
Nehézségi szint
„… mégse rózsa, mégse hold
– akkor mégis labda volt”
Hogyan és mivel játszottak az ókori egyiptomi gyerekek? Vajon csak a skarabeuszbogár hajtotta a galacsinokat a sivatagban? Vagy labdázott Tutankhamon is?
Annyit biztosan állíthatunk, hogy a labdák elő-előfordulnak az egyiptomi régészeti leletek között: bőrből, vászonból, illetve papirusznádból készült darabokat egyaránt ismerünk. A labdajátékok megjelennek a falfestmények- és domborművek ábrázolásain is: a vetélkedő csapattagok társaik biztatása mellett egymás hátán és nyakában egyensúlyozva hajigálják a kislabdákat.
A labda talán a napkoronghoz hasonló gömbölyű formája miatt is közel állt az egyiptomiak szívéhez – de érdemes résen lenni: nem minden labda, ami annak látszik! 😉
Ebben a bejegyzésben olyan „labdákat” fogunk újraalkotni, amelyek szinte minden nagy múzeum egyiptomi gyűjteményében megtalálhatók. Az átmérőjük csupán 4–5 centiméter, anyaguk pedig egyiptomi fajansz, cikkelyeik általában türkiz és fekete színben pompáznak: az előbbi Hathor istennő színe volt és az újjászülető természetet jelképezte, az utóbbi pedig Oziriszé, és Egyiptom termékeny földjét idézte.
Először is készítsétek elő a hozzávalókat:
A labdák alapját a mini lufik adják majd: fújjátok fel őket – nem kell nagyra, inkább arra törekedjetek, hogy az alakjuk szabályos gömb legyen! A krepp-papírból vágjatok körülbelül akkora csíkokat, amelyek éppen átérik a lufilabda kerületét, ezek a csíkok alkotják majd a lufi testét.
Ha elég sok csíkot vágtatok, ecsettel vigyetek fel egy réteg ragasztót a lufira, majd simítsátok rá a kreppcsíkokat. Érdemes jó feszesen meghúzni őket, így viszonylag sima felülete lesz a labdáknak.
Legalább három réteg krepp-papírral vonjátok be a labdákat, hogy majd lufi nélkül is erős tartásuk legyen. Ha ez megvan, készülhetnek a cikkelyek! A legegyszerűbb sablonnal dolgozni: a cikkely tengelyét egy fonal segítségével akkorára méretezzétek, mint a lufi kerületének a fele, így pontosan illeszkednek majd a darabok.
Ragasszátok a sötét és világos cikkelyeket váltakozva a lufira, azután az egészet még egyszer kenjétek át ragasztóval és tegyétek félre száradni.
Kék már az ujjatok? Lesz időtök lesikálni – legalább egy fél nap kell hozzá, hogy tökéletesen megkössön a ragasztó!
Amikor a labda teljesen száraz, a felülete pedig kemény, óvatosan nyisszantsátok le a lufi végét, és ha minden jól megy, kezdhettek is labdázni vele.
Zsonglőrködés helyett persze dekorációként is használhatjátok az alkotásotokat: hurkapálcára húzhatjátok őket és készíthettek belőlük csokrot, vagy fűzhettek belőlük labdafüzért.
© Palladion Műhely│Adatkezelés│Sütik│Impresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com