Márvány dombormű (más szóval relief). Hogy ezt a domborművet pontosan mire használták, vagy mit díszíthetett, nem tudjuk. Korábban úgy gondolták, hogy egy szarkofág (kőből készült díszes koporsó) oldalsó lapja volt, de ezt cáfolja a tárgy előreugró alsó pereme – a szarkofágokon nem volt ilyen.
Mit ábrázol?
A dombormű ruhátlan, fiatal férfit ábrázol. Balra halad, hasát behúzza, miközben kissé előrehajol, térdét behajlítja. Lába alig érinti a talajt, éppen csak hátsó, bal lábujjhegye ér le. Hátán és sarkain szárnyak láthatók, amelyeket kitárva, repülés közben ábrázoltak. Frizurája különös: míg fejének hátsó része teljesen kopasz, elöl hosszú, hullámos hajtincsek hullanak a vállára és homlokába. Bal kezében félkör alakú borotvapengét tart, amelyen kétkarú mérleget egyensúlyoz, jobb kezének kinyújtott mutatóujjával pedig a mérleg jobb serpenyőjét húzza lefelé.
Egy olyan illékony pillanatot látunk éppen, amely olyan gyorsan el is tűnhet, ahogy megjelent. Nem véletlen, hiszen a domborművön ábrázolt istenalak a görög mitológiából ismert Kairosz, az Alkalmas Pillanat megszemélyesítése.
Mekkora?
A dombormű 66 × 62 centiméter nagyságú – ez körülbelül akkora, mint egy nagyobb méretű díszpárna. Vastagsága 9 centiméter.
Hogyan készült?
A tárgyat márványból faragták ki. A domborművek jellegzetessége, hogy olyanok, mintha az ábrázolt alakok félig kiemelkednének a kőből vagy a falból, félig pedig a háttérhez tapadnak.
A dombormű készítésének idejéről megoszlik a kutatók véleménye: egyesek szerint a korai császárkorban, mások szerint viszont korábban, a Kr. e. 2–1. század folyamán készült.
A tárgyat ma az olaszországi Torino Régészeti Múzeumában őrzik, a 610. leltári szám alatt.
A Lexikonban többet is megtudhatsz → Erószról, akit olykor szintén hasonló, bizonytalan egyensúlyi helyzetben ábrázoltak, mint Kairoszt.

Mérleghintázó Erósok egy gnathia pelikén Kr. e. 330 körülről
(Kiel, Kunsthalle, B 591.)
…………………………………………………………………………
Ha olyan szárnyakat szeretnétek a lábatokra, mint amilyet Kairosz is visel, kézműveskedjetek velünk: a Szárnyakat fel! bejegyzésben megmutatjuk, hogyan fogjatok hozzá!

A domborművön ábrázolt alak egészen pontosan egy ókori bronzszobrot ábrázol. Ezt a szobrot a görög művészet egyik legismertebb szobrásza, Lüszipposz készítette, valamikor a Kr. e. 330-as években. A híres bronzszobor valószínűleg a görög Szükiónban állt évszázadokon át, majd a Kr. u. 4. század végén Konstantinápolyba került, az ókor legnagyobb ismert szobrászati magángyűjteményébe, Lauszosz palotájába. Itt pusztult el egy tűzvészben, talán Kr. u. 476-ban.
Kairosz szobrát nemcsak a torinói relief örökítette meg az ókor későbbi évszázadai során: Athénból és Trogirból (ma Horvátország) is előkerült egy dombormű, és a British Museumban őrzött gemmák (azaz vésett drágakövek) egyikén is feltűnik. Ezek sem a lüszipposzi szobor másolatai, hanem önálló feldolgozások.
© Palladion Műhely│Adatkezelés│Sütik│Impresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com