Kavicskirályság
Nehézségi szint
2.9/5
Az egyiptomiak többféle táblajátékot ismertek: ilyen volt például a harmincmezős, téglalap formájú táblán két játékossal játszott szenet, amellyel a képen épp II. Ramszesz fáraó felesége, Nefertari királyné múlatja az időt.
Az egyiptomi táblajátékok pontos szabályai nem maradtak fenn, de ettől mi még játszhatunk egyiptomiul – például amőbát! Ennek nyomát ugyan sem írott források, sem régészeti leletek nem őrzik, de a gondolattal azért nyugodtan eljátszhatunk – meg némi kaviccsal, hurkapálcával és festékkel. 😉
A most elkészítendő Kavicskirályság a két ország földjére kalauzol bennünket: Felső- és Alsó-Egyiptom csap benne össze a sivatagban magasodó piramis meghódításáért. De vajon miért nevezték az egyiptomiak „két országnak” a Nílus zuhatagaitól a Földközi-tengerig tartó hatalmas birodalmat, uralkodójukat pedig a „két ország urának”?
Mielőtt belefognánk az egyiptomi ihletésű amőba – pontosabban tic-tac-toe – megalkotásába, érdemes lesz gyorsan végiglépdelni az alábbi útmutatón!
Most pedig következhet a játék elkészítése!
Hozzávalók:
• 10 kicsi kavics
• néhány hurkapálca
• 20 x 20 cm-es hullámpapír
• festék és ecset
• ceruza
• fekete alkoholos filc
• olló
• ragasztó
Először is gyűjtsünk össze tíz viszonylag kisméretű, minél laposabb kavicsot, ezek lesznek a bábuink: öt kavics alkotja majd Felső-Egyiptom, azaz a Nílus-völgy, öt pedig Alsó-Egyiptom, azaz a Nílus-delta vidékét.
A kavicsokat érdemes megmosni és megszárogatni, ezután következhet a festés: Felső-Egyiptom játékosait kék, Alsó-Egyiptom játékosait zöldre festjük, lehetőleg világos árnyalatban, hogy rajzolni is lehessen rájuk. Ahhoz, hogy a festék egyenletesen fedjen, több rétegre is szükség lehet. Minden réteg felvitele után meg kell várni, hogy a festék teljesen megszáradjon, de türelem: Róma Egyiptom sem épült fel egy nap alatt!
Amíg a száradásra várunk, el lehet kezdeni a tábla hátterének festését: a szín tetszőleges – a miénk például a sivatag homokját idézve aranyló árnyalatot kapott. Itt is több rétegre lesz szükség, mire tehát elkészülünk, a kavicsok alapozása is megszárad, és rájuk rajzolhatjuk a két ország szimbólumait: Alsó-Egyiptom kavicsaira a Nílus-deltát, a vörös koronát, a papiruszt, a kobrát, és a méhet, Felső-Egyiptom kavicsaira pedig a Nílus-völgyet, a fehér koronát, a liliomot, a keselyűt és a sást.
A nehezén túl vagyunk, már csak egy piramist kell felépíteni! Ezúttal azonban nem bonyolítjuk túl a dolgot: eltekintünk a földönkívüli segéderőktől, de még a munkások százezreitől is, és egyszerűen feketére festünk néhány hurkapálcát. Ezeket aztán a kívánt méretre vagdossuk, kirakunk belőlük egy tetszőleges piramisformát, bejelöljük a pálya mezőit és a darabkákat a táblára ragasztjuk.
Egy kis segítség: a mi 2-2,5 cm-es kavicsainkhoz nagyjából 20 x 20 cm-es táblát kellett készíteni, ezen kényelmesen elfér egy 15 cm alapvonalú piramis, akár lépcsős, akár gúlaformában, a magassága mindkettőnek 9 cm lesz.
A játék menete ezután végtelenül egyszerű: a kék csapat kezd, majd a játékosok felváltva helyezik a pálya szabad mezőire a bábuikat, amíg valamelyiküknek sikerül egy vonalban három bábut elhelyeznie, vízszintes, függőleges vagy átlós irányban. Akinek van némi tapasztalata a 3×3-as tic-tac-toe játékban, sejtheti, hogy Alsó-Egyiptomnak nem lesz könnyű dolga, de nem volt ez másként az ókori Egyiptomban sem: a két országot egyesítő nagy fáraók általában dél felől érkeztek.
A fenti kép forrása:
Falfestmény másolata Nefertari királyné thébai sírjából. Eredeti: Kr. e. 1279–1213, másolat: Nina de Garis Davies (1881–1965). New York, Metropolitan Museum of Art, 30.4.145 / Public Domain.
Hasonló bejegyzések
© Palladion Műhely│Adatkezelés│Sütik│Impresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com
