Görög váza töredéke. Eredetileg → kratér része volt: az ilyen nagy, mély és széles szájú edényeket bor és víz keverésére használták, a görögök ugyanis nem tisztán itták a bort.

Mit ábrázol?
A váza egyik oldalára egy tripuszt festettek – ezt a háromlábú jósszéket → Apollón → delphoi papnője, a püthia használta, ezért az isten egyik jelképének is tartották. A tripusz mellett templom áll, nyitott ajtaján át belátni az isten szobrára. A szobor egyik kezében íjat, a másikban italáldozathoz használt edényt ábrázoltak: úgy tűnik, mintha áldozatra készülne. Ábrázolása eltér a szokásos vörösalakos stílustól, amit az aranyszínű festés is kiemel. Apollón a templom előterében is megjelenik: itt sokkal természetesebb pózban ül, kezében lírájával, díszítő festést csak a koszorúja kapott. A vele szemben látható nőalak minden bizonnyal ikertestvére, → Artemisz.

A kratér másik oldalára → Dionüszoszt és kíséretét festették: a borostyánkoszorút viselő, fiatal isten kezében ágat tart. Mellette a → mainasz kézidobon játszik, a szatürosz pedig bort tölt urának egy ivócsészéből.

Mekkora?
A töredék magassága 24,5 centiméter, eredetileg legalább 40 centiméter magas lehetett – ez körülbelül egy átlagos felmosóvödör mérete.

Miből készült?
Agyagból. Fazekaskorongon formázták, és → vörösalakos technikával díszítették.

A váza a Kr. e. 5. század végén vagy a 4. század elején készült a dél-itáliai Taraszban (ma Taranto). Ezt a várost néhány évszázaddal korábban a spártaiak alapították, feltehetően maga a váza is innen került elő.

A vázát ma az amszterdami Allard Pierson múzeum őrzi, a leltári száma APM02579.

Ha többet szeretnél megtudni a vázáról, utánanézhetsz az amszterdami Allard Pierson múzeum honlapján (holland nyelven), vagy az oxfordi Beazley Archívum oldalán (angol nyelven).

…………………………………………………………………………

A váza a 2023/24-es Kheirón Küldetés Földgörögség című fordulójának nyitóképe volt: a 4. szakasz feladatait olvasva sok mindent megtudhattok a görög vázákról,  valamint a templomokról és azok díszítéséről.