Eukleidész, mértan, idióta

Negyedikben Mr. ONeill a tanárunk. Csöpinek nevezzük, mert egészen kicsi ember. Abban a teremben tanít, amelyikben a katedra is van, így magasan fölébünk tud emelkedni, suhogtathatja a pálcáját, és mindannyiunk szeme láttára hámozhatja az almáját. Szeptemberben, az első tanítási napon három szót ír fel a táblára: Eukleidész, mértan, idióta. Ezt az év végéig nem szabad letörölnie senkinek. Azt mondja, hogy ha valakit elkap, mert hozzányúl a három szóhoz, annak letöri a kezét. A tanár úr szerint aki nem érti Eukleidész tételeit, az idióta. Na, mondjátok utánam: Aki nem érti Eukleidész tételeit, az idióta. Pontosan tudjuk, mit jelent, hogy idióta, hiszen állandóan ezt vágják a fejünkhöz a tanárok.
     Brendan Quigley felteszi a kezét. Tanár úr, mi az, hogy tétel, és mi az, hogy Eukleidész?
     Már szinte látjuk, ahogy Csöpi jól odasóz Quigley-nek, ahogy a többi tanárunk szokta, amikor kérdést kap – ehelyett Csöpi mosolyogva néz rá. No tessék, ennek a fiúnak rögtön két kérdése is van. Hogy hívnak, kisfiam?
     Brendan Quigley-nek, tanár úr.
     Hát ez a gyerek még sokra viszi. Mire viszi, fiúk?
     Sokra, tanár úr.
     Úgy van, semmi kétség. Egy olyan fiú, aki meg akar tudni valamit Eukleidész kecses, elegáns, szép gondolatairól, annak még fölviszi Isten a dolgát. Hova viszi Isten a dolgát, fiúk?
     Föl, tanár úr.

Részlet Eukleidész szobráról. Joseph Durham (1814–1877), Oxford University Museum of Natural History.
Fotó: rodtuk, 2009, CC BY-NC-SA 2.0. Forrás: www.flickr.com

Tudjátok, Eukleidész nélkül a matematika máig csak homokra épült vár volna. Eukleidész nélkül sohase jutnánk ötről hatra. Eukleidész nélkül Szent Józsefből sosem lehetett volna ács, mert az ácsmesterség is mértan, és a mértan is ácsmesterség. Eukleidész nélkül a mi iskolánk se épült volna fel.
     Jól kibasztál velünk, Eukleidész, dünnyögi a hátam mögött Paddy Clohessy.
     Csöpi ráförmed. Hé, te, mi a neved?
     Clohessy, tanár úr.
     Félkarú óriás ez a fiú. Vagy van keresztneve is?
     Paddy.
     Paddy és… ?
     Paddy, tanár úr.
     És ha szabad érdeklődnöm, Paddy, mit mondtál McCourtnak?
     Hogy le kéne térdelnünk, és hálát adni Istennek Eukleidészért.
     Na, abban biztos vagyok, hogy szó szerint ezt mondtad, Clohessy. Látom, úgy hazudsz, mintha könyvből olvasnád. Mit látok, fiúk?
     Hogy hazudik, tanár úr.
     És hogyan hazudik?
     Mintha olvasná, tanár úr.
     Honnan?
     Könyvből, tanár úr.
     Eukleidész görög volt. Halljuk, Clohessy, mi az, hogy görög.
     Az valami külföldi, tanár úr.
     Clohessy, fiam, féleszű vagy, süllyedj el. No, Brendan, te biztos tudod, mi az, hogy görög.
     Igen, tanár úr. Eukleidész görög volt.

Egyiptomi papirusz görög felirattal: részlet Eukleidész Elemek című munkájából (II, 5). Oxürhünkhosz, Kr. u. 3–4. század.
Penn Museum, E2748 © Penn Museum 2020, forrás: www.penn.museum

     Csöpi kis mosollyal jutalmazza a választ, és azt tanácsolja Clohessynak, vegyen példát Quigley-ről, aki tudja, mi az, hogy görög. Két vonalat húz egymás mellé a táblára, és bejelenti, hogy ezek párhuzamos egyenesek, és az a csodálatos és rejtélyes bennük, hogy sohasem találkoznak, akkor sem, ha végtelenül meghosszabbítjuk őket, sőt akkor sem, ha rögtön az Úristen trónusáig hosszabbítanánk meg őket, pedig az nem kis távolság. Sajnos egy német zsidó most megpróbálja összezagyválni az egészet a párhuzamosokról szóló nézeteivel.
     Hallgatjuk Csöpit, és azon gondolkodunk, mi köze ennek a mostani állapotokhoz, amikor a németek mindenhová bevonulnak, és mindent lebombáznak, ami az útjukba kerül. Mi magunk nem merjük megkérdezni, de Brendan Quigley megteheti. A vak is látja, hogy Brendan a tanár úr kedvence, és azt kérdez, amit csak akar. Iskola után megmondjuk Brendannek, hogy holnap meg kell kérdeznie: Mi haszna Eukleidésznek meg azoknak az örökké tartó vonalaknak, amikor a németek úgyis mindent lebombáznak? Brendan kijelenti, hogy ő aztán soha nem akart a tanár kedvence lenni, és nem szeretné feltenni a kérdést. Fél, hogy ha megkérdezi, Csöpi nekimegy. Majd mi megyünk neked, ha nem kérdezed meg, mondjuk neki.
     Másnap Brendan felteszi a kezét. Csöpi megint rámosolyog. Tanár úr, kérem, mi haszna Eukleidésznek meg azoknak az örökké tartó vonalaknak, amikor a németek úgyis mindent lebombáznak?
     Csöpi ajkáról lefagy a mosoly. Haj, haj, Brendan. Hát, igen, Quigley. Hm, hm.
     A pálcáját leteszi a tanári asztalra, és behunyt szemmel áll a katedrán. Mi haszna Eukleidésznek?, ismétli a kérdést. Haszna?

Eukleidész portréja, rézmetszet.
© Wellcome Collection, CC BY 4.0

Eukleidész nélkül a Messerschmittek sose emelkedtek volna az égbe. Eukleidész nélkül a Spitfire gépek nem szállnának felhőről felhőre. Eukleidész gondolkodása kecses, elegáns, szép. Na, fiúk, milyen Eukleidész gondolkodása?
     Kecses, tanár úr.
     És?
     Elegáns, tanár úr.
     És még?
     Szép, tanár úr.
     Eukleidész maga a teljesség, és amikor alkalmazzák, az isteni. Értitek, fiúk?
     Igen, tanár úr.

Kétlem, fiúk, erősen kétlem. Aki Eukleidészt szereti, egy szál maga áll a világban. Csöpi kinyitja a szemét, nagyot sóhajt, és észrevesszük, hogy a szeme kicsit bepárásodott.

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn (részlet)
Barabás András fordítása

 


Borítókép: Részlet Eukleidész Elemek című munkájának első nyomtatott kiadásából (II, 5). Velence, Erhard Ratdolt, 1482. München, Bayerische Staatsbibliothek, Rar. 292. Forrás: www.wdl.org

Szólj hozzá!