Ide nekem az oroszlánt is!

Ide nekem az oroszlánt is!

Az ókorban az állatok királya nem csupán az afrikai és ázsiai földrészen élt, hanem a Balkán-félszigeten is, még ha nem is volt mindennapos látvány. A művészetben persze gyakran találkozhatunk velük – mutatunk néhány példát, egy kis rejtvénnyel kombinálva!

Basil, a Fővárosi Állatkert lakója. Tudtad, hogy a baszileusz szó „király”-t jelent? 🙂

A borítóképen látható oroszlánfej körülbelül kétezer évvel ezelőtt készült és Ciprusról került elő. Mit gondoltok, vajon mire szolgáltak az ilyen bronztárgyak? Az oroszlán szája szinte szabályos kört formáz – tátva van, de talán mégsem úgy üvölt, mint a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió jól ismert logójában.
Az MGM üvöltő oroszlánja alatt egy maszkot is láthattok, ami az ókori görög dráma világát idézi: a színészek maszkot viselve játszották el a szerepeket. Talán a fenti bronzoroszlánok is színházi kellékek lehettek skálázó komédiaszínészek számára? Vagy a homlok ráncai szigorúbb használatra utalnak – mondjuk ezzel ijesztgették a gladiátorok a rájuk támadó fenevadakat az arénában?

Ha kíváncsiak vagytok a megoldásra, válaszoljátok meg az alábbi hét kérdést! A helyes válaszok elé írt betűket összeolvasva eljuthattok a megfejtéshez: írjátok be őket a kvíz alatti mezőbe! 

A játék előtt vagy után kukkantsatok be az oroszlán barlangjába is – jaj, mármint Kheirón Pélion-hegyi barlangjába: a virtuális múzeumban az oroszlánkapuról, oroszlánvadászatról és mitikus oroszlánokkal folytatott küzdelmekről is olvashattok!

Megtaláltátok a helyes választ? Szuper! Most már csak az a kérdés, miről is van szó valójában?

A bevezetőben és a kvízben szereplő képek
Basil, a Fővárosi Állatkert ázsiai oroszlánja © Állatkerti Alapítvány
MGM logó, forrás: giphy.com
A mükénéi oroszlános kapu, Kr. e. 13. század © David Monniaux, forrás: wikipedia
„Kétnyelvű” váza, Kr. e. 520–500 © The Trustees of the British Museum
Egyiptomi osztrakon, Kr. e. 1186–1070 © The Metropolitan Museum of Art
A déloszi oroszlános terasz (az eredeti oroszlánok ma a déloszi Régészeti Múzeumban, Kr. e. 6. század); a teraszról készült fotó © Bernard Gagnon, forrás: wikipedia
A pellai mozaik, Kr. e. 4. század vége, ma a pellai Régészeti Múzeumban © JVDC, forrás: wikipedia
Feketealakos csésze, Kr. e. 575–550 © 2012 RMN-Grand Palais (Musée du Louvre) / Stéphane Maréchalle
Szűrőedény, Kr. e. 4. század vége © The Metropolitan Museum of Art / Public Domain
Vízköpők, Kr. e. 100 Kr. u. 100 © The Metropolitan Museum of Art / Public Domain

© Palladion Műhely│AdatkezelésSütikImpresszum
Grafikus illusztrációk: www.freepik.com; www.canva.com