Kheirón küldetés, III. forduló
Pannon versenyjátékok 2022/2023
ZoÓkori sztori
RÓMANIMÁLIA
TARTALOM
TARTALOM
1. A VÁROS ALAPÍTÁSÁRÓL
1.1. Nomen est omen
Az európai történelem egyik legfontosabb államalakulata a Római Birodalom volt. Az évszázadokon átívelő, három földrészre kiterjedő birodalom nem a semmiből, egyik napról a másikra született – egy közép-itáliai városból nőtt nagyra. Tudjátok, hogy a hagyomány szerint hogyan jött létre Róma? Romulus és Remus történetét Titus Livius elbeszélése alapján foglaljuk össze nektek: lapozzátok végig az olvasmányt, és válaszoljatok az egyes kérdésekre!
1.2. Eddig Itália földjén
Itália területe ősidők óta lakott volt, Róma létrejöttét megelőzően tehát sok-sok nép élt már errefelé, akik nagyban befolyásolták a Kr. e. 8. században létrejött, majd fokozatosan erősödő városnak és lakóinak kultúráját.
Olvassátok el az alábbi rövid leírásokat, majd helyezzétek el a négy népet Itália térképén!
1.3. Ősök, atyák, ősatyák
A római emlékezetben eggyé olvadt a mitikus múlt és a történelem: az első két feladat tartalmából is láthattátok, hogy a rómaiak különleges történeteket meséltek származásukról. Lapozzátok végig a kártyákat, hogy megismerjétek, milyen gondolatok szolgáltak Róma nagyságának igazolására!
1.4. Képek Aeneas útjáról
Venus fia, Aeneas nagy utat tett meg, míg a családját menekítve Trójából Latium partjaihoz ért. Hosszan időzött Carthagóban, hiszen szerelembe esett az ottani királynővel, Didóval. Istenektől rendelt végzete azonban az volt, hogy addig menjen, míg új hazájára nem lel, így elhajózott Észak-Afrika partjairól. Még az Alvilágba is eljutott: itt találkozott ismét az út korábbi szakaszán elhunyt atyja, Anchises árnyával, aki megmutatta neki Róma jövőjét. Egy jóslatból tudta, hogy ha Itáliába ért, ott kell várost alapítania, ahol egy harminc malacot szoptató kocát talál a tölgyek alatt. Aeneasnak áldozatokat is kellett bemutatnia az isteneknek, akik közé ő maga is emelkedett, a halála után.
2. ÁLLANDÓ HARCBAN
2.1. Római latolgató
Minden út Rómába vezet, de a mitikus múlt történelmi útvesztőin könnyű eltévedni. Aeneas az első ősatya, vagy Romulus? Ki volt az első király, vagy mindig is császárok uralkodtak? Az első három fejezetben olvasottak alapján válasszátok ki az alábbi mondatpárokból az igaz állításokat! A helyes állítások betűjeleit összeolvasva egy római számot kaptok: jegyezzétek meg, mert a megoldásnál szükségetek lesz majd rá!
2.2. Közös ügy
Talán ti is tudjátok, hogy a latin „rex” szó királyt jelent, míg a császár főnév egy bizonyos Iulius Caesar nevéből ered. Hosszú út vezetett azonban a Romulus által alapított városból a hódító császárok birodalmának kiépüléséig.
2.3. Növekedő hatalom
A Prima porta-i Augustus-szoborról bővebben is olvashattok a Pélion-hegyi múzeumban.
2.4. Mérföldkő
A forduló feléhez érkeztetek, úgyhogy már biztosan jól tájékozódtok a római kultúra térképén. Vajon mi az, amit már felismertek, és milyen témák felé folytatódik az út? Az alábbi memóriajátékban az egyes képrészleteket az ábrázolások címével kell párosítanotok.
3. KÖR-MENET
3.1. Áldozat a Harcnak
A Római Birodalom Traianus császár uralkodása idején (98–117) érte el a legnagyobb kiterjedését. Traianus katonai sikereinek egy márványból faragott diadaloszlop állít emléket Rómában, amelyen szalagszerűen futnak körbe a jelenetek.
Az alábbi részleten a háttérben sátrakat, katonai tábort láttok, a jobb sarokban éppen kürt harsan. Balra a császár letakart fővel látható: áldozati tálat tart az oltár tüze fölé, jobbra pedig három állat föláldozását készítik elő – ennek a szertartásnak suovetaurilia volt a neve, és a rómaiak szerint tisztító erővel bírt.
A rómaiak ezekkel a szertartásokkal igyekezték elnyerni az istenek jóindulatát, olykor segítséget vagy tanácsot kértek tőlük. Az áldozatokat pontos előírások szerint hajtották végre – minden istennek más-más állatot ajánlottak föl, Marsnak például lovat. Az állatokat szalagokkal, koszorúkkal díszítették, és a kötél megfeszülése nélkül vezették az oltárhoz, ahol a pap szőrt vágott le a fejükről. A baltával homlokon sújtott jószágok nyakát elvágták, majd a gondosan megvizsgált hús egy részét elégették, másik részét elfogyasztották.
3.2. Zászlót fel!
Nézzétek meg újra a fenti képet, amely a Traianus-oszlop egyik jelenetét ábrázolja! A kürtöt fújó katonák előtt egy négyzet alakú, zászlószerű tárgyat láttok, rúdra erősítve – ez a vexillum, amely a katonai csapatok hadijelvénye volt, de jeladásra is használták, a magasba emelve. Gyakran ábrázoltak rajta állat-, illetve nőalakokat, isteneket.
# MOST TI JÖTTÖK!
Készítsétek el csapatotok jellegzetes vexillumát! Az alap egy 30 x 30 centiméteres textildarab legyen, amelyre festhettek, rajzolhattok, ragaszthattok, azaz bármilyen technikát alkalmazhattok.
A zászlót lehetőleg levélküldeményként (rúd nélkül! 😉 ) postázzátok a Palladion Műhely címére:
Palladion Műhely
1027 Budapest, Kacsa utca 22, I/11.
Amennyiben az alkotást csak csomagként tudjátok feladni, az alábbi címre küldjétek (FONTOS! – a csomagcímünk ismét változott!):
Palladion Műhely
Budapest, 23. posta
Török utca 2.
1277
POSTÁN MARADÓ
3.3. Szertartásos szelekció
3.4. A circus nem játék
A fenti katalógusban két olyan kép is szerepelt, amelyen fogathajtókat és lovakat láttatok. A római kultúrában ugyanis népszerű és látványos sport volt a kocsiverseny, amelynek a circus adott otthont. Olvassátok el a leírásokat, majd húzzátok a megfelelő betűket arra a képrészletre, amely az állítások tartalmát ábrázolja! Ha jól oldottátok meg a feladatot, a betűket fentről lefelé, balról jobbra összeolvasva egy szót kaptok – jegyezzétek meg, mert a megoldásnál szükségetek lesz rá!
M: Kocsiversenyeket az ünnepi játékok részeként rendeztek. A lófuttatás és fogathajtás mellett az öttusa számai is szerepeltek a programban, köztük az ökölvívás és birkózás.
M: A fogathajtók általában négy csapat versenyzői voltak, négy kapu mögül rontva ki a versenytérre.
A: A fogatokat többnyire négy ló alkotta: magas kőoszlopot kellett megkerülniük hétszer, a versenyt pedig az nyerte, aki a leghamarabb rótta le a pályaköröket.
S: A győztes jutalma pálmaág, koszorú és pénzösszeg lehetett.
X: A versenyeket izgatott figyelem és hangos szurkolás kísérte: a közönség olykor tízezres tömeget tett ki – olyan népszerű volt, mint manapság a foci!
I: A versenyzők őrületes tempóban száguldottak, így gyakoriak voltak az életveszélyes balesetek.
U: A hajtók, hogy ne repüljenek ki a kocsiból, a gyeplőt a derekukra tekerve irányították a lovakat. Egy kés olykor életmentő lehetett, ha a kötél éppen hogy akadályozta őket a mozgásban!
4. KULTURÁLIS MOZAIK
4.1. Zsákmány vagy ellenfél?
Lapozzátok végig és fejtsétek meg az alábbi feladatokat, hogy megtudjátok, mi az a latin fogalom, amely a rómaiak számára egyaránt jelenthette az állatok elleni hajszát és a velük való „izgalmas” összecsapást!
4.2. Bűvös muzsikaszó
Orpheusz dala nemcsak az alvilág kapuját őrző mitikus lényt szelídítette meg: a természet minden lényét képes volt elvarázsolni. A római lakóházak padlóit díszítő mozaikok kedvelt témája volt az a jelenet, amelyben a dalnok lüráját pengetve maga köré gyűjti az állatokat. Nézzétek meg, hogy a következő mozaikon milyen vadállatok hallgatják megbűvölve Orpheusz zenéjét (és keressétek meg a nevüket a szófelhőben: a szavak vízszintesen, függőlegesen és átlósan, valamint jobbról-balra és balról-jobbra olvasva is elhelyezkedhetnek)!
4.3. Vigyázat, a kutya harap!
4.4. Trilaterális találkozó Pompeiiben
A Kheirón Küldetés három fordulója három nagy ókori terület, Egyiptom, Hellasz és Róma világát mutatta be nektek. Ezek a nagy ókori kultúrák hosszú történelmük során rengeteg ponton érintkeztek egymással, s ezeket a kapcsolódásokat számos műemlék megörökítette. Ilyen találkozást láthattatok a nílusi tájat ábrázoló praeneste-i mozaikon a verseny első fordulójában, illetve az alábbi pompeii falfreskón is.
A jelenet Isis istennő templomából való, akinek a tisztelete a római császárkorban a Földközi-tenger egész medencéjében elterjedt. Tanulmányozzátok alaposan a képet, majd húzzátok a hiányzó szavakat a szöveg megfelelő helyére!
Vajon a három alábbi épületegyüttes közül melyiket díszítette az Ió megérkezését ábrázoló freskó? Kattintsatok a megfelelő képre.
Ha van kedvetek, készítsetek életképet a csapatotokról a feladatok megoldása közben, és tegyétek közzé a fotókat Instagramon. Használjátok a #kheironkuldetes hashtaget, hogy láthassunk titeket, hiszen a legjobb képeket mi is megosztjuk a Palladion Műhely instagramján.
Ha nincs nyilvános Instagram fiókotok, a fotókat e-mailben is elküldhetitek nekünk a pecs.hyperion@gmail.com címre.
MEGOLDÁS BEKÜLDÉSE
A Kheirón Küldetés harmadik fordulójának beküldendő feladatsorát ITT éritek el.
Az űrlap kitöltéséhez egy gmail-fiók használatára van szükség. Ennek segítségével az űrlap 30 napon keresztül tárolja a már kitöltött adatokat, amelyek a beküldés időpontjáig szabadon módosíthatók. Az űrlapot nem kell egyszerre kitölteni, szakaszokban is megoldhatjátok, és segítségképpen bármikor visszanézhetitek hozzá a forduló feladatait.
FONTOS: A fenti négy fejezet interaktív feladatai a tanulást és a gyakorlást szolgálják, megoldásukat a rendszer nem rögzíti, az ott elért pontszámok nem számítanak be az eredménybe! A harmadik forduló eredményét kizárólag a beküldendő űrlap pontszámai adják.
© Palladion Műhely│Adatkezelés│Sütik│Impresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com
