Római császárkori márványszobor, ülő kutyát, agarat ábrázol. Hajlított mellső lábai bizonytalanul érintik a talajt, fejét félénken lehajtja, mintha egy előtte álló alaktól tartana.
A rómaiak – hozzánk hasonlóan – főleg hűséges társként tekintették a kutyát a mindennapokban, bár kultúrájukban és vallásukban ennél sokkal gazdagabb volt a szerepe. Megjelenésük és képességeik szerint tarthattak kedvtelésből ölebet, vagy terelő-, vadász- és őrzőkutyának is kiképezhették őket. Az agarakból például elképesztő gyorsaságuknak és intelligenciájuknak köszönhetően kiváló hajtóvadászok váltak.
Mekkora?
A szobor még ülő helyzetében is 56 centiméter magas, ami egy közepes testű kutya méretének felel meg, tehát életnagyságban ábrázolja az agarat.
Miből készült?
Márványból faragták.
A Kr.u. 1–2. században készült, a római császárkor idején.
Rómához közel, az ókori Gabii városának területén találták töredékes állapotban (a feje és mindkét mellső lába is modern kiegészítés).
A szobor 1807-ben került a párizs Louvre gyűjteményébe, a leltári száma MA 186.
Ha többet szeretnél tudni a szoborról, nézz utána a Louvre oldalán (francia nyelven).
…………………………………………………………………………
Ha szívesen találkoznál hasonló kutyaszoborral, a British Museum gyűjteményében egyszerre két egymással játszó márványagarat is megcsodálhatsz!
…………………………………………………………………………
És tarts velünk a Kheirón Küldetés 2022-es versenyén, amelyen sok hasonló tárggyal és játékos feladattal várunk!
A régészek gyakran találnak olyan római kori tetőfedő cserepeket, amelyeket mancsnyomok „díszítenek”. Mivel a kiégetés előtt a nedves cserepeket a szabad ég alatt szárították, előfordult, hogy egy-egy óvatlan kutyus átlépdelt rajtuk, így hagyva örök (láb)nyomot az utókornak.
© Palladion Műhely│Adatkezelés│Sütik│Impresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com