Jupiter holdjai
A Jupiter, a naprendszer legnagyobb bolygója Iuppiterről a római főistenről kapta a nevét. Iuppiter a görög Zeusz római megfelelője volt, akit az ég isteneként tiszteltek, és rendszerint villámcsomóval és jogarral a kezében, sasmadár kíséretében ábrázoltak.
A Jupiter bolygót nemcsak hatalmas mérete teszi különlegessé, hanem az is, hogy rengeteg hold kering körülötte. Eddig legalább nyolcvanat ismerünk közülük, amelyek többsége mind Zeusz / Iuppiter szeretői vagy lányai után kapta a nevét.
A négy legnagyobb Jupiter-hold: az Ió, amelyet a Naprendszerben egyedülálló vulkanikus tevékenység jellemez; a teljes felületén jégmezőkkel borított Európa; a hatalmas, olykor akár szabad szemmel is látható Ganümédész; és a kráterekkel tarkított Kallisztó (a borítóképen balról jobbra ebben a sorrendben láthatók). Galileo Galilei itáliai csillagász (1564–1642) fedezte fel őket 1610-ben, ezért gyakran Galilei-holdaknak is nevezik őket.
A következőkben a holdak névadóinak mitikus történeteit foglaltuk össze. Olvassátok el a négy rövid szöveget, majd nézzétek meg alaposan az alábbi vázaképeket (az ábra jobb felső sarkában lévő nyilakkal nagyíthatjátok is a feladatot), és húzzátok a főszereplők nevét a megfelelő alakokra!
IÓ
Argoszi királylány, akit Zeusz tehénné változtatott, hogy elrejtse felesége, Héra szeme elől. Miután a féltékeny istennő mégis megszerezte az állatot, a szárnyas sarujú Hermész szabadította ki fogságából. Héra erre böglyöt uszított rá, amely Ázsián át egészen Egyiptomig kergette: itt kapta vissza Zeusztól emberi alakját.
EURÓPÉ
Föníciai királylány, az európai földrész névadója. Zeusz bika képében jelent meg előtte, rávette, hogy a hátára üljön, és a tengeren át Kréta szigetére vitte. Az ő fia volt Minósz, krétai király, a labirintus építtetője.
KALLISZTÓ
Árkádiai királylány, Artemisz istennő szűz kísérője. Miután Zeusz csellel elcsábította a gyönyörű lányt, Héra bosszúból medvévé változtatta. A főisten később gyermekével együtt a csillagok közé emelte Kallisztót: ők alkotják a Nagy Medve és a Kis Medve csillagképet.
GANÜMÉDÉSZ
A Trójának nevet adó Trósz király szépséges fia, akibe Zeusz is beleszeretett: sas képében szállt le hozzá, majd magával vitte az Olümposzra és az istenek pohárnokává tette. Héra haragja elől Zeusz később Ganümédészt is a csillagok közé emelte: ő lett a Vízöntő csillagkép.
S hol marad mindeközben Iuno (azaz Héra) – Iuppiter féltékeny hitvese?
Árgus szemmel figyeli a bolygót és holdjait, és kitartóan közvetíti a látványt a Föld felé.
A NASA 2011-ben bocsátotta útjára a Juno űrszondát, amelynek célja a Jupiter mágneses terének és légkörének vizsgálata. A Juno 2016-ban állt rá a Jupiter körüli pályára, és várhatóan 2025-ig kering a bolygó körül, fedélzetén három alumínium LEGO-minifugurával: Jupiterrel, Junóval és Galileivel.
Borítókép: A Jupiter és a Galilei-holdak. Forrás: NASA/JPL/DLR.
Jupiter: Márványszobor Szmürnából, Kr. u. 2. század (?). Párizs, Musée du Louvre, MA 13 © 2009 Musée du Louvre, Daniel Lebée / Carine Deambrosis.
Szárdonix kámea: Jupiter sas hátán, Kr. e. 1. – Kr. u. 1. század. © New York, Metropolitan Museum of Art, 32.142.2 / Public Domain.
Pompeii falfreskó: trónuson ülő Jupiter, Kr. u. 1. század. Nápoly, Museo Archeologico Nazionale, 9551. Forrás: Wikimedia.
Vázaképek
Athéni feketealakos amphora Ió és Hermész ábrázolásával, Kr. e. 540–530. Staatliche Antikensammlungen, München, 585. Forrás: Wikimedia.
Paestumi vörösalakos kehelykratér Európé elrablásával. Aszteasz, Kr. e. 380. Atlanta, Michael C. Carlos Museum, 2003.007.001 / CC BY-NC-SA 4.0
Athéni vörösalakos peliké: Zeusz és Ganümédész. Gérasz-festő, Kr. e. 480–471, Vulciból. Párizs, Musée du Louvre, G 224 © 2021 Musée du Louvre / Hervé Lewandowski.
Apuliai vörösalakos khusz a medvévé változó Kallisztó ábrázolásával, Kr. e. 360. Malibu, The J. Paul Gett Museum, 72.AE.128. CC0 / Getty’s Open Content Program.
Lego-minifigurák: Maia Weinstock. Forrás: Flickr / CC BY-NC-ND 2.0
Hasonló bejegyzések
© Palladion Műhely│Adatkezelés│Sütik│Impresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com
