Kheirón küldetés, II. forduló
Pannon Versenyjátékok 2025/2026: Vissza a jövőbe
HELLASZ HORIZONTJÁN
A beadásig hátralévő idő
Ki a görög istenvilág leghatalmasabbja? Hát Zeusz, a halandók és halhatatlanok atyja! Mindig is ő volt az Olümposz ura? Hát persze! – Így érdemes válaszolnotok, ha féltek mennydörgő-villámló haragjától. Legjobb, ha úgy fogalmazunk: Zeusz az általunk ismert világ irányítója, hatalma és ereje állandó, az ő akarata érvényesül minden tekintetben, és ő a viszonyítási pont minden időben.
Most, hogy némi főhajtással bebiztosítottátok magatokat, balról jobbra haladva kattintsatok a „+” jelekre, hogy fény derüljön arra, mi történt a legfőbb isten születése előtt!
A hagyomány szerint nem csupán az istenek generációi, hanem isteni származású hősök és halandó emberek nemzedékei is váltották egymást. Hésziodosznál, egy Kr. e. 8. századi görög költőnél olvashatunk arról, hogy a régmúltban mennyivel könnyebb volt az élet, s minden csak egyre nehezebb, keservesebb és bűnösebb lett – legalábbis az ő jelenkorából ítélve! A szerző öt világkorszak jellemzését tárja elénk, ezek legfőbb ismérveit fogalmaztuk át és foglaltuk össze nektek az alábbi feladatban.
A görögök szemléletében nincs ellentmondás aközött, hogy Zeusz is világra jött Rhea istennőtől, de mindig is ő uralkodott az emberek fölött: az istenek már születésük pillanatától kezdve önmaguk szoktak lenni – Zeusz márpedig a leghatalmasabb! A megtapasztalt emberélet és a halhatatlanok világrendje sajátos időviszonyban zajlott. Ilyen különös időtapasztalat mutatkozik meg Athén alapítástörténetében is.
Athénért két isten versengett: Zeusz fivére, Poszeidón, és Zeusz lánya, Pallasz Athéné. De a város már azelőtt az istennő nevét viselte, hogy az elnyerte volna a terület feletti uralmat…

A görögség számára elsősorban nem az emberélet közösen viselt terhei jelentettek sorsközösséget. Amikor feltették maguknak a kérdést, „kik is vagyunk mi?”, meghatározónak bizonyult, hogy a görögök lakta terület mely pontján, melyik polisz szülötteként vannak igazán otthon a világban. Maradunk továbbra is Athén régmúltjában, hogy megmutassuk nektek, milyen Föld leszármazottainak vallották magukat!
Nézzétek meg alaposan az alábbi vázaképrészletet, amely Athén mitikus királyának, Erikhthoniosznak a születését ábrázolja. Észben tartva a korábban olvasottakat is, figyeljétek meg a részleteket, majd válasszátok ki a helyes mondatot a soron következő állításokból!

Nem csoda, hogy a halandók úgy vélték, hogy isteneik a hófödte Olümposz csúcsán élnek: ez a mai Görögországnak is a legmagasabb pontja. Az emberek úgy képzelték, halhatatlan uraik itt lakomáznak, veszekszenek, tanácskoznak, olykor pedig ellátogatnak egy számukra kedves vidékre – de nem feltétlenül vakációzni. A szárazföld belsejéből nézve a mediterrán éghajlat számunkra inkább a nyaralások helyszíne, de azért az ókori görögök is pontosan tudták, milyen a viharos rossz idő és a jeges szél! Az időjáráshoz való alkalmazkodás meghatározta a mindennapjaikat, a munkavégzést, a tengeri kereskedelmet, vagy éppen azt, hogy lakóházukat elhagyva milyen napra számíthatnak!
Nézzétek meg a többnyire égieket ábrázoló képeket, majd olvassátok el az időjós kártyáit! Vigyázzatok, két képről nem esik szó az időjárás-jelentésben!

A jeges fuvallatok és nagy viharok valóban nagyon kényelmetlenek tudnak lenni, de az ókoriaknak ennél olykor szélsőségesebb jelenségekkel is szembe kellett nézniük. Ezeknek egy részét pedig (ahogy ma is) az emberek maguk okozták, mégpedig azzal, hogy beavatkoztak a természet rendjébe.
Lapozzátok végig és válaszoljátok meg az alábbi feladatokat!
Ám Démétér – a többi istennel együtt – nemcsak ajándékokkal látta el az emberiséget. Ismerkedjetek meg a gőgös thesszáliai királlyal, Erüszikhthónnal, aki nem tartotta tiszteletben környezetét, és súlyos árat kellett fizetnie érte.
Erüszikhthón példája nem volt kivételes eset. Az alábbi kártyákon három további olyan történetet ismerhettek meg, amelyekben az istenek megbüntették az embereket, amiért saját elképzeléseik szerint akarták formálni a természetet.
Ha esetleg irtóztok az ízeltlábúaktól és már nem látjátok az erdőirtástól az erdőt, visszalovagolunk Athénba, a névadó istennő templomához. Talán emlékeztek az első blokkból arra, hogy az épület egyik oromcsoportja Pallasz Athéné és Poszeidón vitáját, míg a másik az istennő születését ábrázolta.
A templom márványszobrai azonban nagy utat jártak be a bányától az Akropoliszon át Londonig térben és időben egyaránt – és bizony „anyagilag” is nagy változáson mentek keresztül!

Az épület háromszögű orommezője, az ún. tümpanon közepén a főszereplőket, Zeuszt és lányát ábrázolták. Most viszont egy mellékszereplőre hívjuk fel a figyelmeteket, aki egészen eltörpül a jelenet szélén. Jobbra látjátok Szeléné, a Hold paripáit, amint az eget átszelve alámerülnek majd. Az egyik ló feje szinte egészében fennmaradt, de ma már nem eredeti helyén jelzi a sötét éjjel beköszöntét.
Térjünk most vissza a Parthenónt díszítő faragványok hosszú útjának legelejére! Ha már ti is merengtetek azon, hogy hogyan „került fel” Athéné hatalmas temploma az Akropolisz tetejére, akkor most darabjaira bontjuk a történetet: a következőkben a Parthenón egyik oszlopfőjének születését követhetitek nyomon.
Az illusztrációk és az oszlopfő történetének forrása M. Korres, The Stones of the Parthenon (Los Angeles 2000) című könyve.
Ha azt hinnétek, hogy a faragott kövek élete megállt az utolsó vésővonásnál, tévedtek! A ma inkább bézsszínűnek látszó domborművek és szobrok többsége eredetileg színes volt. Ha végiglapozzátok az alábbi képeket, felfedezhetitek a mára már jócskán megkopott színmaradványokat az antik faragványokon – az utolsó képeken pedig azt is megmutatjuk, milyen élénk színekben pompázhattak egykor.
A festék kikeveréséhez színezőanyagra (pigmentre) volt szükség, amelyet vízben, olajban, tojásban, vagy ezek keveréke alkotta hordozóanyagban oldottak fel. Hogy milyen pigmentekkel tudtak ilyen intenzív – és olykor akár máig tartós – színeket elérni, megtudhatjátok, ha megkeresitek a párokat az alábbi memórajátékban! (Figyeljetek nagyon, mert egy kicsit eljátszottunk a színekkel és megnehezítettük a dolgotokat!)
Ebből a blokkból kiderülhetett számotokra, hogy az ókori görög szobrok monokróm (= egyszínű) fehérsége a jelenkor szín(té)vesztésének eredménye: a kép ennél sokkal színesebb, de legalábbis polikróm (= sokszínű)! A görög forduló kreatív feladatában most lehetőséget kaptok, hogy színesbe öltöztessétek az ókort, pontosabban egy olyan szobortípust, amelyről biztosan tudjuk, hogy egyes példái különleges színekben pompáztak: a nevük koré.
A korék nagyon régen, főleg a Kr. e. 6. században készültek. Általában fogadalmi ajándékként adták az isteneknek, de állhattak sírokon is, az elhunytat megjelölve. Ezek a szobrok fiatal nőalakokat ábrázolnak, az ógörög szó ugyanis hajadon lányt jelent: a koré szemben áll velünk, egyik kezét előre nyújtja, sokszor gyümölcsöt vagy madarat, esetleg valamilyen tárgyat tart. Több réteg ruhát, övet és különböző ékszereket viselnek, a hajuk is szépen fonva omlik a vállukra. Nézzétek meg, milyen csinosak!
A márványból faragott korék ma színüket vesztve láthatóak a múzeumi terekben, pedig több példájuk eredetileg festve volt. Számos rekonstrukció készült már, de mi a ti fantáziátokra vagyunk kíváncsiak!
* MOST TI JÖTTÖK *
Rajzoljatok egy hasonló szobrot, öltöztessétek fel színes ruhába, színes kiegészítőkkel, és készítsetek hozzá színkódot magyarázó palettát! Hogy hogyan? Íme az irányelvek!
A raktározás a mindennapi élet fontos és elengedhetetlen része volt. Görög lakóházból viszonylag kevés maradt ránk – emlékeztek még, mit olvastatok a településtüzekről? Délosz szigetéről azonban több, kifejezetten jó állapotú Kr. e. 2. századi görög villát is ismerünk, amelyek sok érdekességet rejtenek.
Tegyetek virtuális sétát az egyik ilyen épületben: a panorámaképen az egér mozgatásával tudtok navigálni. Alaposan nézzetek körül, hogy biztosan mind a hét megállót megtaláljatok!
Déloszon tett sétátok során nem egy tipikus lakónegyed terei tárultak fel: az épületek berendezése, felszereltsége és fejlettsége arról árulkodik, hogy a házak tulajdonosai az elithez tartoztak. A négy fal között szűkösen élő átlagember azonban nem a kertből, hanem a közkútról hozott vizet, s aligha állt rendelkezésére pincéket betöltő élelmiszer-mennyiség.
Manapság természetesen vesszük, hogy sok ruhánk van, hogy a véletlenül eltört üvegpohár után egy másikért nyúlhatunk, és ha valami elromlik, van lehetőségünk javíttatni, használtat vagy újat venni – felhalmozunk, és sajnos gyakran pazarlunk is.
Amikor összevetjük a régmúlt és a jelenkor tapasztalatait, a nagyléptékű, felgyorsult fejlődés jutalmai mellett érdemes arra is gondolnunk, hogyan változott meg a viszonyunk a minket körülvevő természetes és mesterséges környezethez, a tárgyi kultúrához és más értékekhez: megbecsüljük-e, vigyázunk-e az immár könnyen elérhető és pótolható kincsekre?
Nézzetek szét ebben a szobában és találjátok ki, milyen egyszerű, hétköznapi tárgyakat rejt!
A görögök a legféltettebb kincseiket azonban nem otthon, a ládákban őrizték. Gyakran vittek ajándékokat a szentélyekbe, hogy hálát adjanak az isteneiknek, vagy épp kéréssel forduljanak feléjük – például hogy a vasnemzedék nyomorúságain enyhítsenek: nem feltétlenül saját, egyéni nehézségeikre gondoltak, hanem közösségük sorsára is A kisebb településeken agyagszobrocskákat vagy festett képeket ajándékoztak, a nagyvárosokban pedig akár arany- és bronzszobrokat, drága edényeket és ékszereket is. Idővel a templomok aztán igazi kincstárakká váltak, telis-tele csillogó tárgyakkal.
Ezen a töredékes feliraton az athéni Parthenón egyik éves kincstári jegyzékét olvashatjátok. Fejtsétek meg, melyik részlet hová tartozik!
De mi történt az itt felhalmozódott, töménytelen mennyiségű tárggyal? Nos, a nemesfém-edényeket rendszerint beolvasztották, és a helytakarékosság végett nagyobb, tömörebb edényekké alakítottak át. A kisebb értékű vagy megrongálódott tárgyakat megfelelő szertartás mellett eltávolították a szentélyből és elásták; ugyanez történt a tárgyakkal akkor is, ha a háborúban a betörő ellenség megszentségtelenítette a templomot. Ilyen fogadalmi tárgyakkal telt gödrök nemegyszer kerülnek elő ásatásokon, s a görög művészet igen értékes leletanyagát alkotják.
Ha kíváncsiak vagytok, mit látnak a régészek, amikor feltárnak egy ilyen szentélybeli gödröt, lássatok neki az alábbi kirakónak!
Elakadtatok? Nem értitek? Kifutottatok az időből? Írjatok, igyekszünk hamar válaszolni! 🙂
Ha van kedvetek, készítsetek életképet a csapatotokról a feladatok megoldása közben, és tegyétek közzé a fotókat Instagramon. Használjátok a #kheironkuldetes hashtaget, hogy láthassunk titeket, hiszen a legjobb képeket mi is megosztjuk a Palladion Műhely instagramján.
Ha nincs nyilvános Instagram fiókotok, a fotókat e-mailben is elküldhetitek nekünk a pecs.hyperion@gmail.com címre.
Az oldalon közzétett anyag elsősorban a 2025-ös Pannon Versenyjátékok keretében megrendezett Kheirón Küldetés résztvevőihez szól. De használhatják azok a diákok is, akik a versenytől függetlenül szeretnék játékos formában elmélyíteni az ókori világgal kapcsolatos tudásukat. Szól azokhoz a pedagógusokhoz és szülőkhöz is, akik a diákok munkáját segítik, illetve akik a tantermi vagy online oktatás gazdagításához keresnek színvonalas digitális tartalmakat.
A verseny a tanév során három online fordulóból áll, amelyet 2026 tavaszán egy kreatív pályamunka elkészítése követ. Minden forduló teljesítése ugyanannyi pontot ér, ezek összegéből alakul ki a végeredmény. A versenyt a legmagasabb pontszámot elérő csapat nyeri meg.
Minden forduló két nagy részből áll. Az első részt négy fejezetes online feladatgyűjtemény alkotja: az ezekben szereplő interaktív tartalmak játékos formában ismertetik meg a versenyzőket a forduló témájával. Ezeknek a gyakorlófeladatoknak a megoldásában van kihívás, itt azonban még bátran lehet találgatni, ismételni, újrapróbálni, ellenőrizni: a pontszámok csak visszajelzésként szolgálnak, és nem számítanak bele a forduló eredményébe.
A fordulót önálló linken megtalálható online teszt (Google form) zárja, amely a korábbi interaktív feladatok elvégzésével elsajátított ismeretek alapján oldható meg, némi kreativitással és logikával, illetve minimális internetes kereséssel. Az online teszt kitöltésével és az abban foglalt kreatív feladatok elkészítésével megszerzett pontszám adja meg az adott forduló eredményét.
Először nézzétek át a gyakorlósor és a beküldendő űrlap feladatait. Tervezzétek meg, melyik feladat elkészítéséhez mennyi időre lesz szükség – a kreatív feladatok megoldására például érdemes több időt hagyni. Nem kell egyszerre megcsinálnotok mindent, egy teljes hónapotok van a feladatokra. Tervezzétek meg, ki mit csinál, min dolgoztok közösen, mikor külditek be az űrlapot!
Fontos, hogy az E-mail cím mezőbe a felkészítő tanárotok e-mail címét írjátok be, mert ide fogjuk visszaküldeni a javított feladatsorokat.
Miután kitöltöttétek a Google-formot, ne felejtsétek el megnyomni a KÜLDÉS gombot!
Semmilyenre. Bármilyen segédanyag használható, de nincs rá szükség, a forduló végén beküldendő feladatsor megoldható az első rész online tartalmainak és gyakorlófeladatainak alapján.
A feladatok egy részét teljes képernyőre lehet állítani. Ahol erre nincs lehetőség, ott a monitor nagyítófunkcióját érdemes használni (Ctrl +), illetve jobb egérgombra kattintva új ablakban megnyitni a képet.
Ha nem tölt be az oldal, vagy nem látszódnak a képek, érdemes frissíteni. A sok kép és interaktív feladat miatt jellemzően kicsit lassú az oldal első betöltése.
Ha egy iskolából két vagy több csapat ugyanabban a böngészőben, ugyanazzal a tanári email-címmel kezdi el kitölteni a feladatlapot, a rendszer nem érzékeli, hogy több különböző csapatról van szó, mindig a legfrissebb megoldást jeleníti meg és menti el. A csapatok csak akkor tudnak egymástól függetlenül dolgozni, ha más-más google-fiókot használnak az űrlap kitöltéséhez. A kitöltéshez bármilyen fiókot használhatnak, a csapatok azonosítása a csapatnév alapján történik. A tanári e-mail címet elég csak az űrlap e-mail rovatában megadni – erre azért van szükség, mert az értékelés után erre az e-mail címre fogjuk visszaküldeni a javított feladatlapot.
Technikai és tartalmi problémakkal kapcsolatban is szívesen segítünk a pecs.hyperion@gmail.com címen, vagy a fenti kapcsolatfelvételi űrlapon.
Igen, a Kheirón Klub oldalain pedig további játékos feladatokat is kínálunk.
A Kheirón Küldetés második fordulójának beküldendő feladatsorát ITT éritek el.
Az űrlap kitöltéséhez egy gmail-fiók használatára van szükség. Ennek segítségével az űrlap 30 napon keresztül tárolja a már kitöltött adatokat, amelyek a beküldés időpontjáig szabadon módosíthatók. Az űrlapot nem kell egyszerre kitölteni, szakaszokban is megoldhatjátok, és segítségképpen bármikor visszanézhetitek hozzá a forduló feladatait.
FONTOS: A fenti négy fejezet interaktív feladatai a tanulást és a gyakorlást szolgálják, megoldásukat a rendszer nem rögzíti, az ott elért pontszámok nem számítanak be az eredménybe! A második forduló eredményét kizárólag a beküldendő űrlap (Google-form) pontszámai adják.
© Palladion Műhely│Adatkezelés│Sütik│Impresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com