Polikróm

Írások a klasszikus ókorról – tudományos igénnyel, nem csak szakértőknek

Bélyácz Katalin et al.: „Egy kiállítás képei” – Philostratos Maior, Themistoklés. Polikróm 2026/5 (2026. szeptember 29.), pp. 1–5 (5 p.)

A Polikróm hasábjain örömmel tudósítunk arról, milyen műhelymunka folyik a klasszikus ókorral foglalkozó intézmények tantermeiben. A következőkben azt a munkát mutatjuk be, amely a Pécsi Tudományegyetem Klasszika Filológia Tanszékének egyik mesterszakos szemináriumán zajlik 2022 ősze óta. Szemelvényeket közlünk Philostratos Maior Eikones című művéből, ami 65 képzeletbeli, szavakból megalkotott festményt tartalmaz. Egy elképzelt kiállítás katalógusa.* Magyarul még nem jelent meg.
Résztvevők: Juhász Mária Johanna, Miller Oliver, Pusztai Rebeka, valamint (2023-tól) Czimber Adrienn és Bedő Sándor. Oktatók: Bélyácz Katalin, Nagy Árpád Miklós.
A hallgatók által készített magyar fordítás és jegyzetanyag Czimber Adrienn és Bedő Sándor mesterszakos hallgatók kommentárjával egészül ki.

* A cím egyaránt utal M. P. Muszorgszkij híres, gyakran feldolgozott zongoraciklusára és C. Bachmann Philostratos-fordítására: Bilder einer Ausstellung – Eikones, Wiesbaden 2018.

Philostratos ekphrasisai

1. Amphiareós
2. Themistoklés 
3. Pindaros 
4. Perseus és Andromeda 

Tartalom

Themistoklés: 
Fordítás és jegyzetek

 

Barbárok közt egy görög, az egyetlen férfi a reménytelenül elpuhult nem-is-férfiak között. Egyszerű köpenyéről ítélve athéni;(1) valami okos javaslatot terjeszt elő – alighanem azt tanácsolja nekik, hogy változzanak meg és hagyjanak fel elpuhult életükkel. Ezek itt médek Babylón központjában és a király jelvénye: arany sas egy hosszú pálcán. A király arany trónon ül, színpompás, mint a páva. Nem érdemel különösebb dicséretet, ha egy festő pontosan ábrázol egy tiarát, kalasirist, kandyst,(2) vagy éppen csodás állatalakokat, amelyektől a barbárok művei tarkállnak.(3) Méltán kap viszont elismerést azért, ahogy arannyal festi meg az uralkodót szépen szőtt ruhájában, élethűen, és, Zeusra, ahogyan megfesti az eunuchok arcát.

Alighanem aranypalotát látunk, hiszen olyan, mintha nem is festve volna, hanem építve. Szinte érezni a tömjént és a mirhát, mivel a friss levegőt így szennyezik a barbárok. Egy lándzsás testőr társával beszélget, bizonyára a görögről, hiszen lenyűgözte őket nagy tetteinek híre. Mert szerintem te is hallottad Themistoklésről, Neoklés fiáról, hogy Athénból Babylónba ment, mivel az „isteni Salamis”(4) után nem látta módját, hol maradhatna sértetlenül Hellasban. És éppen arról beszélget a királlyal, mennyi haszna származott Xerxésnek abból, hogy ő volt a stratégos. Egyáltalán nem zavarja a perzsa környezet; magabiztos, mintha otthon állna a Kövön,(5) holott nem az anyanyelvén beszél, hanem perzsául,(6) amit ott tanult meg.

Ha nem győztelek meg, nézd a hallgatóit – látszik a tekintetükön, hogy könnyen megértik őt. Vagy nézd Themistoklést: az arcáról leolvashatjuk, hogy beszél, a szeméről viszont azt, hogy gondolkodik, mit is mondjon, hiszen csak később tanulta meg a nyelvet.

(1) A tömör mondat úgy értelmezhető, hogy Themistoklés puszta köpenyben (himation) állt a perzsa uralkodó elé, tehát nem volt rajta chitón. Ebben a viseletben szokták ábrázolni a szellemi világ felé forduló embereket (’filozófusokat’). A ruha annyiban nevezhető athéninek, hogy a római császárkorra ez a város lett a szemlélődő életfelfogás legfontosabb központja.

(2) Kalasiris: hosszú perzsa vagy egyiptomi lenvászon ruha; kandys: hosszú ujjú perzsa kaftán.

(3) Perzsák – barbárok. Philostratos, noha a görögök és perzsák leírásában a hellén-barbár ellentétet hangsúlyozza, sokkal kiélezettebben, mint például az 5. századi szerzők – a barbár szót mindazonáltal semmiképp sem a mai értelmében használja. Sokkal inkább igaz rá is, mint Hérodotosra, hogy a barbár szó, amely eredetileg annyit jelent, hogy nem-görög, itt egyszerűen a perzsa szinonimája.

(4) Utalás a delphoi Pythia híres kétértelmű jóslatára, amelyet az athéniaknak adott: „Ó te dicső Szalamisz, sok nő sarját megölöd, míg elvetik és learatják Démétér adományát” (Muraközi Gyula fordítása). A jóslatot Hérodotostól ismerjük (VII. 141). Salamis jelzője, a fordításban dicső: az eredetiben theié (isteni).

(5) Lithos: kő. Jelentheti Athénban a Pnyx vagy az Agora szónoki emelvényét. Lásd LSJ, s.v. λίθος IV. 1–2.

(6) Philostratos itt és az előzőekben a méd szót használja. A görög szóhasználatban a méd és a perzsa gyakran szinonimaként szerepel (mint például Aischylos Perzsák című tragédiájában).

Themistoklés portréi

Czimber Adrienn kommentárja

Themistoklésnek kevés portréja maradt fenn, a szöveges források viszont számos ábrázolást említenek. Az emlékművek zöme vagy Athénhoz, vagy Magnésiához kapcsolódik. Athéni képmásairól több ókori szerző is ír. Pausaniastól1Pausanias I. 18. 3. ismerünk egy Themistoklés-portrét, ami Miltiadéséval2Lásd az Arachné felületén. együtt volt kiállítva az athéni Prytaneionban, a „polis szívében.”3A Prytaneionról bővebben: Hans R. Goette: Athens, Attica and the Megarid (2001). Ezeket később átnevezték egy római4Louis Robert Pausanias leírását, miszerint a szobrokat átértelmezték, ahhoz a felirathoz kapcsolja, amelyben Iulius Nikanórt „új Themistoklésnek” nevezik; erről bővebben: Bélyácz Katalin: A salamisi csata emlékezete (2020) 199. Lásd: IG II2 1069, AIO 2655 és egy thrák férfi szobrának. Szintén Pausanias5Pausanias I. 1. 2. ír egy festményről, amelyet Themistoklés gyermekei ajánlottak fogadalmi ajándékul Athénének a Parthenónba. Plutarchostól6Themistoklés 22. 1–2. ismerjük az athéni Artemis Aristobulé templomban7A templomot Themistoklés alapította a salamisi győzelem után, fogadalmi ajándékul. Lásd: Bélyácz, i.m. (4. jegyzet), 220–221. felállított szobrát, amely Themistoklést „nemcsak hősies lélekkel, hanem hősies megjelenéssel is” ábrázolta. Ailios Aristeidés8Oratio XLVI. 161, 13. is említ egy szobrot, amely az athéni Dionysos-színházban állt. Ez Themistoklést és Miltiadést jelenítette meg egy fogságba esett perzsával. Talán ezen szoborpár emlékét őrzik azok a császárkori athéni bronz érmék, amelyek egyik oldalán sisakos harcos látható, kezében tropaionnal és koszorúval, a másikon pedig felfegyverzett görög harcos perzsa fogollyal és tropaionnal. A hadihajón álló harcos Themistoklésként, a tropaion a salamisi diadal jelképeként értelmezhető. Pausanias9Pausanias I. 1. 2. említi Themistoklés sírját Peiraieus kikötőjében;10Bélyácz, i.m. (4. jegyzet), 239. arról viszont nincs tudomásunk, hogy a sírhoz tartozott-e portrészobor. Több szerző11Plutarchos (Themistoklés 32. 3.), Thukydidés (I. 138. 5.), Cornelius Nepos (Themistocles 10. 3.) és Diodóros (XI. 58. 1.). is ír egy emlékműről vagy síremlékről, amely a magnésiai fórumon állt. Ezekről Cornelius Nepos többes számban beszél, így feltételezhető, hogy több emlékművet kell elképzelni. Több magnésiai pénzérmén is előfordul Themistoklés-ábrázolás. Ezeken egy ruhátlan férfi jelenik meg, fején koszorúval. Egyik kezében phialét,12Az italáldozatok bemutatására használt tálka.a másikban kardot tart, előtte égő oltár és bika. Mellette a „Themistoklés” név olvasható, az ábrázolt alak azonosítását tehát felirat biztosítja.

Perzsa pénzérme Themistoklés névfelirattal, Kr. e. 465–459. (Az ábrázoláson Apollón és kitárt szárnyú sas), ltsz. 18201165 © Staatliche Museen zu Berlin, Münzkabinett / Dirk Sonnenwald Public Domain Mark 1.0

Néhány hermán a „Themistoklés” felirat olvasható, ezek többségéről azonban hiányzik a fej. Ilyen például az a berlini herma, melyen a Θεμιστοκλῆς ὁ ναυμάχος (a flottaparancsnok Themistoklés) felirat olvasható. Tivoliban is előkerült egy fej nélküli herma, ezen az „athéni Themistoklés, Neoklés fia” felirat szerepel. Reneszánsz írók egy további hermát is említenek, amelyet Hadrianus császár villájának közelében találtak, s amelyen az „[Th]emistoklés” felirat volt látható. Ez utóbbi két herma mára elveszett. Előkerült azonban egy épen megmaradt és a Hadrianus-korra keltezett portré az ostiai színház közeléből; eredetijét általában Kr. e. 480–470-re keltezik.13Lásd az Arachné felületén. A szobor középkorú férfi portréját ábrázolja. Rövid haját és szakállát hullámos vonalak jelzik. Arca simára van csiszolva, homlokán egyetlen ránc látszik. Orra letört, szeme kerek, felső szemhéja magas ívben görbül. Tekintete, arckifejezése szigorú, tekintélyt parancsoló. A fej alatt ott áll a név: „Themistoklés”.

Themistoklés portréja Ostiából, Kr. e. 1. század (Kr. e. 5. századi herma nyomán) © Museo Ostiense. Forrás: Wikimedia.

Összegezve tehát a fent említett irodalmi és régészeti portréhagyomány Themistoklést hadvezérként jeleníti meg, hősi mivoltára helyezi a hangsúlyt, s hőstetteit örökíti meg. Ezzel szemben Philostratos Themistoklés politikus aspektusát igyekszik megragadni, inkább szónokként, már-már tanítóként ábrázolja Salamis hősét.14Thukydidés I. 138. 6.

Themistoklés Salamis után

Bedő Sándor kommentárja

Themistoklésnek a salamisi csata utáni életéről Thukydidés15Thukydidés I. 135. 2–138. az elsődleges forrásunk, de Diodóros Siculusnál, Cornelius Neposnál, Valerius Maximusnál, Quintilianusnál és Philostratosnál is olvashatunk róla.

A fordulatos történetről Thukydidés a következőket írja. Themistoklést médismosszal vádolták meg a görögök.16I. 135. 2. Themistoklés erre Argosból Kerkyrán és a molossosok királyságán át Pydnába menekült.17I. 136. 1–4. Ott talált egy teherhajót, ami Ióniába készült kihajózni, felszállt rá. A téli vihar a Naxost ostrom alatt tartó athéni sereg közelébe sodorta a hajót.18I. 137. 1–2. Ijedtében elárulta a kormányosnak, hogy ki ő, és ha nem menti meg, azt fogja mondani, hogy lefizette, és ezért viszi magával. A hajóskapitány eleget tett a kérésnek, majd elnyerte jutalmát; egy éjszakával később megérkeztek Ephesosba. Themistoklés egy perzsa kísérővel jutott el a szárazföld belsejébe.19I. 137. 2.

Themistoklés elhajózik (Charles Mackie nyomata egy nem létező görög váza díszítéséről, 1897), ltsz. 1921,0105.7
© The Trustees of the British Museum / CC BY-NC-SA 4.0

Itt levelet írt Xerxés fiának, Artaxerxésnek, aki nem sokkal azelőtt lett király. A levélben kifejtette, hogy mennyi rosszat, de még több jót tett a perzsáknak – például hogy előre jelezte, amikor a görögök Salamisnál a csata előtt el akartak hajózni. Vagy hogy neki köszönhető, hogy a helléspontosi hajóhidat nem rombolták le a görögök. Azt kérte a királytól, hogy adjon neki egy évet, hogy személyesen mondhassa el ideérkezésének pontos okát.20I. 137. 3–5. Artaxerxés csodálkozott ezen, majd úgy rendelkezett, ahogy Themistoklés kérte.

Részlet I. Artaxerxés sírépítményéről (Naqsh-e Rostam): a perzsa birodalom fennhatósága alá tartozó népek.
Forrás: Wikimedia.

Themistoklés megtanulta a perzsa nyelvet és kultúrát, a föld szokásait.21I. 138. 1–2. Itt mutatkozott meg veleszületett tehetsége és memóriája. Mert, ahogy Thukydidés írja, Themistoklésben lehetett legerősebb bizonyságát látni annak, hogy mire képes a veleszületett tehetség, s e tekintetben őt mindenki másnál csodálatra méltóbbnak tartotta.22I. 138. 3.

Quintilianus Themistoklés példáján buzdította olvasóit, hogy eddzék memóriájukat.23Quint. Inst. XI. 2. 50. Valerius Maximus azért az erőfeszítésért dicsérte, hogy a király számára ismerős módon beszéljen.24Val. Max. VIII. 7. ext. 15. Cornelius Nepos pedig úgy tudta, hogy jobban beszélte a perzsa nyelvet, mint sokan, holott az anyanyelvük volt.

Egy évvel később elment a királyhoz, és olyan magasra jutott, mint még senki a hellének közül.25Nepos Them. 1. 10. 1. Diodóros Siculus szerint, amikor Themistoklés megérkezett az udvarba, a király nővére, Mandané tudomást szerzett erről, és tüstént kérte testvérét, álljon bosszút Themistoklésen. Azért akarta megbüntetni, mert a salamisi csatában elvesztette a fiait. A király ezt elutasította, erre Mandané fellázította a perzsákat Themistoklés ellen. A tömeg összegyűlt a palota előtt és a görög megbüntetését követelte. Artaxerxés esküdteket nevezett ki az előkelők közül, hogy hozzanak ítéletet. Azt az időt, amíg a tárgyalást előkészítették, Themistoklés felkészülésre és nyelvtanulásra szánta. Ez elegendőnek bizonyult, hogy sikeresen megvédje magát, és felmentsék a vádak alól.26Diod. Sic. XI. 56–57.

Haláláról kétféleképpen mesélnek; Thukydidés mindkét változatot megemlíti. Vagy betegségben halt meg, vagy öngyilkos lett, félve attól, hogy nem tudja teljesíteni a királynak tett ígéretét.27Thuk. I. 138. 4. Csontjai titokban kerültek vissza Attikába, és a temetése is titokban történt, hiszen száműzött volt.28I. 138. 6.

Borítókép: Wilhelm von Kaulbach: A salamisi csata (1858 körül). Bayerische Staatsgemäldesammlungen – Neue Pinakothek München, 9493.

© Palladion Műhely
Polikróm│Adatkezelés│Sütik