KHEIRÓN KÜLDETÉS, I. FORDULÓ

Pannon versenyjátékok 2021/2022
#KOMMUNIKÁCIÓ #ÓKOR #VIDD HÍRÉT!

KHEIRÓN KÜLDETÉS, I. FORDULÓ

Pannon versenyjátékok 2021/2022
#KOMMUNIKÁCIÓ #ÓKOR #VIDD HÍRÉT!

Kheirón küldetés, I. forduló
Pannon versenyjátékok 2021/2022
#KOMMUNIKÁCIÓ #ÓKOR #VIDD HÍRÉT!

A NÍLUS-VÖLGY ÍRNOKAI

A beadásig hátralévő idő

nap
óra
perc

TARTALOM

TARTALOM

1.1. Ásatási napló

Éppen száz évvel ezelőtt, az 1921/22-es ásatási idényben a New York-i Metropolitan Museum of Art régészei Herbert E. Winlock egyiptológus vezetésével érdekes leletre bukkantak Théba városának közelében: egy családi irattár maradványaira az egyiptomi Középbirodalom korából, a Kr. e. 20. századból. Megszereztük Winlock ásatási naplóját, és a jegyzetei sok mindent elárulnak a ritka felfedezésről. Pörgessétek végig a lapokat (a jobb alsó sarokban lévő nyilak segítségével nagyíthatjátok is a képeket)!

1. 2. Théba urának kegyelmével

Olvassátok el, mit üzent haza Heqanakht Thébából az egyik levelében! Figyeljétek meg a levél szerkezetét, stílusát! Kiderül-e valami a sorok keletkezésének körülményeiről? Mi az, ami szokatlan egy mai olvasónak?

(P. Heqanakht II. A magyar szöveg J. P. Allen fordításának felhasználásával készült.)

1. 3. Olvass a sorok közt!

A bevezető jegyzetek és a levél szövege alapján válasszátok ki, hogy melyek a helyes állítások az alábbiak közül. Ha jól válaszoltok, a sorok kezdőbetűiből annak a városnak az egyiptomi nevét tudjátok kiolvasni, ahol Heqanakht szolgálatot teljesített.

1. 4. Szóképek – másképp

2.1. Papirusz a mikroszkóp alatt

Heqanakht iratai között számadások is szerepeltek: ez a papirusz például – amelyet a pap egyik írnoka vagy intézője jegyezhetett le – a Heqanakht által az embereire bízott árpáról és szarvasmarhákról, illetve a birtokon lévő faanyagról tartalmaz részletes kimutatásokat. Kattintsatok a plusz-gombokra, és nézzétek meg közelebbről is (a jobb felső sarokban teljes képernyőre is állíthatjátok a képet)!

2.2. Csináld magad!

Ez a rövid videó azt mutatja be, hogyan lesz a papirusznövényből papiruszlap.

Ha épp nincs otthon papiruszültetvényetek, csomagolópapírból is készíthettek papiruszt. Íme a recept:

1. Vágjatok ki egy akkora darabot, amelyik körülbelül a duplája a tervezett papirusz méretének, majd tépjétek 1,5–2 centiméter széles csíkokra. A csíkok hossza akkora legyen, amekkorára a papiruszt tervezitek.
2. Most jön a ragasztás! Az egyiptomiaknak erre nem volt szükségük, mert a növény természetes nedve összetartotta a csíkokat. A csomagolópapírnak viszont kell egy kis segítség: egy akkora tálkában, amekkorában elférnek a papiruszcsíkok, keverjetek össze 2–3 kanál decoupage-ragasztót ugyanannyi vízzel.
3. Merítsétek bele ebbe a ragasztós oldatba a papírcsíkokat egy órára – nem kell három nap! 🙂
4. Áztatás után helyezzétek a papírcsíkokat nedvszívó anyagra. Az első réteget jobbról balra haladva függőlegesen rakjátok, a másodikat ezek tetejére, fentről lefelé haladva, vízszintesen.
5. Néhány órán keresztül préseljétek össze a két réteget, majd hagyjátok megszáradni. Ha teljesen száraz a papirusz, nekiláthattok a levélírásnak!

# Most ti jöttök!

Fogalmazzatok rövid (8-10 mondatos) válaszlevelet, amelyet Meriszu küld Heqanakhtnak, hogy megnyugtassa: a birtokán a távollétében is rendben folynak a dolgok.
A levelet az általatok elkészített papiruszra írjátok, majd fotózzátok le és küldjétek el nekünk! (A beküldés részleteit a megoldásoknál találjátok.)

2.3. Az írás megmarad

Egyiptomban a fáraó volt az egyetlen halandó, aki a templomi kultuszok révén kapcsolatba léphetett az istenekkel: ezen az ábrázoláson például IV. Ramszesz mutat be áldozatot az istenek előtt. A jelenetek képkockákként követik egymást, mint egy képregényben. Az elsőben a király papirusz- és lótuszvirágot nyújt át a sólyomfejű Khonszunak, a másodikban pedig az igazság szobrát ajándékozza Atumnak. Mindkét isten az ‘élet’ jelentésű ankh hieroglif jegyet tartja a jobbjában, a baljában pedig az uralkodói hatalmat jelképező jogart. A fáraót a feje fölött látható napkorong, a homlokát díszítő kobra, és a háta mögött álló istennő is védelmezi, a feliratok pedig hosszú életet, hatalmat, stabilitást és oltalmat ígérnek a számára.

2.4. Évezredről évezredre

A hieroglif írás az egyiptomi kultúra hajnalán, több mint ötezer évvel ezelőtt alakult ki, és egészen a római császárkor kései időszakáig, a Kr. u. 4. század végéig használatban maradt. Az alábbi két kép közül az első az egyik legkorábbi, a második a legkésőbbi ismert hieroglif szöveget ábrázolja: mintegy három és félezer év választja el őket egymástól. 
Tanulmányozzátok alaposan a két képet (IDE kattintva bele is tudtok nagyítani), azután olvassátok el az alattuk felsorolt állításokat. Döntsétek el, melyik állítás melyik képre vonatkozik, és húzzátok a számát a megfelelő képhez.

1. A hieroglif feliratot három függőleges oszlopba rendezték, majd a szöveget démotikus folyóírással is felvésték: ez a kétféle egyiptomi írásmóddal is megörökített felirat graffiti volt, amelyet egy zarándok hagyott Ízisz istennő templomának falán, ahol a legtovább gyakorolták a régi egyiptomi vallást.
2. Ez az elefántcsont táblácska nagyon kicsi, mindössze néhány centiméteres. Egyiptom egyik legelső uralkodójának a sírjából került elő.
3. Az uralkodó rövid kötényt visel, amelyhez állatfarkat illesztettek, a termékenység és hatalom jelképét. Fejét fejkendő és ágaskodó kobra díszíti.
4. Az istenség rövid kötényt visel, amelyhez állatfarkat illesztettek, a termékenység és hatalom jelképét. Fejét nagy, összetett korona díszíti.
5. Az uralkodó jobbra néz, felemelt jobbjában buzogányt tart, amellyel lesújt az előtte térdelő ellenfelére.
6. Az istenség jobbra néz, leengedett jobbjában az ‘élet’ jelentésű hieroglif jegyet, az ankhot tartja.
7. A pöttyökkel megjelenített talaj az Egyiptomon túli sivatagos terület jelképe, amely fölött a fáraó győzelmet arat.
8. A jelenetet szándékosan megrongálták, feltehetően keresztények, akik bálványoknak tekintették az egyiptomi isteneket.

2.5. Grafikus memória

Ebben a memóriajátékban olyan képeket gyűjtöttünk össze, amelyeknek valamilyen módon köze van az egyiptomi íráshoz és írásbeliséghez. De legyetek résen: az összeillő darabok nem azonos képekkel ábrázolják ugyanazt – nektek kell felismerni a párokat! Nézzétek meg őket alaposan (akár többször is kirakhatjátok a játékot), mert a későbbi feladatoknál jól jön majd a képek ismerete!

3.1. Ozirisz szilánkokban

Az egyiptomi ábrázolások és szöveges források gyakran hivatkoznak Ozirisz mítoszára, de kerek egészként csak a Kr. u. 1–2. század fordulóján élő görög történetíró, Plutarkhosz foglalta össze a történetet.
Eszerint Ozirisz királyként uralkodott a földön, de bátyja, Széth, aki szintén igényt tartott a trónra, meggyilkolta őt. Ozirisz hű felesége, Ízisz felkutatta férje maradványait és újra teljessé tette őt, kettejük nászából pedig megszületett Hórusz. Ozirisz a túlvilág ura lett, Ízisz pedig a Nílus torkolatának mocsaras vidékén rejtőzve felnevelte gyermekét, aki később Széthet legyőzve apja jogos örökébe lépett.

Az alábbi képek Ozirisz történetéből elevenítenek fel egy-egy jelenetet. Húzzátok hozzájuk a megfelelő címeket! (A jobb felső sarokban lévő gomb segítségével nagyíthatjátok a képeket.)

3.2. Rend a zűrzavarban

Álljunk csak meg egy szóra! Mit keres a legyőzött Széth a napisten mellett az egyik képen, és hogyhogy ő oltalmazza a fáraót a másikon?

Az alábbi kártyapárok többet is elárulnak az egyiptomiak összetett gondolkodásáról, valamint Hórusz és Széth történetéről. Pörgessétek végig őket!

3.3. Hozzáfűztök valamit?

Az egyiptomi papiruszok gyakran sérültek, hiányosak, ami megnehezíti a szövegek olvasását és értelmezését. Az alábbi képen Hórusz és Széth történetének egy részlete látható, néhány szó azonban elmosódott a papiruszon. Olvassátok végig a szöveget, és próbáljátok meg a megfelelő szóval kiegészíteni a hiányos mondatokat!

(Hórusz és Széth küzdelmei. A szöveg Dobrovits Aladár fordításának felhasználásával készült.)

3.4. Thot-totó

Az istenek levélíróját, Thotot bölcsként tisztelték az egyiptomiak. Tegyétek próbára a tudásotokat: ti mennyit tudtok róla?

4.1. Könyvhegyek

A Hórusz és Széth történetét őrző papiruszra egy sírban találtak rá a régészek a thébai hegyekben. A több mint öt méter hosszú tekercs, amelyet húsz papiruszlapból illesztettek össze, magánkönyvtár része lehetett, amelynek számos további darabja is fennmaradt.
A gazdag könyvtár mintegy negyven iratból állt, és a királysírok építésén dolgozó írnokok egyike, Kenherkhepsef hozta létre. Később családtagjai is akkora becsben tartották a gyűjteményét, hogy nemzedékeken át megőrizték és gyarapították. Van olyan egyiptomi szöveg, amelynek egyetlen példánya itt maradt fenn.

Kenherkhepsef széles érdeklődési körének megfelelően gondozta könyvtárát. A keresztrejtvényben elrejtettük, milyen típusú iratokat őrzött. Kitaláljátok mindet?

4.2. Olvasópróba

Az olyan magánkönyvtárak, mint Kenherkhepsef írnok gyűjteménye, ritkaságszámba mentek Egyiptomban, az emberek többsége ugyanis írástudatlan volt. A szent szövegeket és a fontos feljegyzéseket (sokszor akár kétezer évvel korábbi tekercseket!) elsősorban a templomi és udvari levéltárakban őrizték.
Ti vajon megállnátok a helyetek templomi írnokként? Ha az alábbi kérdéseknek legalább a felére jól válaszoltok, mindenképpen érdemes lenne megpróbálnotok!
Segítséget kérni ér – kattintsatok az i-gombra, és súgunk!

4.3. Egy antik gyűjtemény

A makedón uralkodó, Nagy Sándor (Kr. e. 356–323) birodalomépítő hadjáratai során Kr. e. 332-ben Egyiptomot is elfoglalta. Vele kezdődött a görög származású fáraók korszaka, akiket később a római császárok követtek Egyiptom trónján. Ebben az időszakban a Nílus-völgy életét az egyiptomi és a görög, majd a római világ találkozása határozta meg, a mindennapokban, illetve a kultúrában és a művészetben egyaránt.
Nagy Sándor utódja, I. Ptolemaiosz király számára fontos volt, hogy összegyűjtse és megőrizze a görögök szellemi örökségét, ezért létrehozta a világ első nemzetközi tudományos kutatóintézetét. Tegyetek benne sétát – ha teljes képernyőre állítjátok a jobb alsó sarokban, tágasabb is lesz!

4.4. A Bibliothecától a Bibliáig

A hagyomány szerint a héber Biblia első görög nyelvű fordítása is az alexandriai Muszeion számára készült a Kr. e. 3. században. A zsidó vallás szent könyveinek (azaz az Ószövetségnek) ezt a görög fordítását használták később az első keresztények is.
A fordítás történetéről szóló legkorábbi beszámoló a Kr. e. 3. vagy 2. századból való: egy görög nyelvű levél tesz róla említést, amelyet sokszor idéztek és másoltak újra a későbbi évszázadok során (itt például egy 11. századi másolata látható, amelyet ma a Vatikánban őriznek).


Vat.gr.747, forrás: wikipedia

Most ebből a levélből olvashattok egy (egyszerűsített) részletet – de csak miután megfejtettétek, mi lehet az összekeveredett bekezdések helyes sorrendje!

(Ariszteasz levele. A szöveg Simon L. Zoltán fordítása alapján készült.)

Ugye összeállt a kép? 🙂 Ha igen, az olvasott szöveg alapján döntsétek el, igazak-e vagy hamisak az alábbi állítások!

Ha van kedvetek, készítsetek életképet a csapatotokról a feladatok megoldása közben, és tegyétek közzé a fotókat Instagramon. Használjátok a #kheironkuldetes hashtaget, hogy láthassunk titeket, hiszen a legjobb képeket mi is megosztjuk a Palladion Műhely instagramján.
Ha nincs nyilvános Instagram fiókotok, a fotókat e-mailben is elküldhetitek nekünk a pecs.hyperion@gmail.com címre.

A Kheirón Küldetés első fordulójának beküldendő feladatsorát ITT éritek el.

Az űrlap kitöltéséhez egy gmail-fiók használatára van szükség. Ennek segítségével az űrlap 30 napon keresztül tárolja a már kitöltött adatokat, amelyek a beküldés időpontjáig szabadon módosíthatók. Az űrlapot nem kell egyszerre kitölteni, szakaszokban is megoldhatjátok, és segítségképpen bármikor visszanézhetitek hozzá a forduló feladatait.

FONTOS: A fenti négy fejezet interaktív feladatai a tanulást és a gyakorlást szolgálják, megoldásukat a rendszer nem rögzíti, az ott elért pontszámok nem számítanak be az eredménybe! Az első forduló eredményét kizárólag a beküldendő űrlap pontszámai adják. 

 

© Palladion Műhely│AdatkezelésSütikImpresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com