A hagyomány szerint Aphrodité, a gyönyörű istennő Küprosz partjainál született a tenger habjaiból. Ezt a pillanatot jeleníti meg az istennő egyik gyakori szobortípusa, a vízből kiemelkedő, „felmerülő” (anadyomené) nőalak ábrázolása. Aphrodité ruhátlanul, általában finom kontraposztban, kecsesen áll, mindkét kezét fölemeli, hogy kicsavarja hajából a vizet. A borítóképen látható plasztika a típus egyik jellegzetes példája a Kr. u. 1. századból. A vállon ráfaragott szalag töredéke is megmaradt: az istennő talán leomló, hullámos fürtjeit fogta össze vele. Szépsége fej és kar híján is lenyűgöző – nincs szükség tökéletes frizurára.

Ezeken a képeken valószínűleg Sabinának, Hadrianus császár (117–138) fiatal feleségének életnagyságút meghaladó portrészobrát láthatjuk (négy nézetből, mintha épp fodrászszékben ülő hölgy ellenőrizné frizurájának részleteit egy kézitükörrel). A homlok fölött oválissá felpolcolt, göndörödő tincsek faragása a Traianus-korszakra volt jellemző, hátul pedig a leomló fürtök egy része csomóba van kötve, mint általában Aphrodité istennő klasszikus szobrain – a császárnét tehát halandók szépségét meghaladó, gyönyörű nőként ábrázolták.

A római nők hajviselete jelezte társadalmi hovatartozásukat, státuszukat, rangjukat, korukat, identitásukat, foglalkozásukat, gazdagságukat, rokoni kapcsolataikat, illetve önmagában szimbolizálta és kifejezte nőiességüket, termékenységüket, ízlésüket, eleganciájukat, stb. Mint tudjuk: a haj minden.

A római császárkor különféle hajviseletei mindemellett annyira jellegzetesek, hogy a portrék datálását, de olykor konkrét személy azonosítását is lehetővé teszik. Mai játékunk igazi kihívás – hiszen mindig nehéz elmagyarázni, pontosan milyen frizurát szeretnénk! Az alábbi hajszobrászati útmutató azonban nemcsak a szabatos megfogalmazásban segít. Aki helyesen rendezi sorba a képeket a leírások száma szerint, egyúttal a szobrok készítésének időrendjét is megkapja.

1: „A tekintélyes matróna”: hátul magasan összefogott, kisebb csomóba tekert haj. Idősebb hölgyeknek.
2: „Madam”: erős (nyakú) nők számára, akik nem bánják, ha tornyosuló teendőik mellett frizurájuk is az egekbe tör.
3: „Hajkorona”: ünnepi alkalmakra, hiszen a szintén tornyosodó hajkoronába ékszerek is kerülnek.
4: „Ívelt tartás”: fiatal(os), elegáns hölgyeknek, a fejtetőn több ívben, fültől fülig megcsavart frizura.
5: „Sabina szépsége”: egy istennő ihlette.
6: „Komplex viselet”: meglehetősen feltűnő, magasra strukturált diadéma, elöl egyenként – akár műhajjal – kidolgozott elemekkel.
7: „Kislány hajpánttal”: öntudatos, hosszú hajú lánykáknak, akik egy centit sem engednek dús tincseikből, de azt sem szeretik, ha a nyakukat birizgálja.
8: „Fejfájás nélkül”: hullámok hátrafogva és laposra lesimítva – párnakompatibilis választás.
9: „Hamis bubi”: hétköznapi, fül mögé simított hajviseletnek tűnik, de hátul szinte kockás a fonat!

---

A szalonba látogató hölgyek:
Idősebb nőalak portréja (Kr. e. 40–20) © The Metropolitan Museum of Art / Public Domain
Flavius-kori nő portréja (Kr. u. 1. század vége) © The J. Paul Getty Museum / Getty’s Open Content Program
Iulia Titi portréja (Kr. u. 90 körül) @ The J. Paul Getty Museum / Getty’s Open Content Program
Fiatal nő portréja (Kr. u. 98–117) © The Metropolitan Museum of Art / Public Domain
Sabina portréja (Kr. u. 121–128) © The Metropolitan Museum of Art / Public Domain
Marciana portréja (Kr. u. 130–138) © The Metropolitan Museum of Art / Public Domain
Fiatal lány portréja (Kr. u. 139–150) © The Metropolitan Museum of Art / Public Domain
Nőalak portréja (Kr. u. 220–235) © The Metropolitan Museum of Art / Public Domain
Nőalak büsztje (Kr. u. 3. század közepe) © The Metropolitan Museum of Art / Public Domain

A borítóképen:
Aphrodité szobra (Kr. u. 1. század) © The Metropolitan Museum of Art / Public Domain