigorúan felszólító módban): ha betartja őket, kiváló írnok válhat belőle. A következő szakaszban Hórmin válaszol: a tanítvány elfogadja és alárendeli magát tanítója bölcseletének. A fennmaradt szöveg utolsó szakaszában ismét a mester veszi át a szót.

British Museum EA 41541
© The Trustees of the British Museum
CC BY-NC-SA 4.0

Amunnakht műve a szerző irodalmi igényességéről tanúskodik. A választékosan megfogalmazott szöveget egyes osztrakonokon7O. Grdseloff, British Museum EA 41541 és O. Lacau (HO III/3), lásd Dorn 2004, 38–39. verspontok tagolják, ritmusát pedig az egyiptomi irodalmi művekre jellemző gondolatpárok adják.8A gondolatpárokat rendre két mondat vagy tagmondat alkotja, amelyek együttesen teszik teljessé az adott egység jelentését (Kitchen 1979, 254). Amennyiben a sokszor sajátos egyiptomi logikát követő kifejezéseket a könnyebb olvashatóság érdekében nem szó szerint fordítottuk, az eredeti megfogalmazást lábjegyzetben tüntettük fel. A fordítás koherenciáját a fennmaradt források töredékessége is nehezíti, a tanítás utolsó sorait például épségében egyik szöveg sem őrizte meg. A fordítás a jelenleg ismert legteljesebb változat, az O. KV18/3.614+627 jelzetű osztrakon alapján készült, a benne szereplő lacunákat a rendelkezésre álló párhuzamok segítségével rekonstruáltuk.9A szöveg legfrissebb szinoptikus kiadását lásd Dorn 2004. Az Amunnakht-intelmek legfontosabb fordításai és értelmezései: Posener 1955; Brunner 1988, 231–233, 473–474; Bickel–Mathieu 1994; Lichtheim 1997, 32–33; McDowell 1999, 139–140; Vernus 2001, 285–287; Simpson 2003, 221–222; Dorn 2004

Kezdete az intelemnek és tanításnak,10Az egyiptomi szöveg itt a szebait-meteret szókapcsolatot használja. Mindkét fogalom a tanítás kifejezésére szolgál, enyhe szemantikai különbséggel: míg a szebait elsősorban generációról generációra továbbadott, rendíthetetlen, inkább elméleti tudásra utal, addig a meteret praktikusabb, gyakorlati oktatást jelenthet (Dorn 2004, 50–52). A két fogalom együttes használata egyfajta óegyiptomi terminus technicus, amit a magyarban két rokonértelmű kifejezés halmozásával adunk vissza. a helyes életútról való beszédnek, amelyet az írnok Amunnakht készített tanítványának,11A szó alapjelentése ‘segéd/inas’; a kontextus miatt itt találóbb a ‘tanítvány’ szó használata, lásd TLA 124720. Hórminnek mondván:

(Amunnakht)
Olyan ember vagy, aki figyel a beszédre, hogy meg tudja különböztetni a jót a rossztól?12A mondatfajtára nem utal konkrét nyelvtani elem, ezért néhányan kijelentő (Dorn 2004, 44), mások (Simpson 2003, 221) kérdő mondatként értelmezik. Légy figyelmes, halld meg szavam és ne vedd semmibe, amit mondok!
Nagyon is kellemes, ha olyannak tartják az embert, akire mindenféle munkában számítani lehet. Szíved legyen, mint nagy gát hatalmas vízárral szemben!
Fogadd meg beszédem, annak teljességében, és ne légy rest figyelni rá! Végy tekintetbe13Szó szerint „nézz két szemeddel”. A kifejezés az írnok Amunnakht egyik védjegye, írásaiban gyakran előfordul (Polis 2017, 106). minden hivatást, ami írásba van foglalva, s ráébredsz mily kiváló, amit neked mondok!
Ne fordíts hátat a felmenők szavának és beszédének! A hosszú zokszó14Szó szerint „nagy panasz”: a szerző itt a higgadtság és a visszafogottság erényét emeli ki. nem helyénvaló. Tedd állhatatossá szívedet15A „tedd szíved naggyá/állhatatossá” kifejezés ‘nyugtasd meg szíved/légy türelmes’ jelentéssel lexikalizálódott (Lesko 2002, 60), ám a kontextus (magára a szívre való visszautalás) ebben az esetben a szó szerinti fordítást indokolja. sietségében – majd beszélsz, ha szólítanak! Légy írnok és eléred az Élet Házát.16A pekher ige ‘elérni’, illetve ‘bejárni’ jelentéssel is előfordul: a műfaji sajátosságokat tekintetbe véve az előbbi jobban kifejezi a tanuló által a cél megvalósítása érdekében végigjárt utat. A Per-ankh (Élet Háza) az ókori Egyiptomban a templomokhoz kapcsolódó könyvtár, tudományos intézet volt. Légy olyan, mint írásokkal teli láda!

(Hórmin)
Elfoglalom helyem, atyám, tanítványaid közt, mint szamár a csordájában. Én vagyok a hajó, te a kormánylapát. A tanításod útján járok, nem kerülöm el tanácsod, öregbítem hírneved.17Ez a szöveg egyik legnehezebb szakasza. A passzus (tw=j Hr mw n dmj=k) szó szerinti fordítása: „Én a te megszólításodnak/megnevezésednek vizén vagyok” (Dorn feldolgozásában: „Ich bin auf dem Wasser von demjenigen, der dich nennt”). A „valaki vizén lenni” egyiptomi kifejezés átvitt értelmű jelentéséből (‘hűséges valakihez’, TLA 107960) kiindulva, ami általában a király és alattvaló/szövetséges közötti kontextusokban fordul elő, a passzust a tanár és diák között fennálló alá-fölérendeltségi viszonyra terjesztjük ki,  és a ‘névhez való hűség’ jelentéstartalmat a ‘hírnév öregbítése’ értelmezési keretbe emeljük.
A szívem tudatlan és nyomorúságos volt, […] a tanításaid.18A szöveg itt és a következő lacuna esetében is minden fennmaradt változatban hiányos, a rekonstrukció bizonytalan. Számot vetettem a melletted töltött időről, amikor a hátamat verted.

(Amunnakht)
Lásd, jó volt az ütlegelés a tanteremben!
Íme, hasznosabb azt véghezvinni, mint a lótusz illata forróság idején,19Az aratás évszaka, nagyjából május és augusztus között. vagy mint kenőcs a sírban. Kívánd […] élet.
Hiábavaló a tanításom nélkül lenned. Ha nem ismered a sok munkát, rossz az Egyiptomnak! Tanításaim teszik teljessé20A mondat a nefer szót használja, mely egyaránt jelent szépet, tökéleteset, jót és teljeset. a szívem.
Elkószáltál, mint a fióka, ami ide-oda menekül, (holott) fájdalmasabb az ütlegelést elszenvedni, mint azt mondani: „megteszem”. Gyere, hadd beszéljem el annak az ütődöttnek a nyomorúságos dolgait, aki nem lát a szemétől és nem hallgat apja tanításaira, hogy kiváló írnok legyen.
Ott van a hajóban – küzd a kötéllel21Szó szerint „a kötélhez tartozó”, azaz a hajó legénységének alacsonyabb rangú tagja. fejjel a víznek, eggyé válva a krokodilokkal és vízilovakkal. (…)

  • Adams, S. L. ‘Wisdom Literature in Egypt’, in Adams, S. L. – Goff, M. (eds.), The Wiley Blackwell Companion to Wisdom Literature, Hoboken, NJ 2020, 310–27. >>
  • Bickel, S. – Mathieu, B. ‘L’écrivain Amennakht et son „Enseignement”’ BIFAO 93 (1993), 31–52. >>
  • Brunner, H. Altägyptische Weisheit. Lehren für das Leben, Zürich und München 1988.
  • Burkard, G. ‘Amunnakht, Scribe and Poet of Deir el-Medina: A Study of Ostrakon O Berlin P 14262′, in Enmarch, R. – Lepper, V. M. (eds.), Ancient Egyptian Literature. Theory and Practice, Oxford 2013, 65–82.
  • Bruyère, B. Rapport sur les fouilles de Deir el Médineh (1927) (1928). FIFAO 05 (1928). >>
  • Černý, J. ‘Une famille de scribes de la nécropole royale de Thèbes’, CdÉ 11 (1936), 247–250.
  • Černý, J. A Community of Workmen at Thebes in the Ramesside Period. 2e éd. BdÉ 50. Le Caire – Paris 2001.
  • Dorn, A. ‘Die Lehre Amunnachts’. ZÄS 131 (2004), 38–55. >>
  • Dorn, A. – Polis, S. ‘Nouveaux textes littéraires du scribe Amennakhte (et autres ostraca relatifs au scribe de la Tombe)’ BIFAO 116 (2017), 57–96. >>
  • Kitchen, K. A. ‘The Basic Literary Forms and Formulations of Ancient Instructional Writings in Egypt and Western Asia in Hornung, E. – Keel, O (Hrsg.), Studien zu altägyptischen Lebenslehren. OBO 28. Freiburg – Göttingen 1979, 235–283.
  • Lesko, L. H. Pharaoh’s Workers: The Villagers of Deir El Medina. Ithaca 1994.
  • Lesko, L. H. – Lesko, B. S. (eds.), A Dictionary of Late Egyptian. 2nd ed. Providence 2002.
  • Lichtheim, M. Moral Values in Ancient Egypt. OBO 155, Freiburg – Göttingen 1997. 
  • McDowell, A. Village Life in Ancient Egypt. Laundry Lists and Love Songs, Oxford 1999.
  • Moers, G. ‘New Kingdom Literature’, in Lloyd, A. B. (ed.), A Companion to Ancient Egypt, Vol. II. Malden – Oxford, 2010, 685–708.
  • Polis, S. ‘The Scribal Repertoire of Amennakhte Son of Ipuy’ in Cromwell, J. – Grossmann, E. (eds.), Scribal Repertoires in Egypt from the New Kingdom to the Early Islamic Period. Oxford 2017, 89–126. >>
  • Posener, G. ‘L’exordre de l’instruction éducative d’Amennakhte’ RdÉ 10, 1955, 61–72. 
  • Simpson, W. K. – Ritner, R. K. (eds.), The Literature of Ancient Egypt: An Anthology of Stories, Instructions, Stelae, Autobiographies, and Poetry. 3. ed. New Haven –  London 2003.
  • Vernus, P. Sagesses de l’Égypte pharaonique, s. l. 2001.
  • Yurco, F. J. ‘Deir el-Mednine’, in Bard, K. A. – Shubert, S. B. (eds.), Encyclopedia of the Archaeology of Ancient Egypt. London – New York 1999, 292–295.

Petró Marcell ‒ Szabados Tamás

A fordítás és a kommentár az ELTE Egyiptológiai Tanszékének ‘Irodalmi és történeti szövegek’ szemináriumán készült; a kurzust Endreffy Kata tartotta.

Borítókép: British Museum EA 41541 (részlet) © The Trustees of the British Museum / CC BY-NC-SA 4.0

Szólj hozzá!