KHEIRÓN KÜLDETÉS, II. FORDULÓ

Pannon versenyjátékok 2021/2022
#KOMMUNIKÁCIÓ #ÓKOR #VIDD HÍRÉT!

KHEIRÓN KÜLDETÉS, II. FORDULÓ

Pannon versenyjátékok 2021/2022
#KOMMUNIKÁCIÓ #ÓKOR #VIDD HÍRÉT!

Kheirón küldetés, II. forduló
Pannon versenyjátékok 2021/2022
#KOMMUNIKÁCIÓ #ÓKOR #VIDD HÍRÉT!

A HELLÉN KÜLDETÉS

A beadásig hátralévő idő

nap
óra
perc

TARTALOM

TARTALOM

1.1. Kézfogás a csatamezőn

Az európai irodalom kezdetét két hosszú elbeszélő költemény, az Íliász és az Odüsszeia jelzi, amelyek jórészt valószínűleg a Kr. e. 8. században készültek. Az eposzok a trójai háborúhoz kapcsolódó eseményekről, illetve a háborúból hazatérő Odüsszeusz kalandjairól szólnak, de számtalan más mitikus történetre is utalást tesznek. Az alábbi olvasmányban két kiváló harcos találkozását elevenítjük fel nektek: az akhájok oldalán harcoló Diomédész és a trójai Glaukosz a csatamezőn néz farkasszemet, de végül elmarad a párviadal.

1.2. A történet szövevényes szálai

A régi, mitikus történetekben az idő másként telt: nem minden esemény mérhető években vagy percekben. Az események sorrendjét azonban nem lehetetlen kikövetkeztetni, ha elképzelitek Glaukosz és Diomédész családfáját és átgondoljátok, hogyan jutottak a trójai csatamezőre! Állítsátok időrendbe az alábbi mondatokat!

1.3. Szárnyas szavak
„Átreidész, míly szó szökkent ki fogad keritésén?” Kicsit szokatlanul hangzik ez a mondat? Nem stimmel az i betűk hosszúsága? Az eposzok ógörögről fordított hexametereit, a pontosságra törekvő jelzőket, a homéroszi megfogalmazásokat ma már nem könnyű olvasni  – ezt aláírjuk! Az általunk átfogalmazott történet ismeretében viszont rájöhettek, Diomédésztől vagy Glaukosztól származnak-e az eredeti műből vett idézetek, Devecseri Gábor fordításában.
 
 
1.4. Összlénytan
A fenti hat idézet közül az egyikből kiderül, hogy nézett ki a Khimaira (a sárkányt ma inkább kígyónak mondanánk). Legyőzését sokan úgy mesélték, hogy Bellerophón szárnyas lován, a Pégaszoszon vágtatva vette fel a harcot a tűzokádó szörnyeteggel. 
Az alábbi képkockákon látható részletek a különleges lényekhez tartoznak – válogassátok szét őket! Az ábrázolások között azonban két kakukktojást is elrejtettünk, ők a körön kívül maradnak: az egyik valaki más repülését segítette, a másik pedig szintén rémisztő lényhez tartozik – tőle származott a Pégaszosz! (A jobb felső sarokban teljes képernyőre is állíthatjátok a feladatot.)
 
2.1. Hermész tolmácsolásában
A fenti szövegrészletből kiderült, hogy a párviadalra készülő Diomédész tart attól, hogy a csatatéren egy halhatatlan istennel találja magát szemben. A trójai háborúnak ugyanis maguk az istenek is aktív, személyesen érintett résztvevői, akik meghatározó pillanatokban avatkoznak be az eseményekbe: feltüzelik a harcosokat, elsimítják a konfliktusokat, oltalmazzák védenceiket és közvetítenek az emberi és isteni világ között. 
 
Az istenek hírnökéről, Hermészről talán már ti is hallottatok – a trükkös küldönc bemutatásával a legalkalmasabb jelöltet bíztuk meg: őt magát! Átadjuk hát a stafétát! 😉
(A jobb alsó sarokban lévő gomb segítségével nagyíthatjátok a képeket.)
 
 
2.2. Talpalatnyi kézműveskedés
Ugye nektek is megtetszett Hermész különleges saruja? Most szárnyakat adunk vágyaitoknak: kattintsatok IDE és máris megtudjátok, milyen egyszerű dolog szert tenni egy efféle repülő alkalmatosságra. A leírás segítségével ti is készítsetek szárnyakat a cipőtökre, és küldjetek nekünk képeket az elkészült alkotásokról!

 

2.3. Forró drót az istenekhez

Az ókori Hellaszban az emberek többféleképpen is kapcsolatba léphettek az istenvilággal. Szokás volt például, hogy egy-egy szentély látogatói fogadalmi ajándékot ajánlottak az istennek: így kérték a segítségét vagy fejezték ki hálájukat. A fogadalmi tárgyak pedig rendkívül sokfélék lehettek: agyagszobrocskák, fára festett képek, kő- és bronzszobrok, faragott domborművek, arany-, ezüst- és bronztárgyak vagy drága kelmék. 

A következő feladatban azokat a tárgyakat kell kiválogatnotok, amelyek egykor fogadalmi ajándékok voltak. Tanulmányozzátok alaposan a képeket, azután olvassátok el a lent felsorolt jellemzőket. Minden állítás két képre vonatkozik: húzzátok a megfelelő képre az állítás számát a kosárból. Legyetek óvatosak, ugyanis a tárgyak közé keveredett egy kakukktojás is – jegyezzétek meg, melyik az, mert a beküldendő megoldásoknál szükségetek lesz rá!


1. Ezt a tárgyat gyógyító istenek szentélyeiben ajánlották fel hálából: legtöbbször a meggyógyított testrészt ábrázolta.
2. Ilyen típusú tárgyak is tömegével kerültek elő szentélyekből. Azzal, hogy megrongálták, nem elrontották a tárgyat, hanem eredeti formáját és rendeltetését szüntették meg, hogy helyet kaphasson az isten szentélyében.
3. A fogadalmi ajándékokon maguk a tárgy felajánlói is megjelenhettek  noha nem saját vonásaikkal ábrázolva , amint ajándékokat visznek az istennek. Más ábrázolásokon mitológiai jelenetek is feltűntek. 
4. Ha romlandó ételnél és élő állatnál tartósabb ajándékot szeretett volna valaki felajánlani, azt is megtehette. Ezek a szobrocskák főként terrakottából, azaz kiégetett agyagból készültek. 
5. A színjátszás világát idéző tárgyak is gyakran fordulnak elő fogadalmi ajándékként.
6. A márványból készült, egyenes tartással álló ifjú- és leányalakok szobrai kedvelt ajándékok voltak a görög művészet korai időszakában.

2.4. Mit súgnak a levelek?
Az istenekkel más módon is kapcsolatba léphettek a poliszok lakói és vezetői: ez pedig a jóslatkérés volt. Az ókorban azonban nem a jövő kifürkészése volt a jóslatkérés elsődleges célja: az emberek inkább egy-egy nehéz döntés meghozatala előtt folyamodtak iránymutatásért az istenek akaratát közvetítő jósdákhoz. Hellasz-szerte rengeteg jóshely működött, amelyek legtöbbször egy-egy isten szentélyében kaptak helyet. A legismertebb közülük a delphoi Apollón-szentély jósdája volt, ám ezúttal egy másik különleges helyszínnel, a dódónéi (vagy dódónai) Zeusz-szentéllyel ismerkedhettek meg.
 

3.1. Athéniak egymás közt

A demokrácia szó hallatán sokaknak az ókori Athén jut eszébe, azt azonban már kevesen tudják elmagyarázni, hogyan is működött a gyakorlatban az athéni közigazgatás.

A rendszer nem egyik napról a másikra jött létre, hanem állandó változások, újabb és újabb törvények formálták. Ezúttal a Kr. e. 6. század végére repítünk titeket és az alábbi ábra segítségével bemutatjuk, hogyan működött ekkor Athén városállama.
 
Kattintsatok az infógombokra és olvassátok el az ott rejtőző információkat (a jobb felső sarokban teljes képernyőre is állíthatjátok a képet)!
 
 
3.2. Menjen vagy maradjon?
Az előző feladatban megismerhettétek, hogy milyen testületek alkották az athéni városállam vezetését. Több helyen is említettük, hogy szavazással vagy sorsolással választották-e ki az egyes testületek vagy tisztségek tagjait. De miként is zajlottak ezek az események? Hogyan vezették elő a vitás ügyeket és milyen módon védekeztek a polgárok a bírósági tárgyalásokon?
Az alábbi kártyapárok segítségével választ kaphattok ezekre a kérdésekre. Pörgessétek végig őket!
 
 
3.3. Jól értettem?
A kommunikáció tehát a városállam irányításának szerves része volt, ám szerepe a hadviselésben még inkább életbevágó lehetett. Gyakran volt például szükség arra, hogy az egyes városállamok különböző helyeken állomásozó csapatai titokban üzenjenek egymásnak.  
 
A következő oldalakon a titkos üzenetek néhány tökélyre fejlesztett módját gyűjtöttük össze, ezek  azonban csak a legügyesebbek előtt tárulnak fel. A szövegekre ugyanis egy óvatlan kutató véletlenül(?) ráöntötte a kávéját… Találjátok ki, melyik betűk hiányoznak és jegyezzétek le őket sorban egymás után, mert az utolsó oldalon még szükségetek lesz rájuk! (A jobb alsó sarokban lévő gomb segítségével nagyíthatjátok a feladatot.)
 
 
3.4. Fáklya-fejtő
Itt az ideje élesben is kipróbálni az előző feladatban megismert fáklyás híradást. Na persze nem valódi tűzzel! A következő ábrákon egy képzeletbeli hírjelző egymás után jelzett fénycsóvái szerepelnek. Fejtsétek meg, milyen szót üzent az éjszaka leple alatt a fáklyás alak!
 
Természetesen megoldókulcsot is kaptok hozzá: a bal oldali ábrán azt láthatjátok, hogy milyen betűnek felel meg a bal és jobb kézben tartott fáklyák száma. Ne feledjétek, a nektek üzenő alak veletek szemben áll! 😉 (A jobb felső sarokban lévő gomb segítségével nagyíthatjátok a feladatot.)
 
4.1. Athéni iskola

Ismeritek versenyünk névadóját, Kheirónt? A hagyomány úgy tartja, hogy a legkiválóbb hérószok tanultak a keze alatt! A félig ló, félig ember testű tanár úr természetesen nem csupán a testi erő pallérozására törekedett: az Íliász legnagyobb hőse, Akhilleusz tőle tanulta, hogyan kell ellátni a sebeket és zeneszóval vigasztalni a lelket! A pontos érkezéshez mindenesetre, úgy tűnik, olykor neki is szülői segítségre volt szüksége…


 
4.2. Tantárgyi hétpróba
Talán észre sem veszitek, de nemcsak töri órán van dolgotok görög eredetű szavakkal! Az alábbi főnevek elejéről vagy egy görög betű, vagy egy görög számnév (1–10) hiányzik.

 
4.3. Nem találunk szavakat!
A Kheirón Küldetés egyiptomi fordulójában már olvashattatok az alexandriai Muszeionról és annak könyvtáráról. A Muszeion tudósainak is köszönhető, hogy a homéroszi eposzokat ma, majd’ 2800 év elteltével  is olvashatjuk. Az alexandriai filológusok feladata volt, hogy összegyűjtsék és összehasonlítsák a szövegek különböző változatait, Homérosz kora és az ő tevékenységük között ugyanis legalább akkora távolság van, mint tőlünk Mátyás király uralkodása! Lássunk néhány fontos tudnivalót az alapokról! 
 
 
4.4. Epic fight!
A második fordulóban több mitikus hősről és történetről hallhattatok: most arra kérünk benneteket, találjatok ki ti is egy ókori szuperhőst és meséljétek el, milyen különleges tettet hajtott végre!
 
 
1. Az első feladat: adjatok neki nevet! Válasszatok egy elő- és utótagot a következő görög eredetű szavakból, és párosítsátok őket össze tetszés szerint (ahol az utótagok között két lehetőséget is megadtunk, ott az első végződés férfi-, a második pedig női hősre utal). A hangzatos személynév segít a kalandos esemény kitalálásában, például hogy a hős megszelídített egy repülő szörnyeteget, vagy éppen kegyetlenül elpusztított egy veszélyes fenevadat.
 
Hippo– ( = ló-, lovas)                  –phón (= -t ölő)
Leo– (= oroszlán-)                      –philosz VAGY -philé (= –t szerető, –nak kedves)
Ptero– (= szárnyas-)                  –genész (= –tól származó)
Théro– (= vadállat-)                  –tomosz VAGY -tomé (= –t lekaszaboló)
 
2. Ha megvan a név, találjátok ki közösen a hős történetét és képzeljétek el, hogy nézhetett ki! Rajzoljátok le egy A/4-es méretű lapra és küldjétek el nekünk. (A beküldés részleteit a megoldásoknál találjátok.) Ügyeljetek rá, hogy hősötök képességei valamilyen formában jelenjenek meg az alkotáson! Gyors volt? Esetleg volt egy különleges fegyvere? Vagy segített neki valaki?
 
3. Az új hősről természetesen mindenki hallani akar – Hermész jön is, hogy tudósítson! Írjatok meg az ő nevében egy 10–15 mondat hosszúságú hírnökbeszámolót, mégpedig úgy, hogy meggyőzze Zeuszt: szuperhősötöknek is az Olümposzon a helye!

Ha van kedvetek, készítsetek életképet a csapatotokról a feladatok megoldása közben, és tegyétek közzé a fotókat Instagramon. Használjátok a #kheironkuldetes hashtaget, hogy láthassunk titeket, hiszen a legjobb képeket mi is megosztjuk a Palladion Műhely instagramján.
Ha nincs nyilvános Instagram fiókotok, a fotókat e-mailben is elküldhetitek nekünk a pecs.hyperion@gmail.com címre.

MEGOLDÁS BEKÜLDÉSE

A Kheirón Küldetés második fordulójának beküldendő feladatsorát ITT éritek el.

Az űrlap kitöltéséhez egy gmail-fiók használatára van szükség. Ennek segítségével az űrlap 30 napon keresztül tárolja a már kitöltött adatokat, amelyek a beküldés időpontjáig szabadon módosíthatók. Az űrlapot nem kell egyszerre kitölteni, szakaszokban is megoldhatjátok, és segítségképpen bármikor visszanézhetitek hozzá a forduló feladatait.

FONTOS: A fenti négy fejezet interaktív feladatai a tanulást és a gyakorlást szolgálják, megoldásukat a rendszer nem rögzíti, az ott elért pontszámok nem számítanak be az eredménybe! A második forduló eredményét kizárólag a beküldendő űrlap pontszámai adják. 

© Palladion Műhely│AdatkezelésSütikImpresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com