ÉLET A PIRAMISOK MELLETT

A forduló beküldéséig hátralévő idő​

nap
óra
perc

TARTALOM

TARTALOM

1. CSALÁDI KÖRBEN

     1.1. Olvassatok a s(z)o(b)rok között!

Az ókori egyiptomi kultúrával egy közel négyezerötszáz éves mészkőszobor segítségével kezdünk el ismerkedni. Mit gondoltok, milyen viszonyban állnak egymással az ábrázolt alakok? Miről árulkodik a hajviseletük és az öltözékük? És mit tudhatunk meg a szoborra vésett feliratokból?
Kattintsatok az infógombokra, és választ adunk néhány kérdésre!

Nikaré családi szobra, Kr. e. 2455–2350 körül
New York, Brooklyn Museum, 49.215 / CC-BY

     1.2. Korképek

Ebben a feladatban egyiptomi portrékat gyűjtöttünk össze, a kisgyerektől egészen az aggastyánig. Nézzétek meg az arcvonásaikat (és egy árulkodó gesztust): vajon tudtok belőle következtetni az életkorukra? Szerintetek ki közülük a legfiatalabb és ki a legidősebb?

Már Nikaré családja esetében is láthattátok, hogy az egyiptomi művészetben az életkor ábrázolása becsapós lehet. Ha most nem találtátok el egyből a megoldást, az nem a véletlen műve: az egyiptomiak legtöbbször kortalan ifjakként néznek ránk vissza képmásaikról – részben azért, mert így kívánták megőrizni saját emléküket, részben pedig azért, mert akkoriban az emberek ritkán éltek tovább 35–40 évnél.

De vajon Egyiptom hosszú történelmének mely korszakában készültek ezek a portrék? A következő feladatban egy másik sorrendet keresünk: az ábrázolások megalkotásának időrendjét! A hat képmás az egyiptomi történelem szinte teljes hosszát lefedi, mintegy háromezer évet az Óbirodalomtól egészen a római császárkorig (azaz a Kr. e. 3. évezred közepétől a Kr. u. 3. évszázadig)! Húzzátok a lent sorakozó kis képeket az idővonal megfelelő karikájába – könnyítésképpen mindenkiről súgunk valamit, ami segít a helyes megfejtésben!

     1.3. Nílusi stílusok

A divat ugyan az ókori Egyiptomban sem volt kortalan, mégis jóval lassabban változott, mint manapság: szezonális trendek helyett inkább évezredekben mérték. Most az egyiptomi ruházkodással és szépségápolással kapcsolatban tesszük próbára a tudásotokat – de ne aggódjatok, nem lesz nehéz felvenni a fonalat!

     1.4. Tiszta udvar, rendes ház

Hogy milyen házakban laktak az egyiptomiak? Nehéz pontosan megmondani: a lakóházak többsége egyszerű vályogtéglából épült, és mára semmi nyomuk nem maradt. Az ábrázolásokból, modellekből, illetve néhány kivételes település maradványaiból azonban mégis képet alkothatunk róluk. Az alábbi galériában bemutatunk néhány ilyen emléket – lapozzátok végig!

Most pedig utazzunk kicsit dél felé, a Théba melletti Deir el-Medinébe, ahol az Újbirodalom idején a királysírokat építő és díszítő kézművesek éltek. Itt a házak kőből épített alapozásának köszönhetően ma is látszik, milyen helyiségek alkották egykor az épületeket, s azok hogyan helyezkedtek el a várost átszelő utca két oldalán.

A képen madártávlatból láthatjátok a sivatagban fekvő Deir el-Medinét szorosan egymás mellett álló házaival, a települést körülvevő fallal, a nagy, elkerített szentélykörzettel, a domboldalban pedig a temetővel. A következő állítások mind erre a városkára vonatkoznak: olvassátok el őket, majd vegyétek szemügyre a lenti képet, és húzzátok a mondatok betűjelét (figyelem, a színek is számítanak!) az ábra azon részére, amelyre az adott állítás vonatkozik!

S: A házak bejárata a települést két oldalra osztó utcáról nyílt, az előtérbe lépcsők vezettek le.
G: Az előtér lépcsős oltáránál a város isteneit és a családi ősöket tisztelték.
A: A fogadószoba – a ház legnagyobb helyisége – magasabban feküdt, mint az előtér.
E: A fogadószoba mennyezetét oszlop támasztotta alá.
E: A fogadószoba mögötti helyiség hálóként, illetve az asszonyok lakrészeként szolgált.
G: A ház hátsó traktusában kialakított konyhában boltozatos kemence állt.
Y: A konyha előtt alakították ki a tetőre felvezető lépcsőt.
L: A ház hátsó fala közvetlenül a városfalhoz kapcsolódott.
Z: A városfalon túl helyezkedtek el a település lakóinak kis piramisokkal ellátott sírjai.
A: A sivatagi városkába messziről hordták a vizet, és nagy agyagedényekben tárolták a föld alatt.
Z: A sziklába vájt pincékben a víz mellett gabonát és egyéb élelmiszereket is tároltak.
Á: A ház kicsi ablakai magasan voltak, így a fényt beengedték, a meleget viszont nem.
H: A tetőn úgy alakították ki a szellőzőket, hogy a ház belsejébe vezessék a friss, északi szelet.
I: A meleg estéken a lapos, szellős tető nyújthatott felüdülést az embereknek.

Minden a helyére került? Olvassátok össze a betűket 1-től 14-ig! Ha jól dolgoztatok, egy három szóból álló kifejezést kaptok: így nevezték az ókori Egyiptomban Deir el-Medine települését.

2. DOLGOS HÉTKÖZNAPOK

     2.1. Szertár

Vajon mivel múlatták az időt az egyiptomi gyerekek a „tanteremben”, illetve a „játszótéren”? Ebben a memóriajátékban ókori tanszerek és játékok képét rejtettük el – a párjukat pedig modern megfelelőik adják. Megtaláljátok őket?

Egy-egy tárgyról gyakran nem is olyan könnyű eldönteni, hogy egykor mire használhatták őket. Az úgynevezett „evezőbabák” például nem feltétlenül játékok voltak, valószínű, hogy inkább a templomi kultuszokban kaptak szerepet. ITT részletesebben is mesélünk róluk, és azt is megmutatjuk, hogyan csinálhattok ti is ilyen babát – egy kis modern csavarral! 😉

Kövessétek az útmutatót és készítsetek nekünk egy egyiptomi „játékot”: választhatjátok az evezőbabát, de ha inkább a játéklovacska vagy a labda tetszik, ezekhez is találtok leírást.

Az elkészült alkotásokat (csapatonként csak egyet!) küldjétek el nekünk postán, a róla készült fotót pedig töltsétek fel a megoldás megfelelő szakaszába.

CÍMÜNK, ha levelet küldtök:
Palladion Műhely, Budapest 1277, Pf. 65.

ha csomagot küldtök:
Palladion Műhely, Budapest 1277, 23. Posta, Postán maradó!

     2.2. Pályaválasztási tanácsadó

Vége a játéknak, ideje szakmát választani – méghozzá Egyiptomban, háromezer évvel ezelőtt! Megkönnyítjük a döntést: válaszoljatok a következő kérdésekre, és kipörgetjük nektek, milyen foglalkozás illene hozzátok a leginkább!

     2.3. Egy kiváltságos szakma

Reméljük, elégedettek vagytok a választásotokkal, örömöt leltek újdonsült hivatalotokban, és a szüleitek is büszkék rátok! Ha írnoki pályára léptek, biztosan ez utóbbi is teljesül: Egyiptomban az írnoki hivatást mindennél nagyobb megbecsülés övezte. Számos olyan szöveg maradt ránk, amely az írnokok életét dicsőíti – mégpedig úgy, hogy közben gúnyt űz a többi mesterségből.

       2.4. Önéletrajz az örökkévalóságnak

Aki hosszú évek munkájával elsajátította az írnokmesterséget, választhatta a tekintélyes papi hivatást is, és elindulhatott felfelé a templomi tisztségek bonyolult ranglétráján. Ilyen utat járt be például Bakenkhonszu, akinek a szobrát ma Münchenben őrzik (egyúttal pedig Kheirón múzeumában – fedezzétek fel ott is!).
Vajon ki volt Bakenkhonszu? Mikor élt és hogyan, és hol állíttatta fel eredetileg a szobrát? Lapozzátok végig az alábbi galériát, majd oldjátok meg a szobor feliratához kapcsolódó feladatot!

A hátpillér feliratában Bakenkhonszu egyes szám első személyben számol be karrierjéről – önéletrajza mellé pedig maga a szobor szolgáltatja a „portréfotót”! Nézzétek meg a felirat vázát, majd ennek segítségével állítsátok vissza a tizenkét szakasz eredeti sorrendjét!

3. A NÍLUSTÓL AZ OÁZISOKIG

     3.1. A két ország földje

Egyiptom az ókori világ egyik legnagyobb birodalma volt. Egykori lakói Kemetnek, azaz „Fekete föld”-nek nevezték a termőtalaj színe után, de használták a „Két ország” elnevezést is, amivel Felső-Egyiptomra, azaz a Nílus keskeny völgyére, illetve Alsó-Egyiptomra, azaz a folyó kiszélesedő deltatorkolatára utaltak. Járjátok be velünk ezt a hatalmas országot!

     3.2 Keresztül-kasul Egyiptom városai között

A Nílus-völgy egykori városait hol egyiptomi, hol görög nevükön szoktuk emlegetni. Ebben a rejtvényben is többnyelvű utak keresztezik egymást – ti eligazodtok közöttük? A megfejtéshez némi kutakodásra lesz szükségetek (ha esetleg kép alapján könnyebben tájékozódtok, kattintsatok az infógombokra a leírások végén)!
A kilenc városnév megfejtése egy tizedik nevet ad ki: jól jegyezzétek meg, mert még sokat fogunk találkozni vele! 😉

     3.3 Hieroglif képregény

Az egyiptomi falfestmények és domborművek egy kicsit olyanok, mint a képregények: időben egymást követő képkockákkal, történetszerűen jelenítik meg a mondandójukat, a párbeszédeket pedig maguk a hieroglif feliratok őrzik. Különösen igaz ez azokra az ábrázolásokra, amelyek a mindennapi élet pillanatait örökítik meg.
Az alábbi jelenetsor az abuszíri temető egyik sírjából származik, egy bizonyos Fetekti nevű hivatalnok és pap nyughelyéről, aki az óbirodalmi 5. dinasztia korában élt, a Kr. e. 2400-as években. Tanulmányozzátok a képet és a csúszka segítségével fedjétek fel a hieroglifák jelentését!

A képek alapján válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

     3.4. Sivatagi só

Az ókori Egyiptomból számos elbeszélés maradt ránk. Ezek egyike, A paraszt panaszai, azt meséli el, milyen viszontagságokat kellett átélnie egy Khunanup nevű szegényembernek, aki a Vádi Nátron vidékéről utazott a Nílus völgyébe portékáival, és végül hogyan sikerült érvényt szereznie az igazának. Ismerjétek meg a történetét!
A videóban néhány kérdést is elrejtettünk: válaszoljátok meg őket, miközben a filmet nézitek!*

* A film 1970-ben készült Egyiptomban, rendezője Shadi Abdel Salem. A cselekmény hűen követi az ókori egyiptomi elbeszélés szövegét, de a színészek nem óegyiptomi, hanem arab nyelven beszélnek!

4. MAÁT SZERINT A VILÁG

     4.1. Maátforgató

Amikor Khunanup az igazságról beszél, nemcsak egy elvont fogalomra gondol, hanem a világ harmonikus rendjét alapjaiban meghatározó, a társadalom szövetét minden vonatkozásában keresztülfonó elképzelésre, amelyet az egyiptomiak egy istennő, Maát alakjában személyesítettek meg. Ismerjétek meg őt közelebbről!

     4.2. Tanítás vagy ámítás?

Az egyiptomi szépirodalom jellegzetes alkotásai az intelmek, amelyek a helyes életvitel alapvetéseit foglalják össze. Ebben a feladatban ezekből a szövegekből válogattunk néhány idézetet, de a felsorolt tanítások némelyike nem az egyiptomiak, hanem a mesterséges intelligencia kreálmánya. Megtaláljátok őket?

     4.3. Sztélé kilátással

A Maát szerinti élethez nemcsak az erkölcsös magatartás, hanem az istenek tisztelete és az ünnepek megtartása is hozzátartozott. Egyiptomban az egyszerű hívek nem léphettek be a templom területére, az ünnepek alkalmával a papok hozták ki az istenek letakart szobrait a szentélykörzetből, majd körmenetben vitték őket végig a sokaság előtt. Ilyen felvonulást tartottak például Ozirisz szent városában, Abüdoszban is, ahová minden egyiptomi igyekezett élete során legalább egyszer elzarándokolni.

Innen származik a liverpooli Garstang Museum töredékes középbirodalmi sztéléje is, amelyet alább körbe is forgathattok. Figyeljétek meg alaposan mindkét oldalát, majd oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatot.

     4.4. Örvendezzen a szív!

Paheri sziklasírja egy 19. századi metszeten.

Az ünnepek alkalmával az előkelő egyiptomiak lakomákat rendeztek, ahol összejött a család apraja-nagyja, volt bőséggel étel és ital, zene, tánc és mulatság. A sírok falára vésett lakomajelenetekben sokszor az elhunyt rokonokat is élő vendégekként ábrázolták, a család felmenőit ugyanis a haláluk után is tiszteletben tartották és a társadalom cselekvőképes tagjainak – a Maát szerinti világ részeseinek – tekintették. Egy ilyen lakoma előkészítése sok-sok előkészületet kívánt: a ház urának és asszonyának rengeteg teendője akadt, míg minden kellék összeállt a fontos eseményhez. Nektek vajon mennyi időre van szükségetek ahhoz, hogy összeálljon a kép? 😉

Ebből a kirakósból egy bizonyos Paheri és a felesége, Henuterneheh lakomáját illeszthetitek össze. Paheri a felső-egyiptomi Nekheb városának (ma: El-Kab) kormányzója volt, és az Újbirodalom korai éveiben, a Kr. e. 15. században élt. Sziklasírja, ahonnan ez a jelenet is származik, az évezredek során erősen megrongálódott. Ha segítetek neki megeleveníteni az egykori vidámságot, talán meg is hálálja áldozatotokat. Amint ő maga mondja:

Nem szűnök meg válaszolni: bizony, atyja a nemes halott annak, aki a részére cselekszik!
Nem felejti el azt, aki neki vizet önt, jó, ha halljátok!

Elakadtatok? Nem értitek? Kifutottatok az időből? Írjatok, igyekszünk hamar válaszolni! 🙂

Ha van kedvetek, készítsetek életképet a csapatotokról a feladatok megoldása közben, és tegyétek közzé a fotókat Instagramon. Használjátok a #kheironkuldetes hashtaget, hogy láthassunk titeket, hiszen a legjobb képeket mi is megosztjuk a Palladion Műhely instagramján.
Ha nincs nyilvános Instagram fiókotok, a fotókat e-mailben is elküldhetitek nekünk a pecs.hyperion@gmail.com címre.

MEGOLDÁS BEKÜLDÉSE

A Kheirón Küldetés első fordulójának beküldendő feladatsorát ITT éritek el.

Az űrlap kitöltéséhez egy gmail-fiók használatára van szükség. Ennek segítségével az űrlap 30 napon keresztül tárolja a már kitöltött adatokat, amelyek a beküldés időpontjáig szabadon módosíthatók. Az űrlapot nem kell egyszerre kitölteni, szakaszokban is megoldhatjátok, és segítségképpen bármikor visszanézhetitek hozzá a forduló feladatait.

FONTOS: A fenti négy fejezet interaktív feladatai a tanulást és a gyakorlást szolgálják, megoldásukat a rendszer nem rögzíti, az ott elért pontszámok nem számítanak be az eredménybe! Az első forduló eredményét kizárólag a beküldendő űrlap pontszámai adják. 

© Palladion Műhely│AdatkezelésSütikImpresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com