Például

Mit olvassunk, ha érteni szeretnénk, miért érdemes ókori kultúrákkal foglalkozni? Mit vegyünk kézbe, ha egy szűkebb téma részeredményei helyett egy meghatározó szemléletre vagy módszertanra vagyunk kíváncsiak? Kik formálták és formálják ma a magyar ókortudomány képviselőinek gondolkodásmódját? Íme, néhány követendő példa!

A Palladion Műhely új sorozatában arról kérdezünk kutatókat, tanárokat, kollégákat, hogy pályájuk során például milyen tanulmány vagy könyv volt rájuk nagy hatással az ókortudomány valamely területén. A véletlenszerűen „szerkesztett”, nem-tematikus bibliográfia bővítéséhez azt kérjük interjúalanyainktól, hogy nevezzenek meg olvasmányélményeik közül két olyan, ideális esetben könnyen hozzáférhető és közérthető írást egy magyar és egy külföldi szerzőtől, amelyek tartalma, mondanivalója vagy megjelenésének időpontja meghatározónak bizonyult pályájuk és érdeklődésük alakulásában. Emellett küldjék el nekünk, most éppen milyen tudományos, esetleg tudományos ismeretterjesztő cikket vagy könyvet olvasnak. A három tétel mellé pedig egy bekezdésnyi indoklást is kérünk tőlük.

A sorozat célja ugyanis, hogy követőink egy személyes kommentárral kiegészülő lista útján megismerhessék, milyen alapokon nyugszik a jelenkor ókorkutatása, és maguk is kedvet kapjanak az olvasáshoz az egyiptológia, klasszika-filológia, ókortörténet, régészet és társtudományaik területén.

Az egyes példákat rendszeresen tesszük majd közzé ezen az oldalon, a bibliográfia tehát folyamatosan frissül!

Nagy Árpád Miklós

klasszika-archaeológus
Palladion Műhely, PTE Klasszika Filológia Tanszék

Szilágyi János György

Arachné

Antik Tanulmányok 24/2 (1977), 139–152.
Paradigmák. Budapest 1982, 217–236.
Lenyűgözött, hogy így is lehet ókortudományt művelni. Gyerekkorom óta az antikvitás érdekelt – értsd: semmi más nem jutott igazán eszembe. Amikor viszont az egyetemen találkoztam a mesterség szokásos gyakorlatával, hamar világossá vált: ez így engem egyáltalán nem érdekel. A tanulmány fordulópontot jelentett, hogy lássam: van alternatíva.

Carolina López-Ruiz

Phoenicians and the Making of the Mediterranean (2022)
Nélkülözhetetlen mű mindazoknak, akik számára az ókortudomány szellemi horizontja az antik Mediterráneum, mint kultúrák uniója. Plasztikus képet ad a föníciaiak alapvető szerepéről – ezáltal a görögökét is sokkal tisztábban látjuk. Régen így mondták volna: kötelező olvasmány – értsd: olvasd el!

Neil S. Price

The Viking Way. Religion and War in Late Iron Age Scandinavia (2002)
Az egyik legszebb példa, hogy mire képes egy kultúra rekonstruálásában a régészet (jámbor megközelítés szerint: régi tárgyak búvárlása), ha értő kutató végzi. „Értő” az, aki az egészet akarja tudni, és egyúttal meri a saját útját járni. Fő jellemzői az alázat: ismerem tudásom határait; az askésis: folyamatos edzés, és a bizonyosság: ezt akarom csinálni.