Kheirón küldetés, III. forduló
Pannon versenyjátékok 2024/2025: Antik Napközi
RÓMAI KALEIDOSZKÓP
A forduló beküldéséig hátralévő idő
TARTALOM
TARTALOM
1. KICSIBEN-NAGYBAN
1.1. Fotóalbum
Ti szoktatok családi fotókat készíteni? Szigorúan vagy mosolygósan néztek a kamerába? Talán ti már csak digitálisan őrzitek a képeket, de szüleitek, tanáraitok, no meg mi is szívesen rendezgettük őket igazi albumba.
Ehhez a feladathoz képzeletben fellapoztunk egy ókori portrégyűjteményt, és kiválasztottunk két négyfős családot, hogy megmutassuk nektek, hogyan örökítették meg magukat egykor a rómaiak. Lapozzátok végig jegyzetekkel ellátott albumunkat, és válaszoljatok a kérdésekre!
1.2. Családtörténet
A fotóalbumban szereplő két portré csupán egy-egy pillanatképet ad az idő- és térbeli távlatokban is nagyra nőtt római birodalom történelméből. A császári családot ábrázoló fatábla még színesebbnek bizonyul, ha utánajárunk a rajta látható személyek kilétének: Septimius Severus és családtagjainak származása, szokásai és politikai törekvései jól mutatják, hogyan ötvöződött a korszakban az egyes régiók sokszínű kultúrája.
1.3. Apáról fiúra
Septimius Severus és családjának sorsa sokat elmond a római császárkor századairól. Legalábbis annak egy bizonyos időszakáról: hiszen a római történelem a kezdetektől a birodalom megszűnéséig több mint 1200 évet ölel fel – és akkor annak gyarapodó (olykor csökkenő!) földrajzi területéről még nem is szóltunk!
Elidőzünk még egy kicsit a császári családtagok történeténél, akiknek származása és tettei apropót adnak néhány érdekesség számbavételére.
1.4. Mágia receptre!
Az általatok is jól ismert római istenek tisztelete és a hozzájuk kapcsolódó ünnepek egységet képeztek a birodalom szerteágazó területei és kultúrái között. Az emberek mindennapi életét azonban a „hivatalos” kultuszok mellett más vallási szokások is átszőtték.
Azokat a személyes tárgyakat, amelyektől tulajdonosuk védelmet, sikert, egészséget, vagy éppen szerelmet remélt, amuletteknek nevezzük. Ezek egy csoportja pontos előírások alapján készült, amelyeket a rituálékhoz értő mesterek, „varázslók” terveztek. A tárgyak használói nem közvetlenül az amulettektől vártak segítséget: a talizmánokat inkább eszköznek tekintették ahhoz, hogy kapcsolatot teremtsenek az istennel (vagy istenekkel), akinek a közbenjárásában reménykedtek.
Az alábbi papiruszon egy amulett receptjével ismerkedhettek meg, a tinta azonban néhány részletet elmaszatolt! Olvassátok el figyelmesen a szöveget, és pótoljátok a hiányokat a jobb oldalon található szavakkal!
Ahogyan a leírás is utal rá, a receptkönyvek útmutatásai alapján különféle amulettek készülhettek. Ezek sajátos csoportját alkották például a mágikus előírások szerint vésett ékkövek, amelyeket varázsgemmáknak nevezünk. A saját farkába harapó kígyó (görögül uroborosz), amit a fenti recept említ, a gemmákon is gyakran megjelent.
Ezen a táblán egy varázsgemma-gyűjteményt láthattok. Jelöljétek azokat a darabokat, amelyeken szerepel az uroborosz motívuma!
2. MINDEN NAP AJÁNDÉK!
2.1. Időjárás-számítás
Mint sok más nép gondolkodását, úgy a rómaiak hagyományos időfelfogását is a mezőgazdasági tevékenységek határozták meg: teendőiket, szokásaikat és ünnepeiket is ezen időszakokhoz igazították. A naptári év hossza és tagolása azonban változott az évszázadok során. Az időjárás gyakran kiszámíthatatlan, de hátha ti meg tudjátok fejteni, hogyan fordult az év a rómaiak gondolkodása szerint a császárkor elején!
Az első római császár, Augustus uralkodása idején írta Római naptár című művét egy római költő, Ovidius. Az alább felsorolt mondatok ehhez a verses naptárhoz és a római kalendáriumhoz kapcsolódnak. Minden egyes állítás igaz és szerepel benne valamilyen számérték, adott esetben matekpélda formájában.
2.2. Jobb adni, mint kapni
Akárcsak napjainkban, a téli ünnepek a rómaiak számára is az ajándékozás fő időszakát jelentették. Ez az ajándékok választékában is megmutatkozott: a hétköznapi apróságoktól az egzotikus ínyencségekig mindenféle tárgy és élelmiszer kapható volt. A rómaiak azonban nem a Karácsonyt ünnepelték, hanem a Saturnaliát. De kinek a tiszteletére rendezték ezt az ünnepet, és hogyan ajándékoztak a rómaiak? Az alábbi feladatsorból kiderül – tartsatok velünk!
2.3. Címkézd fel!
Megesett már veletek, hogy hosszú perceket töltöttetek egy frappáns köszöntés megfogalmazásával, mert nem találtátok a megfelelő szavakat? Martialis, a Kr. u. 1. századi költő azzal a céllal írta meg az Ajándékok könyvét, hogy inspirálja azokat, akik hasonló problémával küzdöttek. A mű több mint száz rövid üzenetet számlál, s ezek mindegyike más-más tárgyhoz csatolható. A leírásokkal a kezükben az ajándékozóknak már csak annyi teendőjük maradt, hogy megkeressék a megfelelő ajándékcímkét.
Az alábbi feladatban néhány olyan tárgy vagy élőlény képeit láthatjátok, amelyekkel a rómaiak megajándékozták egymást. Olvassátok el figyelmesen Martialis címkéit, és illesszétek a leírásokat a megfelelő ajándékokhoz!
Lapozzátok át az alábbi kártyákat, hogy közelebbről is megismerkedjetek ezekkel a nem mindennapi ajándékokkal!
2.4. Boldog születésnap!
Köszönteni persze nem csak tárgyi ajándékokkal szokás, és ez az ókorban sem volt másképp. Erre pedig a Saturnalia mellett a születésnapok is jó alkalmat biztosítottak. A képen látható, töredékekből összeillesztett fatáblán személyes hangvételű levél olvasható: meghívó a feladó szülinapi bulijára, amelyet valamikor a Kr. u. 1. század végén szervezett a saját otthonába.
A mindössze néhány soros meghívó nemcsak a parti idejének és helyének tudnivalóit tartalmazza, hanem a családi viszonyrendszerről is képet ad.
Húzzátok a fatáblácskára azokat a családtagokat, akiknek a neve is kiderül a meghívóból – méghozzá abban a sorrendben, ahogyan a levélben először szerepelnek. Ügyeljetek arra, hogy egy személyt kétféleképpen is jelölhettünk: a két megnevezés kerüljön azonos sorba!
3. DOLGOS HÉTKÖZNAPOK
3.1. Vacsoraidő
Az ünnepléssel adott esetben a megvendégelés is együtt jár! Ezúttal egy ételben-italban gazdag lakomára kaptok meghívót tőlünk. Indulás előtt olvassátok el a tudnivalókat, hogyan érdemes készülnötök a különleges alkalomra!
A lakoma alapjait tehát már ismeritek, de a menü elfogyasztására is készen kell állnotok. Ismerjétek meg az étkezés alkalmával használt edényeket és evőeszközöket – nehogy véletlenül a fültisztító kanállal lássatok neki a főétel elfogyasztásának!
A következő memóriajátékban a római lakomák kellékeit és azok mai megfelelőit kell összepárosítanotok. Helyes találat esetén további érdekességeket tudhattok meg róluk.
3.2. Hivatása: gyapjúkereskedő
Az itt látható dombormű zsúfolt ábrázolásán egy egészen más típusú lakomajelenet tűnik fel. Annyit előre elárulunk, hogy a jelenet középpontjában egy Titus Aelius Evangelus nevű férfi lakomázik épp. Hogy mi mindent rejt még a kép, megtudhatjátok az infógombokra kattintva! Kövessétek a számok sorrendjét!
3.3. Fel a togát, togára fel!
A gyapjúkereskedelem egyik színterébe már bepillantást nyertetek. Felmerült bennetek a kérdés, hogy vajon mire használták a gyapjút? Máris felgombolyítjuk ezt a gondolat-fonalat: például togát készítettek belőle.
A toga (így rövid „o”-val!) talán az első ruhadarab, ami az ókori Rómáról manapság az emberek eszébe jut. Néhányan biztosan azt is tudják, hogy ez a viselet nem illetett meg mindenkit – egyfajta hivatalos öltözék volt, amit kizárólag a római polgárok ölthettek magukra. Ha valakit az antik ábrázolások togatusként (azaz togát viselőként) jelenítettek meg, azzal társadalmi rangját is jelezték.
A toga felöltésének pontos szabályai voltak: minden redőnek megfelelően kellett állnia viselőjén. A gyapjúból készült ruhaanyagot kör alakúra szabták, átmérője pedig óriási volt, akár az 5 métert is elérte! Nem is húzzuk tovább a szót, nézzétek végig lépésről-lépésre a toga felhelyezésének menetét:
* MOST TI JÖTTÖK *
Ezúttal arra kérünk titeket, hogy válasszátok ki kedvenc plüssállatotokat, és öltöztessétek be őt togába! Figyeljetek rá, hogy minden hajtás és redő helyesen álljon, és adjatok rá a viselethez illő kiegészítőket is (ehhez inspirálódjatok a feladatban megismert togatusokról)!
Az elkészült togatus-plüssről készítsetek portréfotót! Ehhez használhatjátok a telefonotok kameráját, de igyekezzetek minél profibb képeket lőni róla! Helyezzetek mögé színes kartonpapír hátteret, és világítsátok is meg a modelleteket, mert a fotó minőségét is pontozni fogjuk!
A plüssportré készítését, és a háttérben zajló munkafolyamatokat is dokumentáljátok egy-két fotóval, amelyeket digitális formában csatoljátok a beküldendő feladatlapon!
3.4. Műhelyből műhelybe
Emlékeztek még a pompeii gyapjúfeldolgozó műhelyre az áztató medencével? Nos, a római lakóházak földszintjének utcafrontra néző helyiségeiben gyakran kaptak helyet ilyen műhelyek vagy üzletek, amelyeket összefoglaló néven tabernáknak nevezünk. A gyapjú útjának végigkövetése után kukkantsunk be egy asztalosműhelyt üzemeltető tabernába is, és nézzük meg, ott milyen munkafolyamatok zajlottak!
4. NAGYVÁROSI ÉLET
4.1. Benn a házban
Az előző fejezetben több tabernában, azaz a lakóházak földszinti, utcafrontra néző üzlethelyiségeiben is jártunk. Lépjünk szintet, és nézzük meg, mi újság az emeleten!
4.2. Kinn az utcán
Hagyjuk is a szűkös lakást, irány a város, hiszen egy csomó mindent el kell intéznünk. Szükségünk van kenyérre, meg egy új edényre is. Ha jól haladunk, útközben még egy ebédmenüt is megeszünk!
4.3. Csatt a csatornában
Most, hogy a római fordulóban is lejártátok a lábatokat, biztosan szívesen meglátogatnátok egy wellness-központot. Új cipő és Aszklépieion-vizit helyett azonban most a szellemi felfrissülés jegyében ásunk mélyebbre. Ezúttal a római fürdőkultúra számunkra is ismerős tapasztalatairól ejtünk néhány szót – sőt, annak is utánanézünk, mit ejtettek a lefolyóba!
Nézzétek végig az alábbi lapozót, és válaszoljatok a kérdésekre!
4.4. Játssz velünk!
A rómaiak, akárcsak mi ma, szívesen töltötték az idejüket társasjátékozással kikapcsolódásképpen. Míg egyes játékok a stratégián alapultak, mások kimenetele kizárólag a szerencsén múlt. Az általában párban mérkőző vetélytársak játszhattak tét nélkül, de akár nagy tétekben is, saját vagyonukat téve kockára. Válaszoljatok az alábbi kérdésekre, és megtudjátok, miként játszottak a rómaiak!
Bízunk benne, hogy a három forduló kiszínezte a szürke hétköznapokat, és a sok-sok játékos feladat megoldásával még annál is több élménnyel gazdagodtatok! Ha szívesen folytatnátok a játékot – mindennemű kockázat vállalása nélkül –, a következő honlapon több ókori játékot is kipróbálhattok, akár egymással, akár a mesterséges intelligenciával vetélkedve. Mi nektek szurkolunk! 
*Kérjetek segítséget tanárotoktól, családtagjaitoktól, diáktársaitoktól az angol nyelvű játékszabályok értelmezéséhez!
Elakadtatok? Nem értitek? Kifutottatok az időből? Írjatok, igyekszünk hamar válaszolni! 🙂
Ha van kedvetek, készítsetek életképet a csapatotokról a feladatok megoldása közben, és tegyétek közzé a fotókat Instagramon. Használjátok a #kheironkuldetes hashtaget, hogy láthassunk titeket, hiszen a legjobb képeket mi is megosztjuk a Palladion Műhely instagramján.
Ha nincs nyilvános Instagram fiókotok, a fotókat e-mailben is elküldhetitek nekünk a pecs.hyperion@gmail.com címre.
MEGOLDÁS BEKÜLDÉSE
A Kheirón Küldetés harmadik fordulójának beküldendő feladatsorát ITT éritek el.
Az űrlap kitöltéséhez egy gmail-fiók használatára van szükség. Ennek segítségével az űrlap 30 napon keresztül tárolja a már kitöltött adatokat, amelyek a beküldés időpontjáig szabadon módosíthatók. Az űrlapot nem kell egyszerre kitölteni, szakaszokban is megoldhatjátok, és segítségképpen bármikor visszanézhetitek hozzá a forduló feladatait.
FONTOS: A fenti négy fejezet interaktív feladatai a tanulást és a gyakorlást szolgálják, megoldásukat a rendszer nem rögzíti, az ott elért pontszámok nem számítanak be az eredménybe! A harmadik forduló eredményét kizárólag a beküldendő űrlap pontszámai adják.
© Palladion Műhely│Adatkezelés│Sütik│Impresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com
