GÖRÖG CIPŐBEN JÁRUNK

TARTALOM

TARTALOM

1. KORSZAKOS PILLANATOK

     1.1. Lel(et)tár

Az emberiség története telis-tele van nagyléptékű változásokkal. Igyekszünk könnyebbé és kényelmesebbé tenni az életünket technológiai fejlesztések útján, vagy már bevált tárgyaink megújításával. Holott az évezredek során az ember alapvető igényei nem is változtak olyan sokat. A múzeumi tárgyakat elnézve gyakran rácsodálkozunk, hogy amit ma ugyanúgy használunk és nélkülözhetetlennek tartunk, az az ókorban is milyen hasonló volt – vagy éppen milyen különböző.

Alább hat olyan tárgyat válogattunk össze, amelyek valamilyen módon a gyerek- és tinédzser korhoz kapcsolódnak – ám lehet, hogy ez csak a látszat! Nem áruljuk el, hogy melyik darab micsoda, de a „Leltári lapot” kiegészítve talán rájöttök. Nem lesz egyszerű, mert az igazi nevük helyett becenevekkel címkéztük fel őket. Nézzétek meg a képeket, olvassátok el a leltári lapon szereplő információkat, majd húzzátok a megfelelő helyre a hiányzó adatokat!

     1.2. Cseperedő

Ahogy az emberiség minden korszakában, úgy az ókori görögök számára is nagy öröm volt, ha gyermek érkezett a családba!

     1.3. Felnőni a feladathoz

A gyerekek 6–7 éves korukig a szüleikkel éltek, majd megkezdődött a közösségi nevelésük, amely eltérő volt a fiúk és lányok esetében. Olvassátok el a leírást, majd húzzátok a megfelelő betűket a képek azon részletéhez, amely az állításhoz kapcsolódik. Ha jól dolgoztatok, a betűket összeolvasva fentről lefelé, balról jobbra egy ógörög szót fogtok kapni. Egy kis segítség: a kifejezés a tinédzser kort követő talán legjelentősebb életeseményt jelzi.
 
S – Athénban csak a fiúk részesülhettek oktatásban, többek között írni, olvasni és számolni tanultak.
OA lányok nevelése a háztartási feladatok elsajátítására koncentrált, emellett szőni és fonni is megtanultak.
ZEgészen más volt a nevelési rendszer Spártában, ahol az oktatás a lányoknak is kijárt, és a fiúkhoz hasonlóan ők is tanultak például birkózni, futni, táncolni.
G  Athénban a lányok 5–10 éves koruk között részt vettek egy szertartáson, amely elindította őket a felnőtté válás útján. Ez az esemény Artemisz istennő személyéhez kötődött, és az ő szentélyében zajlott az Athén melletti Braurónban. A lányok az ünnepeken medvének öltözve táncokban, atlétikai versenyekben vettek részt és ajándékokat is vittek az istennőnek.
A  Bár a lányokat gyakran lekötötték az otthoni feladatok, a kimozdulásra is volt lehetőségük. Ők hordták például a vizet a közeli kútból, olyankor pedig a város többi asszonyával is találkozhattak.
M – Az attikai polgárok fiúgyermekei 18 évesen léptek a következő életszakaszba. Ekkor váltak ifjakká (görögül: ephébosz), ami a kétéves katonai szolgálat kezdetét is jelentette. A szolgálat letelte után maguk is polgárok lettek.
 
 

     1.4. Bazi nagy görög lagzi

Az esküvő napja a menyasszony fürdetésével kezdődött, ami nem csak a nagy eseményre, de az új életére is felkészítette a lányt; emellett úgy tartották, hogy a fürdő vize a gyermekáldást is elősegíti. Ezután a lakoma és az ünnepélyes nászmenet következett – az utóbbi részletgazdag ábrázolását láthatjátok ezen a vörösalakos vázaképen: az ifjú pár és a násznép átvonul a menyasszony szülői házából a férj otthonába. Kattintsatok a + jelekre, és eláruljuk, mi mit jelent a képen!

 
 

2. ÉPSÉGBEN, SZÉPSÉGBEN

     2.1. A legjobb futót is eléri az öregség

Ismeritek a címben szereplő magyar közmondást? Talán nem is hinnétek, de ez a gondolat már a Kr. e. 5. századi görög vázákról is visszaköszön.


Ha összehasonlítjátok Héraklész és Gérasz megjelenését, bizonyára szembetűnik közöttük néhány különbség, és felfigyeltek olyan elemekre, amelyekkel a görög művészetben az idősebbeket ábrázolták. A következő feladatban elbújtattunk néhány korosabb alakot az ifjak között. 

     2.2. Szanatórium, szentély vagy szórakoztatóközpont?

A betegségek nemcsak az idősebb korosztályt érintették, ugyanúgy előfordultak minden életkorban, mint manapság. Bár a mai értelemben vett kórház és állami egészségügyi ellátás nem létezett a görögöknél, ha betegek voltak, ők sem maradtak magukra. Felkereshettek például orvosokat, gyógyítókat, vagy elzarándokolhattak a gyógyításra szakosodott szentélyekbe. Ezúttal az epidauroszi komplexumba látogatunk el együtt: az egér segítségével forgassátok körbe a panorámaképet, és a kilenc állomást végigkattintva fedezzétek fel, miket kapott itt segítségül az, aki gyógyulni vágyott.

     2.3. Levetkőzve

Ti űztök valamilyen sportot? Ami minket illet: hát nem futunk olyan gyorsan Gérasz után, mint Héraklész… Pedig szívesen vennénk példát ókori elődeinkről, akik legalább annyi gondot fordítottak a test edzésére, mint az elme pallérozására! Mondjuk így: a versenyfutás az idővel nem ért véget az iskolában: a „gimnáziumban”, mármint a gümnaszionban folytatódott. Itt edzettek az ókori görög férfiak, akik számára a testmozgás a mindennapok szerves része volt. Tudtátok, hogy a görög szó eredeti jelentése „vetkőzde”? A sportolók ekkor dezodor és tusfürdő helyett olajjal kenekedtek, amelyet a testmozgás végeztével, az izzadsággal együtt úgynevezett kaparókéssel (strigilis, ejtsd: sztrigilisz) távolítottak el a testükről. Kattintsatok a képen oda, ahol ilyen tárgyat láttok!

Gyúrás helyett pedig változatosabb sportágakban próbálták ki magukat, és bizony a versenyszellem is munkált bennük! Az alábbi kisképeken egyetlen edény részleteit látjátok, amelyen névfelirattal ellátott szereplőket ábrázoltak. Tegyétek sorrendbe a jeleneteket sportközvetítésünk leírásunk alapján!

A pályán nemcsak a szurkolók kiabálása hallatszik: alig látjuk, de annál jobban halljuk, hogy Szmiküthosz a fuvoláján játszik! Vele szemben távolugró versenyzőnk készül elrugaszkodni, utána pedig már gerelyhajító bajnokunk várja a biztatást. Szerencsére nem valós idejű sportesemények illusztrációját látják kedves nézőink: aggodalomra semmi ok, a diszkoszvetésre kijelölt pálya nem keresztezi a gerely útját! Már az eredményhirdetésre sem kell sokáig várnunk: a bíró koszorút ajándékoz a győztesnek, aki mögött edzője büszkélkedik, mintha kikacsintana ránk!

     2.4. Felöltözve

A nők számára nem a gümnaszionok homokkal leszórt pályája vagy a mámoros lakomák termei jelentették a hétköznapi élet színterét. A felnőtt, családi élet megkezdése után a lakóház hátsó traktusa lett az ő birodalmuk: a günaikeionban, azaz a női részlegben többek között a munkára, a társas életre és önmagukra is jutott idő. Ez természetesen nem kizárólagos színhelye volt mindennapjaiknak, de sok időt tölthettek itt.

3. PIACRA DOBUNK!

     3.1. Mi a pálya?

Bárhonnan is neveztetek a Kheirón Küldetésre, dél-magyarországi kis faluból vagy éppen a szomszéd utcából, bizonnyal van tapasztalatotok arról, milyen sokáig kell sorban állni a kasszánál csúcsidőben, milyen nyüzsgő lehet egy ünnep környéki kézműves vásár, vagy milyen nehéz túlkiabálni az összegyűlt tömeget, ha sokan kíváncsiak valamire. Az ókori görög világban az emberek általában az agorára látogattak el, ha vásárolni, találkozni vagy ügyet intézni akartak. Bár sokszor egyszerűen piacként hivatkozunk rá, ez a soképületes, utcákkal keresztülfutott, nyitott tér legalább annyi funkciót látott el, mint manapság egy többemeletes pláza.

A Kr. e. 5. századi Athén agoráján aligha találkozhatnátok teraszon kávézó barátnőkkel vagy csomagküldő boxhoz sorakozó futárokkal, de biztosan sokkal könnyebb elképzelni, mi a pálya az agorán, ha ti magatok dönthettek, merre indulnátok! A játékszabályokhoz kattintsatok a nyitókép után megjelenő infógombokra!

     3.2. Egy-két jó falat

Az étkezés központi szerepet játszott a görögök mindennapjaiban, vallási szertartásaikon és ünnepi lakomáikon egyaránt. A hétköznapi étrendre vonatkozó források általában napi háromszori étkezést említenek. Reggel gyakran színborba mártott falatnyi kenyeret fogyasztottak, ebédre már meleg ételt is ettek, de a fő étkezés a vacsora volt. Az étrend jelentősen függött az anyagi helyzettől: a szegények fő tápláléka a hüvelyesek, retek és a csemegének számító füge volt, míg a gazdagok pazar, változatos étlapokkal kápráztathatták el vendégeiket. Az ilyen elit vacsorák természetesen nem csupán az étkezésről szóltak, hanem társasági alkalmak is voltak, ahol mulatozással, vagy éppen emelkedett beszélgetésekkel töltötték az időt.

Az ókori görögök által fogyasztott élelmiszerek többsége napjainkban is része étrendünknek. Az alábbi antik tárgyak néhány élelmiszer előállításának egy-egy lépését vagy az ahhoz szükséges eszközöket mutatják be.



Gondoltátok volna hogy már az ókori görögök is készítettek palacsintához hasonló édességet? A Kr. e. 6. század végén élt költő, Hippónax téganitésznek nevezte a szezámmaggal hintett palacsintát”, amelynek receptje a Kr. u. 2. századi Galénosz feljegyzéseiben maradt fenn. Az alábbi részletek a téganitész elkészítését ismertetik. 

     3.3. Kézműves marketing

Most, hogy képzeletben szétnéztünk a piacon és belakmároztunk a szezámmagos palacsintából, érdemes a kézműves portékák és a finom falatok valóságán is röviden elgondolkodni.

     3.4. Vissza a kaptafához!

Az athéni agorán kóborolva belefutottatok Szimón, a cipész műhelyébe. Mit gondoltok, az alábbi ókori cipészábrázolások közül melyek köthetők a Kr. e. 5. század görög kultúrájához?

Szókratész (jobbra, zöld köpenyben) tanítványai körében. Figyelem: ez a kép közel kétezer évvel a filozófus halála után készült! A reneszánsz festészet mestere, Raffaelo Santi alkotása, a kép az Athéni iskola című freskó (1511) részlete.

Az agorán feltárt cipészműhelyről azt is tudni vélik a régészek, hogy tulajdonosa talán azonos volt azzal a Szimónnal, akivel egykor Szókratész, a híres athéni filozófus is sokat beszélgetett.

* MOST TI JÖTTÖK *

Képzeljétek el Szimón és Szókratész egyik találkozását, és rajzoljátok vagy fessétek le nekünk a jelenetet az athéni vázaképek itt megismert stílusában. Ügyeljetek a színekre (fekete- és vörösalakos változatban egyaránt dolgozhattok), és az alakok jellegzetes tartására; a háttérben azt is mutassátok be, hogy a beszélgetés helyszíne az athéni agora. Az alkotás mérete A4 legyen.

Az elkészült művet küldjétek el nekünk postán, a róla készült fotót pedig töltsétek fel a megoldás megfelelő szakaszába.
CÍMÜNK: Palladion Műhely, Budapest 1277, Pf. 65.

4. KÉZZEL FOGHATÓ MUNKA

     4.1. Fa és vaskarika

Az ókori görögök úgy gondolták, hogy isteneik sok tekintetben hasonlóak hozzájuk: emberi tulajdonságokkal bírnak, méghozzá kívül-belül – voltak közöttük szépek, fogyatékkal élők, szomorú sorsúak és kitartóak, olykor segítették egymást, vagy éppen összekaptak valami apróságon. Ma úgy mondanánk, nagyon színes egyéniségek voltak.

A halandók az emberélet nagy eseményei során, az öröm és fájdalom megtapasztalásában, de akár mindennapi teendőik ellátásához is az istenekhez fordultak: hálát adtak nekik, segítséget és iránymutatást kértek tőlük, vagy egyszerűen csak tisztelték nagyságukat és tudásukat, amelyről történeteket meséltek. Ez nem jelenti azt, hogy egy-egy isten a világnak csupán egyetlen részterületéért felelt.

Ha technikai kérdésekről volt szó, az ókoriak egyaránt hagyatkoztak Héphaisztosz és Pallasz Athéné szakértelmére. Oldjátok meg a hozzájuk kapcsolódó feladatokat!

     4.2. Az athéniak ajándéka Athénának

Pallasz Athéné különösen fontos volt Athén lakói számára: úgy tartották, az istennő védelmezi és támogatja a poliszt. A város magaslatán, az Akropoliszon épült számára a Parthenón nevű templom, amelynek jellegzetes látképe talán sokatoknak ismerős.

A Parthenón látképe ma

Az istennő tiszteletére négyévente rendezték meg a különleges, több napon át tartó ünnepet: a Nagy Panathénaiát. Ennek részeként lakomát adtak az agorán, különféle atlétikai, lovas és zenei versenyeket is tartottak, nagyszabású áldozatot mutattak be, felvonultak a Parthenónhoz és átadtak egy ajándékot az istennő szobrának.

Nem mindennapi eseménysor, de nagyon is valóságos. Athén lakosai gondos munkával, együttműködve fáradoztak az ünnephez kapcsolódó teendők megvalósításán. A ciklikusan visszatérő Panathénaia, akár csak manapság egy fesztivál, valódi közösségi élmény volt!

     4.3. Oxürhünkhosztól Oxfordig

Tudtátok, hogy az akropolisz görög szó jelentése fellegvár? Ha az ókor emlékei után kutakodunk, akkor bizony nem feltétlenül csak az ég felé tekintve találunk kincseket. Nem minden márvány, ami fénylik!

Panathénaia, günaikeion – ennyi nyakatekert szót! Ezeknél már csak egy bonyolultabbat tudunk, az előző fordulóban megismert település nevét, Oxürhünkhoszt!

Nézzétek meg a következő videót, hogy megtudjátok, milyen hétköznapi helyről is kerülnek elő értékes leletek!

     4.4. (Kép)Kockázatos vállalkozás

Az oxürhünkhoszi papiruszokról szóló videóból az is kiderülhetett számotokra, hogy a szakemberek milyen elszántan és odaadó türelemmel dolgoznak azon, hogy az a sok kukoricapehely-töredékecske olvasható szöveggé változzon. Ugyanakkor gondoljatok bele, hogy egy-egy szinte ép papirusz is mennyi rejtélyt tartogat!

Kattintsatok a + jelekre és olvassátok el, mi látható ezen az oxürhünkhoszi papiruszon!

Elakadtatok? Nem értitek? Kifutottatok az időből? Írjatok, igyekszünk hamar válaszolni! 🙂

Ha van kedvetek, készítsetek életképet a csapatotokról a feladatok megoldása közben, és tegyétek közzé a fotókat Instagramon. Használjátok a #kheironkuldetes hashtaget, hogy láthassunk titeket, hiszen a legjobb képeket mi is megosztjuk a Palladion Műhely instagramján.
Ha nincs nyilvános Instagram fiókotok, a fotókat e-mailben is elküldhetitek nekünk a pecs.hyperion@gmail.com címre.

MEGOLDÁS BEKÜLDÉSE

A Kheirón Küldetés második fordulójának beküldendő feladatsorát ITT éritek el.

Az űrlap kitöltéséhez egy gmail-fiók használatára van szükség. Ennek segítségével az űrlap 30 napon keresztül tárolja a már kitöltött adatokat, amelyek a beküldés időpontjáig szabadon módosíthatók. Az űrlapot nem kell egyszerre kitölteni, szakaszokban is megoldhatjátok, és segítségképpen bármikor visszanézhetitek hozzá a forduló feladatait.

FONTOS: A fenti négy fejezet interaktív feladatai a tanulást és a gyakorlást szolgálják, megoldásukat a rendszer nem rögzíti, az ott elért pontszámok nem számítanak be az eredménybe! A második forduló eredményét kizárólag a beküldendő űrlap pontszámai adják. 

© Palladion Műhely│AdatkezelésSütikImpresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com