Kétfülű, díszes bortároló edény, görögül → amphora. Az edény egyik oldalán a trójai háború egy békés pillanata látható: a görög sereg két legnagyobb harcosa, Aiasz és → Akhilleusz egy asztalnál ülve társasjátékoznak. Az amphora másik oldalára Héraklész egyik nevezetes hőstettét festették: a hérósz éppen legyőzi a hatalmas nemeai oroszlánt. A kép bal szélén → Pallasz Athéné figyeli a küzdelmet, a jobb szélen pedig → Héraklész segédje, Iolaosz néz vissza, egyik kezében kard, a másikban a hős buzogánya.
Hogyan készült?
A fazekaskorongon formázott agyagváza két oldalát két különböző vázadíszítési eljárással készítették. A trójai történet → hérószai fekete színnel jelennek meg az edény vörös háttere előtt (→ feketealakos vázák). Héraklész és a nemeai oroszlán harcát viszont egy újabb díszítési móddal ábrázolták: itt a háttér fekete, az alakok pedig vörösek (→ vörösalakos vázák). Az amphora a két díszítési stílus közötti átmenet idején készült. Az athéni vázafestők ekkor még jórészt a korábbi, feketealakos eljárással díszítették az edényeket, de már próbálgatták az új, vörösalakos technika lehetőségeit is – olykor egyetlen váza két oldalán. A kutatók ezeket a félig vörösalakos, félig feketealakos athéni edényeket bilingvis, vagyis „kétnyelvű” vázáknak is nevezik.
Az amphorát az egyik leghíresebb athéni fazekas műhelyében készítették. Nem tudjuk pontosan, hogy a két oldalt ugyanaz a vázafestő díszítette, vagy a különböző technikával készült képek két külön vázafestő keze munkája.
Mekkora?
Több, mint 50 cm magas: 4–5 liter bor is belefért.
A váza több, mint 2500 évvel ezelőtt, Kr. e. 520–500 körül készült Athénban.
Nem Görögországban találták meg, hanem valószínűleg a mai Olaszország területén: a kereskedők még az ókorban szállították Itáliába. A pontos lelőhelye nem ismert.
1839 óta a londoni British Museum gyűjteményében őrzik, a leltári száma 1839,1109.2.
Ha mást is szeretnél megtudni erről az amphoráról, a londoni British Museum honlapján nézhetsz utána (angol nyelven)!
…………………………………………………………………………
A Lexikonban többet is olvashatsz
• a → hérószokról, például → Héraklészről és → Akhilleuszról,
• a trójai háború történetét elbeszélő → Íliászról,
• a görög vázákról, köztük az → amphoráról, illetve a → feketealakos és → vörösalakos vázafestési technikáról.
…………………………………………………………………………
Ha pedig kedved támadt egy oroszlános kvíz megfejtéséhez, kattints IDE!
A trójai háború mitikus történet, ami csak néhány részletében őrzi valós események, egykor létező tárgyak emlékét. Az ókorban viszont a legtöbben valóságosnak tartották, sőt, a pontos idejét is meghatározták: eszerint Trója ostroma a Kr. e. 13–12. század fordulójára tehető. A vázafestő a trójai háború hérószait viszont nem az akkori, hanem a 6–700 évvel későbbi, azaz a saját korában használatos görög fegyverzettel (például ovális, kétoldalt bemélyedéssel ellátott boiótiai pajzzsal és csak a szemet és a szájat szabadon hagyó korinthoszi típusú sisakkal) ábrázolta.
© Palladion Műhely│Adatkezelés│Sütik│Impresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com