4.3. Honnan nézed?

Az optikai korrekció eszközével nemcsak az építészetben, de a szobrászatban is találkozhatunk. Olvassátok el az alábbi részletet Platón egyik művéből, A szofista című dialógusból, amelyben Theaitétosz egy eleai vendéggel beszélget!

Vendég: Az egyik, amit látok benne, a képmáskészítés művészete. Nyilvánvalóan ezzel van dolgunk, amikor valaki a mintakép arányait követi mind hosszúságban, mind szélességben, mind pedig mélységben, ezenkívül a megfelelő színeket is megadja minden egyes résznek, s így hozza létre az utánzatot.
Theaitétosz: Miért, talán nem minden utánzó így próbál eljárni?
Vendég: Bizony nem így járnak el azok, akik valami nagyméretű művet faragnak ki vagy festenek meg. Ha ugyanis a tagok igazi arányait adnák művükben vissza, tudod, hogy a felső részek a kelleténél kisebbnek, az alsók viszont nagyobbnak tűnnének annak következtében, hogy amazokat távolról, emezeket viszont közelről látjuk.
Theaitétosz: Teljesen így van.
Vendég: Nos, vajon nem mondanak-e búcsút az igazságnak a mesterek, s a valódiak helyett nem olyan arányokat visznek-e bele ilyenkor képeikbe, melyek majd szépnek látszanak?

Bene László fordítása

A nehéz nyelvezetű szövegrész arról a megfigyelésről mesél, miszerint a megformált szobor vagy dombormű nem akkor lesz tökéletes, ha szimmetrikusan faragják ki, hanem ha az emberi szem számára megfelelően alakítják. Márpedig ha egy domborművet alulról nézünk, akkor a szemünknek sok segítség kell, hogy jól kivehető legyen a rajta lévő ábrázolás. Talán nem meglepő, hogy a Parthenón szobordíszeit készítő Pheidiasz erre is figyelt! Hiszen a templomot díszítő domborművek alsó része mélyebben van kifaragva, míg felső felük erősebben kidomborodik, így a feltekintő szemlélő könnyebben és kisebb mértékű torzulással láthatta az ábrázolt jeleneteket.  

A következő feladatban néhány aszimmetrikus szoborarcot hoztunk el nektek, némi magyarázattal ellátva. A feladat nem egyszerű: találjátok ki, merről láthatta a szobrot ókori szemlélője, azaz hogyan volt felállítva, milyen nézetre volt tervezve, hogy tökéletesen szimmetrikusnak tűnjön! Segítségképp annyit megsúgunk, hogy ezek a szobrok nem több méteres magasságban helyezkedtek el, így itt másképp kellett „csalni”.

     4.4. Pheidiasz fejében

Mit gondoltok, mennyi mindent kellett észben tartania az építkezést irányító Pheidiasznak? Hogyan szervezte meg a munka menetét, és hogyan vezette a hirtelen adódó, apró-cseprő feladatokat? Bizonyára feljegyezte, ha nem volt elegendő elefántcsont Athéné szobrához vagy balesetveszélyesnek ítélt egy márványtáblát – az alkalmazottak nevéről nem is beszélve…

Játsszunk el képzeletben annak lehetőségével, hogy az Akropoliszon dolgozó régészek szenzációs leletre bukkantak: megtalálták Pheidiasz feljegyzéseinek részletét! Még a publikálás előtt kaptunk egy listát arról, hogy mi szerepel rajta (az Akropolisz porán kívül), úgyhogy

* MOST TI JÖTTÖK! *

Arra kérünk benneteket, hogy rekonstruáljátok az építész-szobrász-művezető jegyzetének egyetlen lapját, amelyet azután készített, hogy végigjárta az építkezést! Rátok bízzuk, hogy milyen eszközökkel skiccelte össze/naplózta a gondolatait, de mindenképp legyen jól olvasható és könnyen értelmezhető, valamint szerepeljen rajta

• vázlatos rajz valamelyik épületről vagy annak részletéről,
• matematikai számítás vagy időbeosztás tervezése egy határidőhöz,
• személyes bejegyzés önmagáról (pl. családi esemény, részvétel egy athéni rendezvényen),
• pletyka Periklészről,
• pro-kontra lista egy eldöntendő kérdésről (pl. honnan rendeljenek márványt?).

A feladatban az ötletességet, történeti hűséget és a vizuális megjelenést egyaránt pontozzuk. Az elkészült alkotások fotóját töltsétek fel az online beküldendő feladatlappal együtt, majd írjátok rá a hátuljára a csapatneveteket és küldjétek el postán is a címünkre.

Palladion Műhely
Budapest 23 Posta
1277 Török utca 2.
Postafiók 65.