KHEIRÓN KÜLDETÉS, III. FORDULÓ

Pannon versenyjátékok 2021/2022
#KOMMUNIKÁCIÓ #ÓKOR #VIDD HÍRÉT!

KHEIRÓN KÜLDETÉS, III. FORDULÓ

Pannon versenyjátékok 2021/2022
#KOMMUNIKÁCIÓ #ÓKOR #VIDD HÍRÉT!

Kheirón küldetés, III. forduló
Pannon versenyjátékok 2021/2022
#KOMMUNIKÁCIÓ #ÓKOR #VIDD HÍRÉT!

Üdvözlet Rómából

A beadásig hátralévő idő

nap
óra
perc

TARTALOM

TARTALOM

1.1. A Sibylla-könyvek
A Kheirón Küldetés első két fordulójában az ókori Egyiptom és Hellasz világával ismerkedhettetek meg. A Kr. e. 2., illetve 1. században ez a két nagy terület Róma fennhatósága alá került, fél évezreddel korábban, a Kr. e. 6. században azonban még Róma is csupán az itáliai városok egyike volt. Az Appennini-félsziget ekkoriban különféle népeknek adott otthont, sokukról csak nagyon keveset tudunk. Az etruszkok például Rómától északra éltek, de sok délebbre fekvő város fölött is befolyást szereztek.
Róma alapításának történetéről talán ti is hallottatok: a hagyomány szerint a város hét királya közül az első Romulus volt, az utolsó pedig Tarquinius Superbus, aki két elődjéhez hasonlóan etruszk származású volt. Az alábbiakban egy különleges látogatóról mesélünk nektek, akinek a történetét néhány császárkori forrás őrizte meg.
 
 
1. 2. Csalfa múltidéző
A római őstörténetben szétválaszthatatlanul forrott egybe mítosz és történelem. Válasszátok ki, hogy az alábbi mondatpárok közül melyik az igazolható állítás! A megoldásokra az első feladat bevezetőjéből és az olvasmány szövegéből következtethettek. Jól figyeljétek meg, melyik állításban rejtettünk el téves részleteket! Az igaz állítások előtt szereplő betűk – kivételesen! – nem adnak ki értelmes szót, de a következő feladatból kiderül, mit jelölnek! 😉
 
 
1. 3. Párhuzamos valóságok
Ha jól oldottátok meg az előző feladatot, azt a hét betűt kaptátok meg a római ábécéből, amelyeket számok jelölésére is használunk – mind a mai napig! A következő kérdések megválaszolásához a számértékek ismeretére és az előző fordulókban megszerzett tudásotokra lesz szükség! (Ha nehezen boldogultok, használjatok internetes római-arab számváltót!)
 
 
1. 4. A párbeszéd hevében
Sok-sok ókori szöveg esett áldozatul az időnek – vagy egy váratlan tűzvésznek, esetleg egy szándékos tűzre vetésnek… A Sibylla-könyvek Rómába kerülését is olyan leírás alapján összegeztük nektek, amelynek szerzője egy mára elveszett műre hivatkozik.
Vajon mivel győzködte a Sibylla a gőgös királyt? Superbus miért vette komolyan mégis a szavait? A találkozásról szóló legkorábbi beszámolót még olvashatta egy ókori tudós, ezért a bőrébe bújtunk és elképzeltük, milyen kulcsfontosságú szavakat jegyzetelt ki a király és az idős asszony dialógusából! 
 
 
A ti feladatotok lesz, hogy a történet ismeretében újraírjátok a fenti elbeszélést, mégpedig párbeszéd formájában! Ügyeljetek rá, hogy a 10–15 mondatos írásban használjátok fel az összes itt szereplő szót, kifejezést! (A sorrend nem számít, és természetesen ragozhatjátok, ismételhetitek is a szavakat.)
2.1. Reális körülmények
A köztársaság kezdete és az első római császár, Augustus uralkodása között fél évezred is eltelt (majdnem D év!), békés gyarapodás helyett jellemzően hosszú háborús időszakokkal. Róma a területének és lakosságának növelésével, provinciák szervezésével vált az ókori világ egyre hatalmasabb birodalmává. 
 
 
2.2. Pax Romana
Róma bel- és külpolitikai, katonai, gazdasági, vallási, igazságügyi, kulturális (és biztosan kihagyunk valamit…) vonatkozású ügyeinek intézésére különféle tisztségeket jelöltek ki. Ezeket különböző feltételekkel, hosszabb vagy rövidebb időre lehetett betölteni, a megválasztott vagy kijelölt személyek számára pedig a feladat természetéhez igazodva más-más jogköröket biztosítottak. Gondolhatjátok, mekkora hatalmat jelentett, ha ez a sok tisztség egy személy kezében összpontosult…
 
Augustus jól tudta, hogy a köztársaság intézményrendszere nem számolható fel – legalább a működés látszatát fenn kellett tartania, hogy a római nép ne vádolhassa egyeduralommal! A jelentős címek közül sokat magára öltött (bár ő inkább úgy fogalmazott: „elfogadtam a tekintélyes és mindig bölcs senatustól”, khmmm), és azt hangoztatta: a csatározásnak és vérengzésnek véget vetve immár a Béke időszakát hozza el (újra) Róma számára.
 
Üzeneteket nem csupán szavakkal lehet megfogalmazni: a képeknek is rendkívül nagy a kifejező erejük. Az alábbi infógombokra kattintva az Augustusi Béke oltáráról olvashattok! (A jobb felső sarokban lévő gomb segítségével nagyíthatjátok a képet.)

Fotó: Steven Zucker, 2012 / CC BY-NC-ND 2.0, forrás: Flickr.

2.3. A Béke helyreállítása

 

2.4. Állam/vallás
A királyság, majd köztársaság korában nagy hatással voltak a római vallásra az etruszkok és az Itália déli részén élő görögök. Ezt mutatja például a jóslatkérés számos rokon szertartása és a hasonló istenalakok jelentős része. Róma később is a maga képére formálta és új tartalommal ruházta fel azokat a gondolatokat, amelyeket a más kultúrákkal való találkozás során ismert meg.
3.1. Fej vagy írás?

Ez a temérdek pénzeszsák, khmm.. memóriajáték tele van mindenféle érmével a Római Birodalom különböző korszakaiból. Párosítsátok össze az egybetartozó elő- és hátoldalakat, és ismerjétek meg, mit üzennek az érmék! 

Itt most nem a gyorsaság számít! Amikor rákattintotok egy kártyára, hallgassátok végig a magyarázatot és közben alaposan figyeljétek meg az érme ábrázolását, színét és formáját – így könnyebben rátaláltok majd a párjára. Ha szükséges, a monitoron tudjátok nagyítani a képeket!

 
3.2. Nicsak, ki beszél?
Ebben a feladatban egy különleges szereplő élménybeszámolóját olvashatjátok. Lapozzátok végig a bejegyzéseit – kitaláljátok, hogy kiről van szó? (A jobb alsó sarokban lévő gomb segítségével nagyíthatjátok a képet.)
 
 
3.3. Íhnűü öhj!
Fura cím, nem igaz? Ne aggódjatok, nem elírás, előbb-utóbb megértitek! 😉 Suetonius, a Kr. u. 1. századi római életrajzíró császárok és híres férfiak életét mutatja be munkáiban. A Iulius Caesarról szóló írásában különös részletre lehetünk figyelmesek:
 
„Megvannak Ciceróhoz, valamint bizalmas embereihez családi ügyekről írott levelei is, melyekben ha titkos dolgot közölt, kulcsírást alkalmazott, vagyis úgy állította össze a betűk sorrendjét, hogy abból valóságos szó ki nem alakult; ha valaki ezt az írást meg akarja fejteni, az ábécé negyedik betűjét, tehát a D betűt helyezze az A helyére; hasonlóképpen kell a többi betűt is felcserélnie.”
(Suetonius, Caesarok élete 1. könyv, 56. ford. Kis Ferencné)
 
Bonyolultnak tűnik? Segítünk! Az alábbi táblázatban a magyar ABC betűit láthatjátok megszámozva. 
 
 
 
 
3.4. Grafománia
A római korból származó latin feliratok a legkülönfélébb tárgyakon fordulnak elő. A következő keresztrejtvényben ezekhez a feliratos tárgyakhoz kapcsolódó fogalmakat kell megfejtenetek. Kitaláljátok mindet? A leírások melletti infógombokra kattintva képekkel segítünk!
 
 
4.1. Képfeltáró
Kr. u. 79 augusztusában földrengésre ébredtek Pompeii lakói: váratlanul kitört a Vezúv. A vulkánból szétáradó láva rövid idő alatt maga alá temette és vastag hamuréteggel vonta be a Nápolyi-öbölben fekvő várost, lakóival együtt. Pompeiiben és környékén a 18. század óta zajlanak ásatások, de a terület körülbelül egyharmada még érintetlen. Ma sem ritkaság, hogy a régészek és kutatók különleges (vagy éppen hétköznapi) épületekre és tárgyakra lelnek.
Az alábbi puzzle-ben egy 2019-ben feltárt „gyorsétterem” fotóját kell kiraknotok! Ha nagyobb kihívásra vágytok, a szellemkép helyett a kirakó alatti leírás alapján próbáljátok meg megtalálni az egyes darabok helyét!
 
 

A fotón a vendéglátó hely pultját látjátok: ennek oldalát baloldalt pirosra, elöl és jobbra sárgára festették. A középen kirajzolódó, hosszabb szakaszon kék háttér előtt egy Néreida (tengeristennő) lovagol egy hippokamposzon (tengeri lovon), körülöttük halak. A pult fölött rózsaszínes árnyalatú az épület falának festése, kétoldalt és fölötte viszont az egykori díszítés helyén csak a köves fal maradt meg. Középen a szürkés állvány, lent pedig fapalló utal az itt zajló munkára!

A kép forrása: www.pompeiisites.org

4.2. Dixit

Pompeiiben és a szomszédos városokban számos falfestményt, mozaikot és szobrot is feltártak, ezek egy részét ma múzeumokban őrzik. Van közöttük görög mítoszábrázolás és kimondottan római történet is, de hétköznapi jeleneteket vagy egyszerű tárgyakat egyaránt viszontláthatunk.

Egy játékos kedvű muzeológus rendhagyó tárgyfeliratokkal látta el az alábbi leleteket. Húzzátok a szövegdobozokat a megfelelő képre! Vajon miért éppen ezeket a címeket adta? A zárójelben szereplő kulcsszavak segítenek az azonosításban. (A jobb felső sarokban lévő gomb segítségével nagyíthatjátok a képet.)
 
# Most ti jöttök!
 

A polipot, rákokat és halakat ábrázoló kép egy mozaik. Arra kérünk benneteket, hogy készítsetek ti is egy tengeri állato(ka)t ábrázoló mozaikot apró papírfecnikből! Az alkotás egy A/4-es méretű lapra kerüljön. A további részleteket szokás szerint a megoldás beküldésénél találjátok.

4.3. Hic et nunc! (Itt és most!)
A sok-sok megjegyzendő történelmi személy, évszám és csatahelyszín tanulása közben hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az ókor emberét is foglalkoztatták hétköznapi problémák: éhes volt, dühös (talán mert éhes maradt), szomorú, vagy szerelmes (esetleg a kettő együtt). És olykor hangot is adott pillanatnyi érzéseinek: posztolta az éppen alkalmas közösségi felületen – a falakon. Lapozzátok át az alábbi katalógust, ahol idézünk néhány példát! (A jobb alsó sarokban lévő gomb segítségével nagyíthatjátok a képeket.)
 
 
4.4. Pompeii városnézés
Pompeii része a világörökségnek, és régészeti parkként ma is látogatható. Mutatunk néhány fotót – és feltesszük a forduló utolsó kérdéseit!

Ha van kedvetek, készítsetek életképet a csapatotokról a feladatok megoldása közben, és tegyétek közzé a fotókat Instagramon. Használjátok a #kheironkuldetes hashtaget, hogy láthassunk titeket, hiszen a legjobb képeket mi is megosztjuk a Palladion Műhely instagramján.
Ha nincs nyilvános Instagram fiókotok, a fotókat e-mailben is elküldhetitek nekünk a pecs.hyperion@gmail.com címre.

MEGOLDÁS BEKÜLDÉSE

A Kheirón Küldetés harmadik fordulójának beküldendő feladatsorát ITT éritek el.

Az űrlap kitöltéséhez egy gmail-fiók használatára van szükség. Ennek segítségével az űrlap 30 napon keresztül tárolja a már kitöltött adatokat, amelyek a beküldés időpontjáig szabadon módosíthatók. Az űrlapot nem kell egyszerre kitölteni, szakaszokban is megoldhatjátok, és segítségképpen bármikor visszanézhetitek hozzá a forduló feladatait.

FONTOS: A fenti négy fejezet interaktív feladatai a tanulást és a gyakorlást szolgálják, megoldásukat a rendszer nem rögzíti, az ott elért pontszámok nem számítanak be az eredménybe! A harmadik forduló eredményét kizárólag a beküldendő űrlap pontszámai adják. 

© Palladion Műhely│AdatkezelésSütikImpresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com