Kheirón küldetés, III. forduló
Pannon versenyjátékok 2023/2024: TÉR/KÉP
Római útikalauz
TARTALOM
TARTALOM
1. EGY VÁROS TÁVLATAI
1.1. Római honvágy
Ti mire gondoltok a római melléknév hallatán? A legtöbb embernek rögtön eszébe jut a birodalom és a császár szó is – talán hamarabb is, mint maga a város. Róma ugyanis a századok során túlnőtte földrajzi határait és eredetre vonatkozó, eredeti jelentését.
Az alábbi részlet egy Ovidius nevű római költő levelének részlete (aki mellesleg nem Rómában született!). A Fekete-tenger partján fekvő Tomiból írta levelét, ugyanis itt töltötte utolsó éveit száműzetésben, távol szeretett városának pezsgő társasági és kulturális életétől.
Kopeczky Rita fordítása
1.2. Nagy, nagyobb, legnagyobb
Ovidius levelében egy képzeletbeli diadalmenetet ír le, amely látványosságszámba ment a Város lakossága számára. A tömeg ujjongva kísérte a Capitoliumra a négylovas kocsin utazó, győztes hadvezért, hogy ott áldozatot mutassanak be Iuppiter számára, amiért támogatta a római hadsereg sikerét – hogy birodalommá gyarapodjon a hét dombra épült, kezdetben egészen kicsi város. Lapozzátok végig az alábbi összefoglalót és oldjátok meg a kapcsolódó feladatokat!
1.3. Képeslapok
Ovidius, habár távol volt otthonától, családjától és barátaitól, hazapostázott verseivel, azok mondanivalójával formálni tudta a római közvéleményt. Mivel ridegnek és unalmasnak találta az életet Tomiban, a Múzsa oltalmába, a költészetbe – és képzeletébe menekült.
Manapság mi is csupán rekonstrukciók nyomán tudjuk elképzelni, milyen lehetett bejárni az ókori Róma utcáit, tereit és épületeit. Az alábbi képeken római nevezetességeket láttok többnyire mai romos vagy akár átépített állapotukban.
1.4. Róma, személyesen
Ovidius leírásában a nép és a senatus ujjongva kíséri a diadalmenetet – a Város maga is örvend, amikor a költő tekintete annak szívébe lát. Az örök város azonban nem csupán az ott élő emberekkel azonosítható. A Roma név olykor a várost megszemélyesítő, oltalmazó és segítő istennőt is jelenti. Ismerjétek meg Dea Roma néhány tulajdonságát!
2. FŐ-TÉR
2.1. Micsoda Forma!
Segítsetek a régészeknek és feleltessétek meg a Forma Urbis töredékein látható alaprajzokat az épületek rekonstrukciós rajzaival! Érdemes a falakat jelölő vonalakból és az oszlopokat jelző pöttyökből és körökből kiindulni.
2.2. Minek nevezzelek?
Az előző feladatban sikeresen megfeleltettétek egymással az épületeket és az alaprajzokat, most pedig itt az idő, hogy a latin nevüket is azonosítsátok. Ha egy kutató az építmények alaprajzát tanulmányozza, a jellegzetességeik alapján gyakran azt is meg tudja állapítani, hogy mi lehetett a funkciójuk. Gondoljatok csak bele, egy színházat fel lehet ismerni az ülősorok alapozásáról, egy templomot az azt körülvevő oszlopokról, egy római fürdőt a különböző medencés helyiségekről.
2.3. Séta a forumon
A következő feladatban a római városok közéleti, részben vallási és kereskedelmi központja, a forum felé vesszük az irányt. Induljatok el az úton, és olvassátok el, mi jellemezte az ilyen tereket és milyen épületek tartoztak hozzá szerte a Birodalomban!
2.4. Templom vagy vásárcsarnok?
Irány a mai Róma! A képen Traianus császár forumának romjai fölött álltok. Az egér mozgatásával nézzetek körbe és keressétek meg a nyolc állomást, amelyek bemutatják a tér egyik fontos emlékét, a Basilica Ulpiát és az ilyen típusú épületeket!
3. KÉPZETEKBENI UTAZÁS
3.1. Látogatás egy családnál
Utunkat immár Róma belvárosán kívül folytatjuk. Délkelet felé vesszük az irányt az úgynevezett Via Labicanán, ahol egy bizonyos Haterius és családja síremléke állt. Szobrokat, építészeti elemeket, mozaiktöredékeket is tártak fel itt, köztük ezt a márvány domborművet, amely a balra látható szerkezetről a „daru dombormű” nevet kapta. Kattintsatok a „+” jelekre, és olvassátok el a síremlékre, illetve az ábrázolásokra vonatkozó tudnivalókat!
3.3. Megér egy paklit
A blokk első két fejezetéből is láthattátok, hogyan épült be a rómaiak gondolkodásába mindaz, ami alapvetően a görög vagy éppen az egyiptomi kultúra jellegzetessége volt – legyen szó akár istenalakokról, akár a tapasztalt világon túli elképzelésekről. Bizonyos gondolatok egymásra épültek, míg mások egymás mellett, párhuzamosan voltak jelen a birodalom központjában és attól távol eső szegleteiben.
3.4. Páran párban
A fejezetben számos olyan épületet és szobrot ismerhettetek meg, amelyek mára elvesztek és akár rekonstruálni sem lehet őket. Az alábbi memóriajátékban szereplő kártyák egy részét a Hateriusok síremlékéből és a Serapeumból „fotóztuk” – a párjukat azonban nem feltétlenül ókori ábrázolások adják.
4. TISZTA UDVAR, RENDES HÁZ
4.1. Kerülj beljebb!
A hosszúra nyúlt városi séta után most pihentetőbb és fényűzőbb témák felé fordulunk! A képen egy villa suburbana látható, azaz egy főként pihenésre szánt, városkörnyéki luxus lakóház.
Ebben az időszakban a ‘villa’ kifejezés mezőgazdasági termelési egységhez kötődő épületkomplexumot jelentett, úgy kell elképzelni, mint egy nagy farmot! A feladatban szereplő luxusházak, a villa suburbanák mások: felépítésük a városi lakóházakéhoz (domus) hasonlított, de sokszor nagyobb terek és gazdagabb berendezés jellemezte őket.
Olvassátok el az egyes helyiségek leírását és húzzátok a hozzájuk tartozó számokat a kép megfelelő részére!
Kapu: A villa főbejárata.
Atrium: Négyszögletes, tágas, felülről nyitott terem, az épület központi helyisége.
Impluvium: Az atrium közepén elhelyezett esővízgyűjtő medence.
Cubiculum: Az atrium két oldaláról nyíló, alvásra szolgáló szobák.
Tablinum: Az atrium hátulján található szoba, amely dolgozószobaként és fogadóteremként is funkcionálhatott.
Peristylium: Oszlopcsarnokkal körülvett, felülről nyitott kerthelyiség.
Triclinium: A ház végén található étkezőszoba.
4.2. Ez itt a kert!
Haladjunk beljebb, a villa hátsó termei felé! Első lépésként olvassátok el az itteni terek leírását!
4.3. Ókori tájrendezés
A gazdag villákban nem csak az épületen belül rejtőztek békés kertek, de a falakon kívül is csodás volt a környezet. Ifjabb Plinius, az 1–2. század fordulóján élt római író így emlékezik meg saját vidéki nyaralójának kertjéről:
„Az oszlopos folyosó előtt sok részre osztott, puszpángbokrokkal övezett terasz. Innen gyepes út vezet lefelé, mindkét oldalán egymással szembenéző, állat alakúra nyírt bokrok. Lent a sík területen lágy acacia nő, szinte olyan puha tapintású, mint a víz. Innen indul ki egy sétaút, amelyet különféle alakzatokra nyírt, sűrű bokrok szegélyeznek. Körülötte sétány, olyan formájú, mint egy circus, sokféle alakú puszpángbokrokkal és alacsony, nyírott cserjékkel. A lépcsőzetesre nyírt puszpángbokrok befedik, s eltakarják a pillantás elől. Majd egy rét következik: éppen olyan szemet gyönyörködtetővé alkotta a természet, mint a fenti részeket az emberi kéz. Azután szántóföldek és sok legelő, cserje.”
(Muraközy Gyula fordítása)
* MOST TI JÖTTÖK! *
Képzeljétek el Plinius kertjét, és örökítsétek meg egy festményen, hogyan is nézhetett ki a leírás alapján! Törekedjetek rá, hogy minél pontosabban kövessétek a szöveget! Dolgozzatok papírra, a kép elkészítéséhez pedig használjatok festéket! A festmény a római falfestészeti emlékek stílusában készüljön, ehhez a következő lapozóban találtok inspirációt. (Fontos, hogy nem ezeknek a képeknek a másolását kérjük, hanem hogy hozzájuk hasonló módon jelenítsétek meg a leírásban szereplő kertet!)
A festmény mellett rajzoljatok egy egyszerű, vázlatos alaprajzot is az elképzelt kertről. Ez kerüljön egy külön lapra, A5-ös méretben.
A pontozás során a kreativitást, a szöveghűséget és a vizuális megjelenést egyaránt értékeljük. Az elkészült alkotások fotóját töltsétek fel az online beküldendő feladatlappal együtt, majd írjátok rá a hátuljára a csapatneveteket és küldjétek el postán is a címünkre.
Palladion Műhely
Budapest 23 Posta
1277 Török utca 2.
Postafiók 65.
4.4. Ideje felsöpörni!
Pihenjünk meg végre és a kertekből térjünk vissza a lakomák helyszínére, a tricliniumba. Itt nemcsak a falak voltak díszesek, de a mozaikpadló is a dekoráció része volt. A színes kőkockák alkotta képeken a mitológiai jelenetektől kezdve a mindennapi élet mozzanatain át a geometrikus mintákig sokféle témát ábrázoltak. Most a második csoportból hoztunk egy padlórészletet a római Aventinus-domb egyik villájából. Honnan tudjuk, hogy a mozaik az étkezőben kapott helyet? Nos, a kép telis-tele van ételmaradékokkal – na nem valódiakkal, hanem a megtévesztésig élethű ábrázolásaikkal. Elő a seprűket, fedjétek fel a mozaikot és ne hagyjátok, hogy az érzékeitek becsapjanak közben!
MEGOLDÁS BEKÜLDÉSE
A Kheirón Küldetés harmadik fordulójának beküldendő feladatsorát ITT éritek el.
Az űrlap kitöltéséhez egy gmail-fiók használatára van szükség. Ennek segítségével az űrlap 30 napon keresztül tárolja a már kitöltött adatokat, amelyek a beküldés időpontjáig szabadon módosíthatók. Az űrlapot nem kell egyszerre kitölteni, szakaszokban is megoldhatjátok, és segítségképpen bármikor visszanézhetitek hozzá a forduló feladatait.
FONTOS: A fenti négy fejezet interaktív feladatai a tanulást és a gyakorlást szolgálják, megoldásukat a rendszer nem rögzíti, az ott elért pontszámok nem számítanak be az eredménybe! A harmadik forduló eredményét kizárólag a beküldendő űrlap pontszámai adják.
© Palladion Műhely│Adatkezelés│Sütik│Impresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com
