Világtalan látomás

A görög-római világban széles körben elterjedt inkubáció, azaz a „templomi álom” szokásának Egyiptomban is voltak hagyományai, de igazán nagy népszerűségre a Ptolemaiosz- és a római császárkor idején tett szert. Az inkubáció során az istenségtől segítséget várók a szentélykörzetben töltötték az éjszakát, hogy az ott látott álom révén szerezzenek útmutatást vagy gyógyulást.

Osztrakon démotikus felirattal. Mészkő, 25,9 x 23,7 x 3 cm
Brooklyn Museum, Charles Edwin Wilbour Fund, 37.1821E / CC-BY

Ilyen esetet mesél el a Brooklyn Museum egyik démotikus felirattal ellátott osztrakonja is.1Brooklyn Museum, 37.1821E. Az osztrakon korábbi feldolgozásai: Malinine 1960; Volten 1961; Vleeming 2001, 97‒100, no. 135; Hughes 2005, 4‒5, no. 9; Vittmann, in TLA; Hoffmann‒Quack 2010, 315–316; Renberg 2017, 497‒502; Wespi, in DPDP. A Ptolemaiosz-korban íródott nagyméretű mészkőtöredék minden bizonnyal Thébából származik, valószínűleg a karnaki Amon-körzet területéről. A történet főszereplője egy Dzsehuti-irditesz2A beszélő név jelentése: „akit Thot adott”, görögös formája: Thotortaiosz. nevű férfi, aki a látása elvesztése miatt fordul segítségért Amonhoz ‒ ahhoz az istenhez, akinek maga is a szolgálatában állt.

A szöveg érdekessége, hogy Dzsehuti-irditesz elsősorban nem a szeme gyógyulásáért könyörög, hanem az istenhez való hűségét és ártatlanságát bizonygatja, és arra kéri Amont, hadd jusson el olyan helyre, ahol gyógyírt kaphat betegségére.

20. uralkodási év, az aratási évszak első havának 28. napja, Ptolemaiosz fáraó(Élet! Üdv! Egészség!), Ptolemaiosz fia(Élet! Üdv! Egészség!), valamint az ő fia, Ptolemaiosz(Élet! Üdv! Egészség!) idején,3A szöveg II. Ptolemaiosz Philadelphosz (ur. Kr. e. 284‒246), az egyik legnagyobb makedón fáraó uralkodására datálja a történéseket, a mai időszámítás szerint Kr. e. 265. július 22.-re. Philadelphosz mint Ptolemaiosz fia ‒ a dinasztiaalapító I. Ptolemaiosz Szótér (ur. Kr. e. 305‒282) utódja ‒ jelenik meg. A szövegben harmadikként említett Ptolemaiosz azonosítása bizonytalan: a 260-as években Philadelphosz társuralkodójaként szereplő fiú feltehetően nem azonos a később trónra lépő III. Ptolemaiosz Euergetésszel (ur. 246‒222). A témáról bővebben lásd Tunny 2000.

Aranyérme II. Ptolemaiosz és II. Arszinoé, a testvérszerető istenek ábrázolásával. Fotó: CNG Coins; forrás: Wikimedia
midőn Bereniké(Élet! Üdv! Egészség!), Arisztodikosz lánya szolgál a testvérét szerető Arszinoé(Élet! Üdv! Egészség!) aranykosár-hordozójaként.4A Ptolemaiosz-kori Egyiptomban a kanéphorosz („kosárhordozó”) II. Arszinoé ‒ II. Ptolemaiosz istennőként tisztelt nővére és hitvese – papnőjének, az ünnepi körmenetek vezetőjének címe volt. A tisztséget mindig egy éven át viselték, a korabeli források ezért a király uralkodási évének meghatározása után az épp hivatalban lévő kanéphorosz megnevezésével is datálják a szöveget. (A témához kiindulásul lásd Clarysse ‒ van der Veken 1983.)
Papi címek esetében nem volt használatos az uralkodó neve után feltüntetett „Élet! Üdv! Egészség!” formula, amely itt feltehetően írnokhiba miatt került Bereniké neve mögé.

II. Arszinoé kanéphorosza. London, British Museum, 1862,1021.3 © The Trustees of the British Museum / CC BY-NC-SA 4.0

A 20. uralkodási évben, az aratási évszak első havának 28. napján így szólt Dzsehuti-irditesz, Pakha fia, anyja neve Szasz,5A szöveg itt a démotikus jogi dokumentumok jellegzetes formáját követi, ám az anya neve először kimaradt: az írnok a szövegrészt a 8. sor kezdete fölé szúrta be. a (templomi) gondnok:6Alacsonyabb rendű templomi tisztség.

Amon-Rének, az istenek királyának udvarán töltöttem az éjszakát, mert beteg volt a szemem és nem láttam, és mások mutatták nekem az utat, és így könyörögtem az udvarban Amonhoz, Amon-Réhez, az istenek királyához, a két országot egyesítő Amonhoz, a Thébában felragyogó nagy Súhoz, a két ország ősistenéhez, Amonhoz, az istenek élén állóhoz:

Fordulj felém én nagy uram, ó, Amon! Tehetetlen vagyok! Téged szolgállak, ne hagyd, hogy elpusztuljak! Ne feledkezz meg rólam! Lám, 30 éve szolgálom (már) Amont, és (soha) nem találtak vétkesnek, nem hagytam ott önkényesen a wabetet.7A görög-római kori templomokban az úgynevezett wabet (a ’tisztaság helye’) nyitott udvarral ellátott, emelvényen álló kápolna volt, amely többek között az újévi szertartások színhelyeként szolgált.


Wabet a denderai templomban. Fotó: Olaf Tausch; forrás: Wikimedia
Nem cselekedtem szántszándékkal olyasmit, amiben hibát találtak volna.

Így könyörögtem Amonhoz: Küldess engem olyan helyre, ahol gyógyírt készítenek nekem!

Ott töltöttem az említett éjszakát, álmomban pedig … (?)8A töredékes sor olvasata bizonytalan, nem világos, vajon maga az isten vagy egy papja jelent-e meg Dzsehuti-irditesz előtt. Az eddigi fordítási kísérletek összefoglalásához lásd Renberg 2017, 500, 39. jegyzet és Wespi, in DPDP, 2. jegyzet. láttam magam előtt, aki így szólt hozzám: Dzsehuti-irditesz, Pakha fia, a (templomi) gondnok az, aki (…)

A Brooklyn Museum osztrakonján megörökített történet félbeszakad, egy másik, kiadatlan forrásból viszont fény derül a folytatásra: Dzsehuti-irditesz az álom hatására a Nílus túlpartján fekvő Deir el-Bahariba utazott, és az istenként tisztelt Amenhotep, Hapu fia gyógyítószentélyében újabb inkubációk során folyamodott további segítségért.9A Deir el-Bahariból származó osztrakont ma Krakkóban őrzik (Krakkó, M.N. XI 989); publikálásán halála előtt Heinz-Josef Thissen dolgozott, lásd Renberg 2017, 498 és 36. jegyzet.

A Deir el-Bahari Hatsepszut-templom bárkaszentélye, a Ptolemaiosz-kori inkubációk egyik feltételezett helyszíne. Fotó: Olaf Tausch, forrás: Wikimedia

A templomi gondnok talán attól tartott, hogy vélt vagy valós vétkei miatt sújthatott rá vakság: amennyiben a karnaki Amon-körzetben az ártatlansága bizonyításra lelt, vagy megkapta a feloldozást bűnei alól, a gyógyulást már Deir el-Bahariban, a régi Hatsepszut-templom felső teraszán működő gyógyítószentélyben kellett keresnie.

  • Clarysse, W. – van der Veken, G. The Eponymous Priests of Ptolemaic Egypt. Chronological Lists of the Priests of Alexandria and Ptolemais with a Study of the Demotic Transcriptions of their Names. With the Assistance of S.P. Vleeming (Papyrologica Lugduno-Batava 24). Leiden 1983.
  • Hoffmann, F. – Quack, J. F. ‘Demotische Texte zur Heilkunde’, in Janowski, B. – Schwemer, D. (Hgg.), Texte zur Heilkunde (Texte aus der Umwelt des Alten Testaments, Neue Folge Bd. 5) Gütersloh 2010. >>
  • Hughes, G. R. Catalog of Demotic Texts in the Brooklyn Museum (Oriental Institute Communications 29) Chicago 2005. >>
  • Malinine, M. ‘Texte démotique relatif à un accident de travail’, Acta Orientalia 25 (1960), 250–265. >>
  • Renberg, G. Where Dreams May Come. Incubation Sanctuaries in the Greco-Roman World, Vol. 1-2. Leiden–Boston 2017.
  • Tunny, J. A. ‘Ptolemy “The Son” Reconsidered: Are There Too Many Ptolemies?’, ZPE 131 (2000), 83–92. >>
  • Vittmann, G. ‘Brooklyn 37.1821E’ in Thesaurus Linguae AegyptiaeBerlin-Brandendurgische Akademie der Wissenschaften – Strukturen und Transformationen des Wortschatzes der ägyptischen Sprache. Akademie der Wissenschaften und der Literatur Mainz – Demotische Textdatenbank. >>
  • Vleeming, S. Some Coins of Artaxerxes and Other Short Texts in the Demotic Script Found on Various Objects and Gathered from Many Publications (Studia Demotica 5) Leuven–Paris–Dudley 2001.
  • Volten, A. ‘Das demotische Ostrakon im Brooklyn Museum (Inv. No. 37. 1821 E)’, Acta Orientalia 26 (1961), 129–132. >>
  • Wespi, F. ‘O. Brooklyn 31.1821E. Votivstele eines erblindeten Mannes’, in the Demotic Palaeographical Database Project (accessed 10. 12. 2022). >>

Konderka Vanessa ‒ Endreffy Kata

A fordítás és a kommentár az ELTE Egyiptológiai Tanszékének ‘Démotikus szövegolvasás’ szemináriumán készült 2022 őszén.

Borítókép: Kosfejű szfinxek a III. Ptolemaiosz Euergetész-féle kapu felé vezető úton Karnakban. Fotó: Pascal Sébah, 1875 körül. London, Wellcome Library, no. 576144i / Public Domain.

Szólj hozzá!