Az előző feladatsorban megismert torinói bányapapirusz nagyon ritka és különleges lelet, amely viszonylagos pontossággal ábrázolja Egyiptom egy területének földrajzi és kőzettani jellegzetességeit, illetve az ott található építményeket.
Az egyiptomiak azonban nemcsak térképen örökítették meg az őket körülvevő világot: az alábbiakban azt tekintjük át, milyen sokféle módon jelenítették meg a valós és elképzelt tereket, az univerzumot és az azt benépesítő lényeket.

     2.1. Rend és káosz: a Narmer-paletta

Az egyiptomiak úgy tartották, hogy országuk maga a rendezett világ, amelynek határain kívül zűrzavar uralkodik. A rend fenntartása a mindenkori fáraó feladata volt, aki győztes háborúival tett eleget kötelességének, ilyenkor ugyanis újabb és újabb területeket hódított meg a káosztól a rend számára.

Az egyiptomi történelem egyik legelső uralkodója Narmer fáraó volt, az ő emlékét őrzi ez a nagyméretű, sötét színű kőtábla. Kattintsatok a képen a plusz jelekre, és elmagyarázzuk, hogyan lesz ebből a hatalmas „sminkpalettából” a „rendezett világ” emlékműve. (A Narmer-palettáról bővebben is olvashattok a Kheirón Klub múzeumában!)

     2.2. Hórusz útján

Az ellenségre lesújtó és az ország rendjét hódító háborúkkal biztosító fáraó ábrázolása, amelyet már a Narmer-palettán is láthattunk, végigkíséri az ókori Egyiptom történetét és művészetét.
Most közel két évezredet ugrunk előre az időben: a Kr. e. 14. és 13. század fordulóján járunk a thébai Karnakban, Amon isten hatalmas templomában, ahol I. Széthi (a híres II. Ramszesz atyja), a 19. dinasztia egyik nagy fáraója véste kőbe dicső hadjáratainak történetét.

Széthi több háborút is vezetett Egyiptom szomszédai ellen. Uralkodása első évében észak felé indult a Nílus deltájának keleti részén fekvő Tjaru-erődből, és seregét a Földközi-tenger partján fekvő Hórusz-úton egészen Kánaán városáig vezette, majd diadalmasan tért vissza Egyiptomba, hogy zsákmányát Amonnak ajánlja. A hadjárat eseményeit a karnaki templom hatalmas oszlopcsarnokának falán örökítették meg: sétáljatok velünk végig előtte! (A lapozót a jobb felső sarokban tudjátok nagyítani.)

     2.3. Kőből épült kozmosz

A fáraó nemcsak hódító háborúkkal szavatolta a világ rendjét, hanem az istenek tiszteletére emelt templomok építésével is. Ezen a fotón a magasból látható a karnaki templom. Megtaláljátok, hová vésték fel I. Széthi hadjáratainak krónikáját? Kattintsatok rá!

Az ókori egyiptomiak a templomot az istenek lakhelyének tartották, és a szentélykörzet egyes elemeinek szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak. A bejáratot alkotó hatalmas kaputornyot, a pülont, a sivatagi horizonttal azonosították, ahol a nap lenyugszik és felkel.
Az oszlopcsarnok a nílusi papiruszbozót kőből épített mása volt, a templom mennyezete pedig maga a csillagos ég. A szentélykörzetben álló tóban az ősvizet látták, amely a világ kezdetén elárasztotta a földet, sőt, valószínűleg a templomkörzet hullámzó vályogtégla falai is az áradó víz hullámait utánozták. A templom legbelső szentélye, ahol a mennyezet a legalacsonyabb, a padló pedig a legmagasabb volt, az ősdomb képét idézte fel, ahol a teremtés kezdetén előbukkant a föld.

     2.4. Túlvilági útikalauz

Egyiptom országát nem csupán a szemnek látható világ alkotta – hozzátartozott a túlvilág, a Duat is, ahová Ré, a napisten is minden este alászállt. Az itt következő kártyákon ennek a veszélyes és titokzatos birodalomnak mutatjuk meg néhány szegletét és lakóját.

Nos, készen álltok egy túlvilági utazásra? Ha elég gyorsan megtaláljátok a szókeresőben elrejtett tizenöt egyiptomi nevet, semmi veszély nem leselkedhet rátok! 😉
(A sorokat vízszintesen balról jobbra, illetve függőlegesen és átlósan fentről lefelé olvassátok, ha pedig kell még egy kis segítség, a szólistát a rejtvény alatt találjátok.)