JANUS JANUARIUS

A beadásig hátralévő idő

nap
óra
perc
Lejárt az idő, küldjétek be a megoldást!

TARTALOM

TARTALOM

1. MIRE GONDOLT A KÖLTŐ?

1.1. Tekergő tekercs

A híres római költő, Horatius verseit ma nyomtatásban, vaskos kötetekben olvashatjuk, magyarra és számos más modern nyelvre lefordítva. Az alábbi részletet egyik leveléből idézzük, amelyben a költő szerzeményének akkori hordozóját: egy tekercset szólít meg. Ez az ókori „könyv” pedig, derül ki az utalásokból, lassan útjára indul, hogy megvegyék egy könyvesboltban!

Az episztula (=levél) Kr. e. 20-ban jelent meg, nem csoda, ha nem minden szava világos számotokra… Mi utánajártunk és jegyzeteket készítettünk a szöveghez, azaz kommentáltuk az egyes sorokat, hogy érthetőbb legyen, hogyan bocsátja útjára Horatius kedves kis tekercsét!

Olvassátok el a részletet és a magyarázatokat a + jelekre kattintva!

1.2. Időtlen világhír

Manapság, amikor felhőkben, pendrive-on vagy mobilon tárolunk különféle adatokat, levelezünk, szótárazunk vagy játszunk, adottnak vesszük, hogy ezek a réges-régi költemények hozzáférhetőek számunkra – pedig csodaszámba megy, hogy egyáltalán ismerjük ezeket az ókori szerzőket! És sajnos arányaiban nagyon is keveset közülük… 

Ahhoz, hogy Horatius levelét tovább olvashassuk, göngyölni kell a tekercsen, márpedig a papirusz törékeny és sérülékeny anyag! A római költők pontosan tudták, hogy ezeken a gyönge tárgyakon múlhat sikerük és ismertségük: hogy meddig jutnak el térben és időben – a birodalom mely pontjain fogják forgatni műveiket, és nevük kiállja-e az idők próbáját.

Szemezgettünk a levél további soraiból, de ezúttal nektek kell megállapítanotok, melyik megfogalmazás, mit jelenthet! Olvassátok el az értelmezéseket, majd húzzátok a megfelelő betűjelet a sorok elé. Két kommentárunkra nem lesz szükség, ezeket tegyétek le az archiváló dobozba!

A – habzsolni fognak a bezárkózó irodalomrajongók
B – ellepnek a porcicák és bogarak lakmároznak belőled
C – rajtad fogják gyakorolni az ábécét
D – katonai kiképzésen kell magolni a soraid
E – népszerű vagy, mert az újdonság erejével hatsz
F – nem csak a fővárosban fognak olvasni

1.3. Ércnél maradandóbb

Bár a fejezet címében feltettük a kérdést, természetesen fogalmunk sincs, mire gondolt a költő: időgép híján csak a versekben megszólaló hangot halljuk és értelmezzük különféleképpen annak mondanivalóját. Az viszont bizonyos, hogy Horatius gyakran fogalmazta meg költeményeiben, milyen büszke életművére – és hogy az majd emlékműként őrzi meg nevét az utókor számára.

A feladat címét egyik leghíresebb ódájából kölcsönöztük. Az alábbi lapozóban az eredeti latin szöveget és annak két különböző műfordítását olvashatjátok (négy sorral megrövidítve). Ne aggódjatok, latin nyelvtudásra nincs szükség a következő feladathoz: kódfejtői érzékre viszont annál inkább!

Vessétek össze a három változatot és kattintsatok a helyes állításokra! (A mondatpárokat a verssorokhoz igazítva fogalmaztuk meg: a megoldáshoz az elsőtől az utolsóig haladjatok!)

1.4. Előre a múltba

Szoktatok könyvtárba járni? Bízunk benne, hogy gyakran válogattok a polcokon sorakozó kötetek között, böngészve a könyvgerinceken olvasható címeket. Az ókorban a Horatiuséhoz hasonló tekercseket máshogyan rendezték el, de a római költő verseihez hozzá lehetett jutni a könyvtárakban is. Bár kikölcsönözni nem biztos, hogy lehetett…

A márványtömb egy könyvtár információs táblája volt, amelynek megtekintéséhez – Horatius korából – előre szaladunk a múltba! Ez a könyvtár ugyanis Kr. u. 98-tól működött Athénban, és egy bizonyos Titus Flavius Pantainosz alapította.

Lapozzátok végig és oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!

2. IDŐKAPU

2.1. Valami új kezdete

A rövid könyvtárlátogatás is meggyőzhetett titeket arról, hogy a görög és római kultúra között egyáltalán nincsenek éles határok. A rómaiak csodálattal figyelték a hellén művészetet, és világképükből is sok mindent átvettek és megőriztek. Nem csoda, hogy Horatius is azzal büszkélkedett: költészetével a görög elődök nyomában jár, ezzel érdemelte ki a Múzsa babérkoszorúját.

Horatius tekercsei tényleg messzire tekeregtek, de bizonyára a Forum Romanum forgatagában is felbukkantak, ahol – talán emlékeztek – Janus isten templomát is meg lehetett csodálni! No de ki is ez a bizonyos Janus?

Nézzétek végig a videót, és oldjátok meg a felugró feladatokat!

2.2. Mutasd a Janus-arcod!

A videó feladataiban szereplő képeken észrevehettétek, hogy Janust olykor ifjúként, rövid fürtökkel, olykor érett férfiként, hosszú szakállal, időnként pedig ezeket kombinálva, egy ifjú- és egy idősebb arccal ábrázolták.

* MOST TI JÖTTÖK *

Hasznosítsatok újra egy papírdobozt, és készítsetek belőle Janus-arcot! A doboz ne legyen túl nagyméretű, de férjen rá a fejetekre! Janusotok egyik arca legyen ifjú, a másik idősebb, szakállas. Viseljen az ókori ábrázolásokon is megfigyelhető babérkoszorút vagy hajszalagot. Legyetek kreatívak, bármilyen technikát alkalmazhattok, festhettek, ragaszthattok, minél látványosabb, annál jobb!

FONTOS! Az elkészült dobozt ne küldjétek el nekünk postán, de tegyétek el és őrizzétek meg épségben, ugyanis a legjobb alkotásokat utólag fogjuk bekérni!

A beküldendő feladatlapban a következő fotókat töltsétek fel:
– egy kép Janus egyik arcáról
– egy kép Janus másik arcáról
– két közeli fotó egy-egy különleges részletről
– egy kép a munkafolyamatról, miközben a dobozon dolgoztok.

Az alkotások értékelése során a kivitelezés ötletességét, Janus ábrázolásának (ó)korhűségét, és a feltöltött képek számát is figyelembe fogjuk venni. Legyetek tekintettel mindegyik szempontra!

2.3. Zártörő

A feladatsorban kellett már görög és latin nyelvű szöveggel, szavakkal bajlódnotok. Ezúttal csak egy hárombetűs főnevet tanítunk: a fur tolvajt jelent! Vajon elég furfangosak vagytok ahhoz, hogy Janust kijátszva átjussatok egy masszív római ajtón? Tegyétek próbára tudásotokat, és lépjetek be az épületbe! Lopás helyett azonban egy rejtett kód feltörésére biztatunk benneteket. Jól figyeljétek meg a nyomokat, még szükségetek lesz rájuk!

Ha helyesen oldottátok meg a feladatot, egy ötbetűs latin szót kaptatok. Jól jegyezzétek meg, még szükségetek lesz rá!

2.4. Most múlik pontosan

Emlékeztek még a Vertumnusra tekintgető tekercsre? Aki betette a lábát a Forum Romanumra, évszak szerint „felöltöztetve” találkozhatott az istenalak szobrával. Az idő múlása nemcsak percekben, a nap felkeltével vagy az új év beköszöntével mérhető, hanem a természet törvényszerű körforgásában is megtapasztalható.

Az alábbi kép egy márvány szarkofágot ábrázol: a különféle alakokkal, élőlényekkel és szimbólumokkal díszített koporsó a Kr. u. 3. században készült. Közepére egy olyan ajtót faragtak, amely bár résnyire kinyílik, mégis élők és holtak világát választja el – nem valódi átjáró.

Az ábrázolás rendkívül részletgazdag, a szarkofág felületén tenyérnyi szabad hely sincs: néhány elemét kitakartuk, de a lentebb olvasható mondatok segítenek megtalálni a hiányzó képkockákat!

3. ÚTON, ÚTFÉLEN

3.1. Biztos talajon

A kutatók már nagyjából háromszázezer kilométerre becsülik a római birodalom területét átszövő úthálózat hosszát. A kőutakat magas színvonalúra tervezték és építették, olyannyira, hogy némelyik még ma is működő autópályák alapjául szolgál. Vajon mi motiválta a rómaiakat a hálózat terjesztésében és hogyan tudtak ilyen időtálló utakat építeni? Megtudjátok, ha figyelmesen átlapozzátok és megoldjátok az alábbi feladatsort!

3.2. Öltöztess fel egy rómait!

A római öltözékről többnyire könnyű, légies darabok vagy épp ellenkezőleg, gazdagon redőzött, nehéz ruhák jutnak eszünkbe. De vajon mit viseltek, amikor fáztak? A birodalom terjeszkedésével a hadsereg olyan – a mediterrán éghajlathoz képest – hűvös vidékekre is eljutott, mint a mai Németország vagy Skócia. Itt azonban nemcsak a helyi népekkel, hanem a zord időjárással is szembe kellett nézniük.

A feladatotok a következő: állítsátok össze egy északra induló római katona ruhatárát! Nézzétek meg az alábbi ruhadarabokat és kiegészítőket a hozzájuk tartozó leírásokkal együtt, amelyeket a + jelekre kattintva érhettek el.

Most pedig válasszátok ki a listából azokat a tételeket, amelyek segítséget jelenthettek a zordabb időjárás elviselésében.

3.3. Római vakáció

Bizonyára nem lepődtök meg, de az ókorban éppúgy szerettek utazni, mint ma! Volt, aki a birodalom minden szegletét felfedezte volna, míg másnak inkább egy kiadós wellness nyújtott feltöltődést. Bár az úthálózat eredetileg nem a turizmus igényeire készült, a császárkor békésebb évszázadaiban kialakuló tömeges utazást mégis remekül kiszolgálta. Az ókori Rómában érdekes módon nem létezett személyszállító hajózás. Ha mégis vízre akart szállni valaki, egy teherszállító hajó kapitányával vagy tulajdonosával kellett megegyeznie.

Ismerkedjetek meg a római utazók néhány típusával!

Az alábbi prospektusban a rómaiak néhány kedvelt úticélját mutatjuk be. Kinek ajánlanátok őket? Válasszátok ki a fenti megnevezések közül a legmegfelelőbbet és írjátok be névelő nélkül a válaszmezőbe!

3.4. Emlékbe

Ahogy ma gyakran képeslapokkal, feliratos bögrével vagy pólóval térünk haza a kirándulásainkról, a rómaiak is szívesen vásároltak apró szuveníreket útjaik során. Vajon milyen célból készültek a szuvenírtárgyak, és hogyan áramlottak a birodalmon belül? Az alábbi kvízből kiderül!

4. KOSZKÖRÚT

4.1. Ne szemetelj!

Szelektíven gyűjtöd a szemetet, vagy olykor a kommunális kukában landol egy-egy joghurtos pohár? Bízunk benne, hogy az előbbi! Bár az ókorban egészen más léptékben zajlott a hulladékkezelés, ez a feladat egyidős az emberiséggel. Képzeljétek magatokat egy ókori római lakos szerepébe, és töltsétek ki az alábbi személyiségtesztet!

Nos, bármennyire is lelkiismeretes hulladékgyűjtők lennétek az ókorban, íme még egy feladat, amiben most kötelező szelektálni. A személyiségteszt kérdésein keresztül megismerhettétek a római szemétkezelés árnyoldalait. Az alábbi három szövegrészlet közül kettő ókori szerző műve, egy azonban a jövőben készült. Melyik a modern kakukktojás? Kattintsatok rá!

4.2. Flakonhegy

A nagyobb méretű vagy szervetlen hulladékot tehát a településen kívülre szállították a kis- és nagyvárosok lakói. Róma déli részén, mindössze néhány kilométerre a Forum Romanumtól ma is áll egy mesterséges domb, amelyet modern házak ölelnek körül. A domb belseje izgalmas dolgokat rejt – a következő lapozóban feltárjuk a titkait!

4.3. Éltető víz

Ha egy római polgár visszatérne a jövőbe, vajon mennyire lepődne meg azon, hogy víz jön a csapból, és vízöblítésű illemhelyeink vannak? Talán sokkal kevésbé, mint hinnétek! A következő keresztrejtvényben a római szennyvíz köré épülő kérdésekkel találkozhattok. Nyomozzátok ki a válaszokat, és közben próbáljátok megjegyezni az információkat – még szükségetek lesz rá! (A mondatok végén egy-egy tippet is elrejtettünk: segítségért kattintsatok az infógombokra!)

Ha jól válaszoltatok az összes kérdésre, Róma egyik fő vízvezetékének nevét kaptátok megfejtésül (egybeírva).

4.4. Itt valami bűzlik!

Ha mindig is kíváncsiak voltatok, milyen lehetett az ókori Róma lakójának lenni, akkor most belekóstolhattok, khm… beleszagolhattok az érzésbe. 

Itt az idő, hogy bele is helyezkedjetek ebbe a környezetbe. Elhoztunk nektek néhány szag- és illatmintát, amelynek forrását nektek kell azonosítani. Húzzátok a szavakat a megfelelő helyre! (A kép jobb felső sarkában található gombbal kinagyíthatjátok a feladatot.)

Elakadtatok? Nem értitek? Kifutottatok az időből? Írjatok, igyekszünk hamar válaszolni! 🙂

Ha van kedvetek, készítsetek életképet a csapatotokról a feladatok megoldása közben, és tegyétek közzé a fotókat Instagramon. Használjátok a #kheironkuldetes hashtaget, hogy láthassunk titeket, hiszen a legjobb képeket mi is megosztjuk a Palladion Műhely instagramján.
Ha nincs nyilvános Instagram fiókotok, a fotókat e-mailben is elküldhetitek nekünk a pecs.hyperion@gmail.com címre.

Az oldalon közzétett anyag elsősorban a 2025-ös Pannon Versenyjátékok keretében megrendezett Kheirón Küldetés résztvevőihez szól. De használhatják azok a diákok is, akik a versenytől függetlenül szeretnék játékos formában elmélyíteni az ókori világgal kapcsolatos tudásukat. Szól azokhoz a pedagógusokhoz és szülőkhöz is, akik a diákok munkáját segítik, illetve akik a tantermi vagy online oktatás gazdagításához keresnek színvonalas digitális tartalmakat.

A verseny a tanév során három online fordulóból áll, amelyet 2026 tavaszán egy kreatív pályamunka elkészítése követ. Minden forduló teljesítése ugyanannyi pontot ér, ezek összegéből alakul ki a végeredmény. A versenyt a legmagasabb pontszámot elérő csapat nyeri meg.

Minden forduló két nagy részből áll. Az első részt négy fejezetes online feladatgyűjtemény alkotja: az ezekben szereplő interaktív tartalmak játékos formában ismertetik meg a versenyzőket a forduló témájával. Ezeknek a gyakorlófeladatoknak a megoldásában van kihívás, itt azonban még bátran lehet találgatni, ismételni, újrapróbálni, ellenőrizni: a pontszámok csak visszajelzésként szolgálnak, és nem számítanak bele a forduló eredményébe.
A fordulót önálló linken megtalálható online teszt (Google form) zárja, amely a korábbi interaktív feladatok elvégzésével elsajátított ismeretek alapján oldható meg, némi kreativitással és logikával, illetve minimális internetes kereséssel. Az online teszt kitöltésével és az abban foglalt kreatív feladatok elkészítésével megszerzett pontszám adja meg az adott forduló eredményét. 

Először nézzétek át a gyakorlósor és a beküldendő űrlap feladatait. Tervezzétek meg, melyik feladat elkészítéséhez mennyi időre lesz szükség – a kreatív feladatok megoldására például érdemes több időt hagyni. Nem kell egyszerre megcsinálnotok mindent, egy teljes hónapotok van a feladatokra. Tervezzétek meg, ki mit csinál, min dolgoztok közösen, mikor külditek be az űrlapot!

Fontos, hogy az E-mail cím mezőbe a felkészítő tanárotok e-mail címét írjátok be, mert ide fogjuk visszaküldeni a javított feladatsorokat.

Miután kitöltöttétek a Google-formot, ne felejtsétek el megnyomni a KÜLDÉS gombot!

Semmilyenre. Bármilyen segédanyag használható, de nincs rá szükség, a forduló végén beküldendő feladatsor megoldható az első rész online tartalmainak és gyakorlófeladatainak alapján. 

A feladatok egy részét teljes képernyőre lehet állítani. Ahol erre nincs lehetőség, ott a monitor nagyítófunkcióját érdemes használni (Ctrl +), illetve jobb egérgombra kattintva új ablakban megnyitni a képet.

Ha nem tölt be az oldal, vagy nem látszódnak a képek, érdemes frissíteni. A sok kép és interaktív feladat miatt jellemzően kicsit lassú az oldal első betöltése.

Ha egy iskolából két vagy több csapat ugyanabban a böngészőben, ugyanazzal a tanári email-címmel kezdi el kitölteni a feladatlapot, a rendszer nem érzékeli, hogy több különböző csapatról van szó, mindig a legfrissebb megoldást jeleníti meg és menti el. A csapatok csak akkor tudnak egymástól függetlenül dolgozni, ha más-más google-fiókot használnak az űrlap kitöltéséhez. A kitöltéshez bármilyen fiókot használhatnak, a csapatok azonosítása a csapatnév alapján történik. A tanári e-mail címet elég csak az űrlap e-mail rovatában megadni – erre azért van szükség, mert az értékelés után erre az e-mail címre fogjuk visszaküldeni a javított feladatlapot.

Technikai és tartalmi problémakkal kapcsolatban is szívesen segítünk a pecs.hyperion@gmail.com címen, vagy a fenti kapcsolatfelvételi űrlapon.

Igen, a Kheirón Klub oldalain pedig további játékos feladatokat is kínálunk.

MEGOLDÁS BEKÜLDÉSE

A Kheirón Küldetés harmadik fordulójának beküldendő feladatsorát ITT éritek el.

Az űrlap kitöltéséhez egy gmail-fiók használatára van szükség. Ennek segítségével az űrlap 30 napon keresztül tárolja a már kitöltött adatokat, amelyek a beküldés időpontjáig szabadon módosíthatók. Az űrlapot nem kell egyszerre kitölteni, szakaszokban is megoldhatjátok, és segítségképpen bármikor visszanézhetitek hozzá a forduló feladatait.

FONTOS: A fenti négy fejezet interaktív feladatai a tanulást és a gyakorlást szolgálják, megoldásukat a rendszer nem rögzíti, az ott elért pontszámok nem számítanak be az eredménybe! A harmadik forduló eredményét kizárólag a beküldendő űrlap (Google-form) pontszámai adják. 

© Palladion Műhely│AdatkezelésSütikImpresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com