Krokodilmadár
Nehézségi szint
2/5
Az ókori egyiptomiak az egyik leghatalmasabb istenüket látták a nílusi krokodilban. Szobeknek nevezték és általában krokodil alakjában vagy krokodilfejű férfiként ábrázolták. Szobek a fáraó hatalmának egyik megtestesítője és oltalmazója volt. Félelmetes harcosnak tartották, de védelmezőnek és gyógyítónak is, aki megóvja a rászorulókat, és minden évben elhozza a Nílus éltető áradását.
Szobek képmását az egyiptomiak különféle anyagokból, például kőből, fémből, fából mintázták meg, de megjelenítették domborműveken és papiruszokon is.
Mi most egy egyszerűbb megoldást választunk: fapálcikából és zseníliadrótból fogunk nílusi krokodilt készíteni, méghozzá → Hérodotosz, a görög történetíró leírása alapján. Az elkészítés nem lesz csavaros – a történet annál inkább!
Először is zöldre festjük a fapálcikákat és hagyjuk megszáradni (de ha van előre festett fapálcikánk, még ezzel sem kell bajlódnunk): ez lesz a krokodil teste. Mivel tátott szájú krokodilt készítünk, szükség lesz még egy fél fapálcikára – legyen ez is zöld!
Jöhet a rettenetes fogsor, amit fehér filcből vágunk ki (ha nincs otthon filc, dekorgumit vagy kartont is lehet használni, csak az a fontos, hogy legyen az anyagnak némi vastagsága a ragasztáshoz). Négy készlet fogra lesz szükség, fent és lent, jobbra és balra, amit a legkönnyebben cikk-cakk ollóval lehet kivágni.
A nílusi krokodil szájában 64–68 fog van, ráadásul a kiesett vagy sérült fogak helyett mindig újakat növeszt, élete során akár több ezret. De most bőven elég lesz, ha minden oldalra 10–10 fog jut, főképp, ha nem túl hosszú a fapálcikánk.
Egy-egy fogsort a krokodil alsó állkapcsához ragasztunk. A testével nincs is további teendőnk, a szájat viszont érdemes még az összeillesztés előtt díszíteni: alsó részére felragasztjuk az odaillő fogsorokat, a felső részére pedig a két szemet, és megrajzoljuk az orrlyukakat.
Most már összeragaszthatjuk az alsó és a felső állkapcsot is (ehhez érdemes hobbiragasztót vagy ragasztópisztolyt használni), majd jöhet a zseníliadrót, amivel beburkoljuk a krokodil testét.
A legegyszerűbb, ha a krokitest közepén kezdjük el tekerni a drótot, és először a fej felé haladunk, ha pedig már csak két–három centi maradt mindkét oldalon, megformáljuk a mellső lábakat. A második zseníliadrótot szintén középről indítjuk el, de most a farok felé haladunk, és a drót végéből megformáljuk a hátsó lábakat is. Egy harmadik zseníliadróttal még egyszer körbe lehet tekerni a krokodilt, ha egy kicsit zömökebb testalkatú példányt szeretnénk.
Krokodilunk most már csak azt várja, hogy tátott szájába berepüljön a kismadár.
Mi a madarat is zseníliából készítettük: egy kis golyó a teste, egy másik a feje, zseníliadrótból készül a csőr és szárnyak is, a fejet tetszés szerint alkoholos filccel lehet díszíteni.
De mégis mit keres egy madár a krokodil szájában?
Hérodotosz szerint a krokodil fogába ragadt piócákat szedegeti össze: ő is jóllakik, a krokodil pedig hálás neki a fogászati kezelésért.
Mivel a vízben tartózkodik, a szája belül tele van piócákkal. A madarak és állatok menekülnek előle, a bíbiccel azonban békében él, mert hasznát veszi. Amikor ugyanis a krokodil kijön a vízből, és felnyitja a száját, amit többnyire nyugat felé fordulva szokott megtenni, a bíbic beugrik a szájába, és megeszi a piócákat. A krokodilnak ez a szolgálat kedvére való, ezért nem bántja a bíbicet.
Hérodotosz: A görög-perzsa háború, II.68
Muraközi Gyula fordítása
Az élővilágban gyakran előfordul ilyen szimbiózis: ez azt jelenti, hogy két faj úgy él együtt, hogy az mindkettőjük számára előnyös. (Ráadásul hopp! – ez is egy görög eredetű szó, a szün– ‘együtt’ és a bioó ‘élek’ elemek összetételéből származik.)
Hérodotosz leírása a krokodil és a fogtisztító madár együtteséről olyan népszerű lett, hogy nem csak a későbbi ókori szerzők vették át, hanem a modern természettudósok is. Valójában azonban nem tudjuk, milyen madarat látott Hérodotosz – ha látott – a krokodilok szájában: több madár is szívesen tanyázik a krokodilok közelében, de a mai megfigyelések nem támasztják alá, hogy fogkezelést is nyújtanának nekik.
De hiszen tele van az internet ilyen fotókkal – mondhatnátok! Legyetek résen, és ne csak Hérodotoszt olvassátok kíváncsi, de kritikus szemmel!
Ha ugyanis alaposabban megnézitek a fotókat, látni fogjátok, hogy általában ugyanaz a krokodil és ugyanaz a madár szerepel rajtuk, és hogy nem a madár repült bele a krokodil tátott szájába, hanem a photoshop varázsolta oda. Némi keresgéléssel az eredeti képek is fellelhetők: a krokodil állkapcsa üres, a krokodilmadár pedig a vízparton álldogál.
Hérodotosz története még két és félezer év távlatából is megihleti az embereket – reméljük titeket is alkotásra serkent!
A bejegyzésben szereplő műtárgyak:
Szobek ábrázolása egy Kr. e. 1 – Kr. u. 2. századi papiruszon. Baltimore, The Walters Art Museum, W.738. Forrás: www.thewalters.org / CC
Szobek ezüstözött bronzszobra, Kr. e. 6. század eleje. Párizs, Musée du Louvre, E 10782. Forrás: www.louvre.fr / © 2005 Musée du Louvre / Christian Décamps
Szobek mészkőszobrának töredéke, Kr. e. 1859–1802. Oxford, Ashmolean Museum, AN1912.605. Forrás: www.sketchfab.com / © danderson 4 / CC BY-NC 4.0
Szobek bronzszobra, Kr. e. 600 körül. London, British Museum, EA 37450. Forrás: www.britishmuseum.org / © The Trustees of the British Museum / CC BY-NC-SA 4.0. A Kheirón Klub múzeumában ITT olvashatsz róla bővebben!
Szobek domborműves ábrázolása, görög-római kor. Egyiptom, Kom Ombo. Forrás: www.wikimedia.org / Hedwig Storch / CC BY-SA 3.0
Krokodil: www.pikist.com; Krokodilmadár (Pluvianus aegyptius): www.flickr.com / Steve Garvie / CC BY-NC-SA 2.0; Krokodilmadár photoshop.
Hasonló bejegyzések
© Palladion Műhely│Adatkezelés│Sütik│Impresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com
