A görög vázák jellegzetes, ragyogó fekete és narancsvörös színe azt a látszatot kelti, mintha az agyagból formált edényeket egyszerűen kiégették, majd festékkel mázolták volna be. A munkafolyamat azonban ennél összetettebb volt! Ha már tudod, te melyik vázafestő lennél, próbáld ki magad a gyakorlatban (az is elég, ha csak képzeletben): megosztjuk veletek a vázasütés receptjét és legfőbb fortélyait.
HOZZÁVALÓK
- A VÁZÁHOZ
- 1 tömbnyi finomszemcsés agyag
- Víz a formázáshoz
- A SZLIPHEZ
- 1 egység finomszemcsés agyag
- 4 egység lúgos víz
- FAZEKASKORONG
- SIMÍTÓKÉSEK, ECSETEK, FESTÉKEK A DÍSZÍTÉSHEZ
- 1000 FOKRA FŰTHETŐ KEMENCE
Nehézségi szint
1. Készítsd elő a hozzávalókat!
Formázd meg agyagból a vázát (legyen mondjuk amphora), és tartsd nedves helyiségben kb. egy napig, hogy megkeményedjen!
Először is rajzold fel a vázára a díszítő motívumokat. Folyékony, nagyon finoman iszapolt agyaggal dolgozz: ez a szlip lesz a „festék”. Ennek a receptnek a lelke ugyanis a trükkös égetési eljárás lesz – a váza felületének az a része, amelyet bekensz az oldattal, feketére ég; az üresen hagyott területeken viszont megmarad az agyag színe.
Most kell tehát eldöntened, hogy fekete- vagy vörösalakos vázát szeretnél: ha feketealakos váza készül, akkor magukat az alakokat kend be a szlippel, ha vörösalakos, akkor a hátteret. Ha nehéz a választás, az egyik oldal lehet fekete-, a másik pedig vörösalakos! Innen ihletet meríthetsz:
Az sem mindegy, milyen agyagot használsz: ha attikaival dolgozol, aminek magas a vastartalma, szép vörös színre számíthatsz, ha korinthoszival vagy spártaival, akkor sárgásabb árnyalatot kapsz majd!
2. A sütőben – de először kíméletesen!
Ahhoz, hogy a végeredmény tökéletes legyen, háromszor kell majd kiégetned a vázád. Először tedd be a kemencébe, aztán fűtsd fel 800°C-ra, közben pedig a szellőzőnyílást tartsd nyitva! Az oxidációs folyamat során ezen a hőmérsékleten az agyag vörösen kezd izzani. Eddig a pontig a folyamat lényegében olyan, mint a téglaégetés.
3. Kicsit odakozmált? Ne ess kétségbe!
Zárd el a kemence szellőzését, a hőmérsékletet pedig emeld tovább (kb. 900–950°C-ra), de légy óvatos a felcsapó lángokkal! Ekkor megkezdődik a lefojtás, aminek során a váza teste koromfekete színbe borul.
4. A legizgalmasabb rész: kukkants bele!
Most nyisd meg újra a kemence szellőzőnyílását: utolsó lépésként ismét oxidálni fogunk. Ha minden jól megy, ekkor történik a „varázslat”: az agyagoldattal lekent felületek fényes fekete színűek maradnak, míg az érintetlenül hagyott területek újra felveszik a vörösen izzó agyag színét.
5. Utolsó simítások: díszítsd ízlésed szerint!
Ha lehűlt a vázád, díszítsd tovább tetszés szerint. Az ábrázolások részleteit jelöld bekarcolással, vagy dobd fel a kompozíciót járulékos színekkel (azaz valódi festékkel).
6. Elrontottad? Ne kenődj el!
A szükséges körülményeket nem könnyű biztosítani, főként ha a hosszadalmas és bonyolult procedúra egyes lépései nem a kellő körültekintéssel zajlanak. Ha ez most nem sikerült, vigasztaljon a tudat, hogy ókori mestereink sem tudtak mindig tökéleteset alkotni!
Az antik vázák között is vannak rontott darabok: a foltos, félig vörös testű edények közül sok pihen múzeumi raktárak polcain és ritkán kerül a látogatók elé. Az alábbi képek részletein jól látszik, hogy nem mindig sikerült maradéktalanul betartani a vázasütés receptjének előírásait:
Tippek, visszajelzések
Száraz, hűvös helyen tárolandó, és akkor sokáig eláll!
Köszönöm a szuper ötleteket, ezt átveszem és osztom tovább!
Tisztázzuk, hogy olyat soha nem csinálunk, hogy a szlipet a háttérhez használjuk, ki hallott már ilyet???
Klasszikus recept, nekem bevált! Az ükükük(...)unokáim a mai napig csodájára járnak!
Tudom, hogy mindenki szeret kísérletezni a konyhában, de illett volna tisztázni, hogy a vörösalakos technikát kinek köszönhetjük!
Mindig ez a vörös és fekete. Nem unjátok? Én a vörös alakokat arannyal díszítettem, a végeredmény ünnepi hangulatú lett.
Micsoda mesteri tudomány! Küldtök fotót a jól sikerült darabokról? Mehet a munkahelyi címemre!
KÉPEK
Borítókép
Korinthoszi agyagtáblácska vázákkal teli kemence ábrázolásával, Kr. e. 6. század eleje. Berlin, Antikensammlung der Staatlichen Museen zu Berlin, F 893 © Foto: Antikensammlung der Staatlichen Museen zu Berlin – Preußischer Kulturbesitz, Fotograf: Johannes Laurentius
3D-modell
Athéni kétnyelvű amphora, Kr. e. 510 körül. Madrid, Museo Arqueológico Nacional, 11008. Forrás: www.sketchfab.com.
Galéria
1. Athéni vörösalakos oszlopkratér, Kr. e. 470 körül. Berlin, Antikensammlung der Staatlichen Museen zu Berlin, V.I. 3155 © Foto: Antikensammlung der Staatlichen Museen zu Berlin – Preußischer Kulturbesitz, Fotograf: Johannes Laurentius
2. Athéni volutás kratér, Kr. e. 6. század eleje. New York, Metropolitan Museum of Art, 1977.11.2 / Public Domain.
3. Athéni feketealakos olpé, Kr. e. 550 körül. Bécs, Kunsthistorisches Museum, ANSA-IV 3621 / CC BY-NC-SA 4.0.
4. Athéni feketealakos amphora, Kr. e. 540–520. London, British Museum, 1867,0508.950 © The Trustees of the British Museum, CC BY-NC-SA 4.0.
5. Korinthoszi feketealakos oinokhoé, Kr. e. 590–570. Bécs, Kunsthistorisches Museum, ANSA-IV 3505 / CC BY-NC-SA 4.0.
6. Dél-itáliai (?) amphora, Kr. e. 3. század. London, British Museum, 1929,1113.1 © The Trustees of the British Museum, CC BY-NC-SA 4.0.
