Granodiorit kőlap (sztélé), amelynek felirata egy egyiptomi papi gyűlés határozatait örökítette meg. A sztélét Kr. e. 196-ban V. Ptolemaiosz Epiphanész fáraó tiszteletére állították annak emlékére, hogy az uralkodó megfékezte a Felső-Egyiptom területén kitört lázadásokat. A makedón származású Ptolemaiosz-uralkodók → III. Alexandroszt (azaz Nagy Sándort) követték Egyiptom trónján, székhelyük a nagy elődről elnevezett főváros, a Földközi-tenger partján fekvő → Alexandria volt.
Mekkora?
A sztélének ez csak a töredéke (a hieroglif felirat körülbelül kétharmad része hiányzik a kőlapot egykor lezáró ábrázolásokkal együtt). Jelenlegi állapotában 112,3 centiméter magas, eredetileg körülbelül másfél méteres lehetett. Szélessége 75,7, a vastagsága 28,4 centiméter.
Mi a jelentősége?
Ez az egyik legismertebb egyiptomi emlék: kulcsszerepet játszott a hieroglif írás megfejtésében, amelyet a Kr. u. 4. századtól egészen a 19. század elejéig homály fedett.
A sztélé feliratát két nyelven, de háromféle írásmóddal vésték fel: a kő alsó részén látható görög szöveg mellett az egyiptomi változatot hieroglif (fent) és démotikus (középen) írásmóddal is lejegyezték. Mivel a görög feliratból egyértelmű volt, hogy a két egyiptomi írás is ugyanazt a szöveget őrzi, megnyílt a lehetőség, hogy a kutatók a görög alapján az egyiptomi feliratokat is értelmezzék. A megfejtés Jean-François Champollion (1790–1832) nevéhez fűződik, aki 1822. szeptember 17-én jelentette be felfedezését: ez a modern egyiptológia születésének jelképes dátuma.
A Rosette-i kő 1799 júliusában került elő Napóleon egyiptomi hadjárata során, amikor a katonák sáncot ástak a Fort Julien erőd megerősítése céljából. Rosette (Rasid) a Nílus-delta egyik nyugati ágában fekszik, 15 kilométerre délnyugatra a Földközi-tengertől.
Amikor a Napóleoni háborúk során az egyiptomi hadszíntéren végül a britek győzedelmeskedtek, a franciáknak a feltárt emlékműveket is át kellett adniuk ellenfeleiknek – erről tanúskodnak a sztélé két oldalán olvasható angol nyelvű feliratok. A Rosette-i kő 1802 végén a londoni British Museumba került, a szövegről készült lenyomatokat azonban a franciák is megtarthatták.
Ha még többet szeretnél tudni a Rosette-i kőről, nézz utána a British Museum oldalán (angol nyelven). A sztélé 3D modelljét ITT forgathatod meg.
A Rosette-i kőről és a hieroglif írás megfejtéséről a Hyperiónban is olvashatsz.
…………………………………………………………………………
Az egyiptomi és görög nyelvről és írásról sor érdekességet elárulnak a 2021/2022-es Kheirón Küldetés feladatsorai.
Bár az egyiptomi hieroglif írás megfejtésében Champollion munkája jelentette az áttörést, a Rosette-i kő szövegét kutatva mások is értek el fontos eredményeket. Ptolemaiosz nevét például Antoine-Isaac Silvestre de Sacy gróf azonosította először a démotikus szövegben, Thomas Young angol orvos pedig már egyéb jelcsoportokat is ki tudott olvasni, valamint a démotikus és hieroglif jelek közötti kapcsolatot is felismerte.
© Palladion Műhely│Adatkezelés│Sütik│Impresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com