Nílus-parti homokozoó

TARTALOM

TARTALOM

1. FECSKESZÁRNYON A FÁRAÓK FÖLDJÉRE

1.1. Töredékből törmelék

Gyakran csak a véletlennek és egy-egy kiemelkedő kutató munkájának köszönhető, hogy ma is elolvashatunk többezer éves történeteket. A fecske és a tenger egyiptomi meséjét például egyetlen agyagedény őrizte meg. A felirat kalandos megfejtése ‒ és a szöveg megmentése ‒ Wilhelm Spiegelberg (1870‒1930) érdeme, aki az egyiptológia tudományának legnagyobbjai közé tartozik.

A történet közel 120 évvel ezelőtt, Kairóban kezdődött…

Olvassátok el az alábbi meghatározásokat, majd nézzétek meg alattuk a képeket, amelyek mind a fenti történet valamely mozzanatához kapcsolódnak. A meghatározások alapján húzzátok az egyes betűket a megfelelő képre.

Ha jól oldottátok meg a feladatot, a betűket fentről lefelé, balról jobbra összeolvasva megkapjátok, milyen nyelven és írással íródott A fecske és a tenger története: jegyezzétek meg, mert a beküldendő megoldásnál szükségetek lesz majd rá!

S: Maurice Nahman kairói régiségkereskedő (1868‒1948).
O: Az edény feliratának részlete A fecske és a tenger meséjével.
É: A strassburgi könyvtár épülete, ahol Wilhelm Spiegelberg a cseréptöredékek szövegének fordításán dolgozott.

D: 
Kairói utcakép a 20. század elején ‒ a közelben állt Maurice Nahman régiségkereskedése.
M: Wilhelm Spiegelberg egyiptológus 1899-ben.
K: A berlini múzeum egyiptomi csarnoka a II. világháború után, 1945-ben.
U: Spiegelberg fontosnak tartotta, hogy a kutatók gyorsan közreadják eredményeiket: ezt a karikatúrát angol barátjáról és kollégájáról, Percy Newberryről készítette, aki túl sokat késlekedett ásatási beszámolójának megjelentetésével.
I: A strassburgi és a berlini töredékekből összeállított edény archív fotója.
T: Memphisznek, az ókori Egyiptom fővárosának romjai a mai Mit Rahine városa mellett.

1.2. Partmenti puzzle

Olvassátok el az agyagedényre írt mesét! Amint látjátok, néhány cseréptöredék még a homokban hever – ragasszátok őket a helyükre!

1.3. Madártávlatból

A fecske és a tenger meséjét valamikor a Kr. e. 1. század végén vagy a Kr. u. 1. század során jegyezték le. Egyiptom fáraói ekkor már a makedón Nagy Sándor (III. Alexandrosz) leszármazottai, a Ptolemaiosz-uralkodók, majd a római császárok voltak. Az alábbi feladatsor kicsit távolabbról vizsgálja meg a történet keletkezését: lapozzátok végig és oldjátok meg a feladatokat!

1.4. Ornitológusok előnyben!

Az ókori egyiptomiak kiváló megfigyelők voltak: falfestményeiken részletgazdag ábrázolásokkal örökítették meg a környezetükben előforduló élőlényeket – amit aztán az egyiptológusok évezredek elteltével éppoly nagy részletességgel dokumentálnak.
Ezeket a festményeket Howard Carter (1874–1939) készítette, akit Tutankhamun fáraó sírjának feltárása tett híressé: baloldalt az egyiptomi falfreskók másolatait, jobboldalt a ma élő madarak képmásait látjátok.

2. MACSKAFÉLÉK NYOMÁBAN

2.1. Furcsa pár

Nézzétek meg az alábbi sztélét, amely egészen más színben jeleníti meg a fecskét, mint az agyagedényre írt mese. Itt ráadásul egy macska szegődik a társául ‒ vajon mi köti össze őket?
Kattintsatok az infógombokra, és ismerjétek meg jobban ezt a kőtáblát!

2.2. Egy macska kilenc élete

Első hallásra talán meglepő, hogy az ókori egyiptomi nyelvben nem létezett külön kifejezés az állatok rendszertani osztályára. Ennek talán az lehetett az oka, hogy az egyiptomiak gondolkodásában az „állatok” nem alkottak egységes osztályt: hozzánk hasonlóan tekinthettek rájuk haszonállatként vagy házikedvencként is, máskor azonban – mint például a fenti sztélén – az isteni hatalom és erő megnyilvánulását, az istenek lelkét, vagy éppen a földi lét és a túlvilág közötti közvetítőt látták bennük.

A következő képeken szintén az egyiptomiak nagy „kedvence”, a macska látható. Húzzátok a címeket a megfelelő képekhez, aszerint, hogy milyen jellemző szerepet ölt rajtuk az állat! Kattintgassátok végig az infógombokat – sokat fognak segíteni! 😉 (A feladat a jobb felső sarokban található gombbal nagyítható.)

2.3. Zsákbamacska

Hérodotosz, a görög történetíró a Kr. e. 5. században a következőképpen számolt be az egyiptomiak egyik legkülönösebb szokásáról:

A kimúlt macskákat szent kamrákba viszik, ott bebalzsamozzák, majd Bubasztisz városában temetik el, a kutyákat ki-ki a maga városában, egy szent helyen teszi földbe. A mongúzt is éppúgy temetik el, mint a kutyát, a cickányt és a sólymot Butó városába, az íbiszt pedig Hermopoliszba viszik.

A Hérodotosz által említett szent kamrák még ma is őrzik az odatemetett állatok maradványait, és rengeteg adalékkal szolgálnak az ókori Egyiptom kutatói számára.

Nézzétek meg a következő videót, amely a szakkarai Bubaszteion (Básztet istennő szent körzete és az ahhoz kapcsolódó temető) feltárásakor készült 2019-ben.

2.4. Levél Básztetnek
Római császárkori macskamúmiák
© The Trustees of the British Museum / CC BY-NC-SA 4.0

Az ókori Egyiptomban csak a fáraó ‒ illetve az őt helyettesítő papság ‒ léphetett közvetlen kapcsolatba az istenekkel: ők végezték el a napi rítusokat a templomban, ahová az egyszeri emberek be sem léphettek.

Az istenek figyelmébe ajánlott könyörgések és fogadalmak „célba juttatásához” a szent állatok szobrai, koporsói, sőt maguk a múmiák szolgáltattak lehetőséget ‒ talán ezért is helyeztek el belőlük ilyen sokat a temetőkben.

A következőkben egy kis kézműveskedésre invitálunk benneteket: készítsétek el saját „követeteket” és üzenjetek vele Básztet istennőnek. Hogy hogyan? A részleteket ITT áruljuk el.

3. KÜLÖNLEGES LÉNYEK KAVALKÁDJA

3.1. Csak őszintén!

Játsszatok velünk: ha válaszoltok a következő kérdésekre, megtudhatjátok, hogy az egyiptomi mitológia különleges lényei közül melyik áll hozzátok a legközelebb!

3.2. Bemutatkozik a benu

Az előző feladatban megismert különleges lények közül most egyet veszünk a szárnyaink alá és emelünk ki: a benu-madarat. Ismerjétek meg jobban!

3.3. A főnix rendje

A halála után új életre kelő napmadár története nem csak Egyiptom évezredeit kísérte végig: a többi ókori nép is mesélt hasonló legendákat, amelyeket a későbbi korok is megőriztek.

Az itt következő kilenc kép közül az elsőt és az utolsót több mint háromezer év választja el egymástól. Vajon milyen sorrendben követik egymást? Ha bizonytalanok vagytok, kattintsatok a megnevezés melletti pontokra és súgunk!

3.4. Mitikus megmérettetés

Mennyire ismeritek ki magatokat az egyiptomi mitológiában? Tegyétek próbára a tudásotokat!

4. AZ URALKODÓ ÉS A VADÁLLATOK: KEDVTELÉS ÉS KÖTELESSÉG

4.1. A homok fogságában
A gízai piramisok és a szfinx 1849-ben.

Nemcsak az antik világ hét csodája közé tartozó gízai piramisok, hanem az előttük heverő szfinx is a legismertebb ókori műalkotások egyike. Mivel a hatalmas szobrot a sivatagi fennsík sziklás talajából vájták ki, alacsonyabban fekszik, mint a körülötte lévő építmények: ha nem gondoskodnak róla, ellepi a futó homok – ami már az ókorban is többször előfordult.

A szfinx és a sztélé.

Kr. e. 1400 körül például Thotmesz herceg (a későbbi IV. Thotmesz fáraó) mentette meg a szfinx „romos testét”, méghozzá azután, hogy erre maga a „nemes isten” kérte meg, amikor az arra utazó herceg álomba merült a lábánál.

A történetről Thotmesz a szfinx két mellső mancsa között felállíttatott sztélén számolt be, amelyen azt sem felejtette el megemlíteni, hogy jócselekedete fejében a szfinx neki ígérte az ország feletti uralmat.

/A szöveg egyszerűsített változata, Gulyás András fordítása nyomán/
 
4.2. Vadássz a részletekre!

A Szfinx-sztélé szerint Thotmesz herceg vadászattal töltötte az idejét a sivatag peremén. A vadászat az egyiptomi előkelők kedvelt tevékenysége volt, egyúttal azonban rituális jelentőséggel is bírt: a sivatagi állatok a káosz hatalmát jelképezték, leölésük pedig a világ helyes rendjének győzelmét biztosította.

Nézzétek meg az alábbi képet: egy több mint ötezer éves szertartási palettát ábrázol, amelyen a harcosok Thotmeszhez hasonlóan „oroszlánra és különféle állatokra” vadásznak. A sok állat között azonban kettő nem préda, hanem a vadászok segítője: ők terelik és hajtják az állatokat. Megtaláljátok őket?

Kattintsatok a képen erre a két állatra!

4.3. Rendezett sorokban

Ahogyan a vadászat ábrázolása a káosz feletti győzelmet jelképezte, úgy a vadállatok felvonulása is az uralkodó mindenek feletti hatalmát, a világ helyes rendjét fejezte ki.
Az alábbi képen egy elefántcsontfésű két oldala látható: a tárgy az Oroszlánvadászat-palettával közel egykorú, tehát több mint ötezer éves, és ahhoz hasonlóan rituális szertartás kelléke lehetett. A mellette szereplő szövegrészlet viszont a fésű készítésénél közel háromezer évvel későbbi egyiptomi eseménynek állít emléket: egy hatalmas felvonulásnak, amelyet a Kr. e. 3. század első felében II. Ptolemaiosz király rendezett Alexandriában az uralkodóház tiszteletére. (Rhodoszi Kallixeinosz beszámolóját Schein Gábor átiratában olvashatjátok.)

A hatalmas időbeli távlat ellenére e két emlék között sok a közös vonás. Hasonlítsátok össze a képeket és a leírást, majd olvassátok el az alattuk szereplő állításokat. Jelöljétek, hogy melyik igaz csak a képre, csak a szövegre, illetve mindkettőre. (A kép kattintásra nagyobb méretben nyílik meg.)

4.4. Nílus menti kirakó

Egyiptom különös élővilága nemcsak az országot meghódító görög uralkodókat nyűgözte le, hanem később a rómaiakat is: a nílusi táj ábrázolása már a császárok egyiptomi trónralépése előtt is kedvelt témája volt az itáliai épületdíszítő domborműveknek és mozaikoknak. A Róma közelében található Praeneste (ma: Palestrina) városának egyik szentélyét például hatalmas, több mint húsz négyzetméteres mozaik díszítette, amely a zuhatagoktól egészen Alexandriáig jelenítette meg a Nílus jellegzetes vidékét. Amikor az apró kövekből kirakott mozaikot a 17. században szétbontották, sok darabja elveszett, és a kutatók még ma is dolgoznak az eredeti kép pontos értelmezésén. Az alábbi részlet Felső-Egyiptom vidékét jeleníti meg: nektek sikerül összerakni? (A jobb alsó sarokban található gombbal teljes képernyőre tudjátok állítani a kirakót.)

Ha van kedvetek, készítsetek életképet a csapatotokról a feladatok megoldása közben, és tegyétek közzé a fotókat Instagramon. Használjátok a #kheironkuldetes hashtaget, hogy láthassunk titeket, hiszen a legjobb képeket mi is megosztjuk a Palladion Műhely instagramján.
Ha nincs nyilvános Instagram fiókotok, a fotókat e-mailben is elküldhetitek nekünk a pecs.hyperion@gmail.com címre.

MEGOLDÁS BEKÜLDÉSE

A Kheirón Küldetés első fordulójának beküldendő feladatsorát ITT éritek el.

Az űrlap kitöltéséhez egy gmail-fiók használatára van szükség. Ennek segítségével az űrlap 30 napon keresztül tárolja a már kitöltött adatokat, amelyek a beküldés időpontjáig szabadon módosíthatók. Az űrlapot nem kell egyszerre kitölteni, szakaszokban is megoldhatjátok, és segítségképpen bármikor visszanézhetitek hozzá a forduló feladatait.

FONTOS: A fenti négy fejezet interaktív feladatai a tanulást és a gyakorlást szolgálják, megoldásukat a rendszer nem rögzíti, az ott elért pontszámok nem számítanak be az eredménybe! Az első forduló eredményét kizárólag a beküldendő űrlap pontszámai adják. 

© Palladion Műhely│AdatkezelésSütikImpresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com