Egy pár szandálos lábat formázó római olajlámpás. A két lábfej szorosan egymáshoz simul, a nagylábujjaktól a bokáig gondosan kidolgozták őket: a lábujjkörmök és a szandál pántja is jól látszik. A mécses azonban nem csak azért készült, hogy megcsodálják: az agyagot a lábujjakon túlnyúlva formázták meg, és a csúcsán hagytak helyet a kanócnyílásnak. Úgy gyújtották meg, mint egy gyertyát, és a bokák feletti lyukon olajat öntöttek bele, ennek köszönhetően égett akár órákig is. Az olaj készülhetett növényi alapanyagokból vagy állati zsiradékból is.
Mekkora?
3,9 x 7 x 12,2 cm, kényelmesen elfér egy felnőtt ember kezében.
Miből készült?
A mécses agyagból készült, és kiégetés után lett tartós és tűzálló.
A mécses a Kr. u. 1. században készült, a római császárkor elején, Asia Minor provinciában – ez a mai Törökország területén fekszik.
Ma a malibui J. Paul Getty Museumban őrzik, leltári száma 83.AQ.377.501.
Többet is olvashatsz a mécsesről a J. Paul Getty Museum oldalán (angol nyelven).
…………………………………………………………………………
Ókori lábbelikkel találkozhatsz itt is: a ciprusi agyagcipők kapcsán egy Karinthy-novellát olvashatsz.
…………………………………………………………………………
Itt pedig akár a saját szárnyas cipődet is elkészítheted.
A római szandálok egyik típusa kísértetiesen emlékeztet a mai flip-flopokra: vastag, strapabíró talpra erősítettek pántokat textilből vagy bőrből – ilyet láthatsz a mécsesen is.
© Palladion Műhely│Adatkezelés│Sütik│Impresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com