
Nehézségi szint
A pánsíp az egyik legrégibb és legegyszerűbb fúvóshangszer, amelyet több, egymás mellé illesztett csőből készítenek el. Neve a pásztorok kecskelábú és -szarvú istenére, Pánra utal, akiről úgy mesélték, szerelmét üldözte a nádasban, és az emlékére alkotta meg kivágott nádszálakból az első hangszert. A lányt Szürinxnek hívták – innen ered a pásztorsíp görög neve (σύριγξ, azaz szürinx). A pánsíp a pásztorok jellegzetes hangszere, de az ókori ábrázolásokon akár a Múzsák, szatüroszok vagy istenek kezében is felfedezheted.
Mielőtt belefogunk a saját pánsípunk elkészítésébe, nézzünk meg néhány darabot egy kicsit közelebbről! Kilenc pánsíp rejtőzik az alábbi képeken. Kattints a hangszerre, ha megtaláltad!
Ha mindet megtaláltátok, nézzétek meg ezt a két képrészletet és hasonlítsátok össze a pásztorsíp ábrázolását a bal és a jobb oldalon. Miben tér el a két hangszer alakja?
Az ókorból többféle pánsípot ismerünk. A görögök a korábbi időkben úgy készítették a hangszert, hogy a sípokat egyforma hosszúra vágták, a hangok magasságát pedig azzal szabályozták, hogy a sípokat különböző mélységben tömték be viasszal. Később a sípok eltérő hosszúsága adta meg a hangmagasságot, ezért elég volt mindig a legvégüket lezárni.
Egy házi pánsíp komponálása nem is olyan nehéz, csak néhány szívószál, ceruza, vonalzó, ragasztó és olló kell hozzá – belevágunk?
Ha megnézitek a képeket, látjátok, hogy a sípok száma nem mindig ugyanannyi. A mi hangszerünk kilenc sípból áll majd, először ezeket fogjuk méretre vágni.
A leghosszabb szál 20 centiméteres – ezzel nem csinálunk semmit. 😉
A következő darabot vonalzó mellé illesztjük és ceruzával bejelölünk a végétől másfél centimétert, majd a jelölés mentén ollóval elvágjuk.
Így vágjuk méretre a következő darabokat is, mindig egyformán csökkentve a szálak hosszát: az utolsó már csak nyolc centiméteres lesz.
Ezúttal nem viasszal tömjük be a szívószálakat, hanem ragasztóval: ehhez szükség lesz egy vízszintes, hőálló felületre, amelyre a ragasztócseppeket nyomhatjuk. Mi egy – tiszta 🙂 – kávéscsészét használtunk, felfordítottuk és az aljára nyomtuk a ragasztót, majd gyorsan beleállítottuk a szívószálat. A ragasztó néhány másodperc alatt megköt, ezután le lehet választani a csésze aljáról, és a szívószálról is könnyű lefejteni a felesleges anyagot, csak a belsejében maradjon!
Ha mindegyik csövet betömtük, elérkezett az összeillesztés ideje. Rendezzük sorba a szívószálakat a legrövidebbtől a leghosszabbig haladva. Mindegyik szálnak a nyitott fele nézzen felfelé – a csövek végét legkönnyebben egy ceruza segítségével illeszthetjük pontosan egy sorba.
Ezután már csak a szálak összeragasztása van hátra: itt is a kisebbtől a nagyobb felé haladva nyomunk minden szál oldalára ragasztócsíkot, majd összeillesztjük a darabokat.
A hangszer elkészítése viszonylag egyszerű, de a megszólaltatásához kell egy kis gyakorlás, ne adjátok fel túl hamar!
Ösztönzésképpen íme egy kis erdei pánsíp-muzsika:
Képek a fenti galériában
Lucaniai vörösalakos nesztorisz, Kr. e. 400–360. London, British Museum, 1867,0508.1331 © The Trustees of the British Museum / CC BY-NC-SA 4.0. Forrás: www.britishmuseum.org. Kheirón múzeumában ITT nézheted meg.
Zenészek táncoló Bész mellett, Egyiptom, Kr. e. 3–1. század. New York, The Metropolitan Museum of Art, 23.6.79 © The Metropolitan Museum of Art / Public Domain. Forrás: www.metmuseum.org.
Márvány fogadalmi dombormű a Hórák és Pán ábrázolásával Spártából (?), Kr. e. 350–300. Athén, Nemzeti Régészeti Múzeum, NM 1449. Fotó: Dan Diffendale / CC BY-NC-SA 2.0. Forrás: www.flickr.com.
Ezüsttál Pán és mainasz ábrázolásával, Mildenhall, Kr. u. 4. század. London, British Museum, 1946,1007.2 © The Trustees of the British Museum / CC BY-NC-SA 4.0. Forrás: www.britishmuseum.org.
Freskó Pán ábrázolásával, Pompeii, Iaszón háza, Kr. u. 1. század. Museo Archeologico Nazionale di Napoli, 111473. Fotó: Carole Raddato / CC BY-SA 2.0. Forrás: www.flickr.com.
Lagünosz hangszerábrázolásokkal. Szentpétervár, Ermitázs Múzeum. Fotó: / CC BY-SA 2.0. Forrás: www.flickr.com.
Tunika részlete zenészalakokkal, Egyiptom, Kr. u. 4–6. század. New York, Metropolitan Museum of Art, 90.5.822. © The Metropolitan Museum of Art / Public Domain. Forrás: www.metmuseum.org.
Római márványszarkofág zenélő Erósz-alakokkal, Kr. u. 2. század. Cagliari, Santa Maria katedrális. Fotó: Egisto Sani / CC BY-NC-SA 2.0. Forrás: www.flickr.com.
© Palladion Műhely│Adatkezelés│Sütik│Impresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com