PALLADION MŰHELY

2022. JÚNIUS 27. HÉTFŐ

09:00 – 09:30, B épület, Földszint 112
♦ Gyülekező, regisztráció

09:30 – 12:30
♦ Mit rejt az ELTE Trefort-kerti Campusa? – Nyomozás épületek és évezredek labirintusában a Palladion Műhellyel
ENDREFFY KATA – SZIKORA PATRICIA – TÓTH NOÉMI

Peripatetikus akadályverseny az ELTE Bölcsészettudományi Karának otthont adó Trefort-kertben és az Ókortudományi Intézet tanszékein: miközben betűk, jelek, kódok és rejtvények útvesztőjében keressük a helyszíneket összekötő ösvényeket, nemcsak a campus jelenével és múltjával, hanem egymással és a heti programok témáival is megismerkedünk.

14:00 – 14:45, B épület, Földszint 112
♦ Kis egyiptológia-történet a 65. számú thébai sír tükrében
BÁCS TAMÁS, Egyiptológiai Tanszék

15:00 – 17:00, B épület, Földszint 112
♦ Rétegeken át – Fejtsd fel egy papirusztöredék útját a föld mélyétől a könyv mélyéig
JASPER KATA, Egyiptológiai Tanszék

A blokk első részében a thébai magyar ásatásokhoz tartozó 65. számú sír szűrőjén keresztül nyújtunk betekintést a tudomány és a sír modern történetének izgalmas pillanataiba, bemutatva az egyiptológia olyan nagy alakjait, akik megfordultak Nebamun és Imiszeba újbirodalmi sírjában. Ezt követően megkíséreljük közösen kirakni az ásatás során előkerült papirusztöredékek fotóit, és felfejteni annak rétegeit. Szemügyre vesszük a szöveghordozót, a rajta található írástípust és ábrákat. Elolvassuk a szöveget (fordításban), beszélünk a műfajáról, a benne megfogalmazódó elképzelésekről, és megvizsgáljuk társadalmi-kulturális kontextusát. Végezetül megnézzük, hogyan is dolgozik a szakember egy ilyen lelet publikálása során.

2022. JÚNIUS 28. KEDD

9:30 – 12:30, F épület, II. emelet 217
♦ Ókori felfedezés-történetek és -mítoszok – Miként vélekedtek a görögök és rómaiak saját múltjuk feltárásáról?

Dido kincse nyomában – FERENCZI ATTILA, Latin Tanszék
Koponya a Capitoliumon – RUNG ÁDÁM, Latin Tanszék
Az elsüllyedt Atlantisz – BÁRÁNY ISTVÁN, Görög Tanszék

A modern világ sokat „örökölt” az ókori görögöktől és a rómaiaktól. A múlt megismerése szempontjából (a könyvnyomtatás mellett) talán a mai értelemben vett régészet az egyik legfontosabb olyan dolog, ami nem tartozik ehhez az örökséghez, pedig a Mediterráneum civilizációi már az ő idejükben is évezredes múltra tekintettek vissza. Vajon honnan és mit tudott mégis a görög-római világ a saját múltjáról? Elhihetjük-e, és ha nem, hogyan használhatjuk fel mégis, amit írott formában ránk hagytak ebből a tudásból?

14:00 – 14:30, F épület, II. emelet 234
♦ Pergamenlapok ibolyántúli fényben – Mi a palimpszeszt és hogyan teszi láthatóvá az írást a digitális technika?
NÉMETH ANDRÁS, Biblioteca Apostolica, Vatikán

Egy kétszer tisztára mosott, majd újraírt pergamendarabkát mutatok be a sinai Szent Katalin-Kolostor digitális gyűjteményéből, amelyben rengeteg kidobásra ítélt ókori és kora-középkori töredék olvasható különféle nyelveken a modern fotótechnika és informatika segítségével. A pergamendarabkákból összevarrt arab kódex egy lapján megelevenedik Apollonius, türoszi király latin nyelvű történetének legkorábbi, 6. századi illusztrált töredéke, felette pedig a Szent Atanáz-féle hitvallás egy részlete, amelyet Nagy Károly korában másolhattak Jeruzsálem mellett.

14:30 – 15:30, F épület, II. emelet 234
♦ Rejtett szójátékok latin költői szövegekben: felfedezés vagy érzékcsalódás?
TAMÁS ÁBEL, Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék

A foglalkozáson latin költői szövegeket vizsgálunk (természetesen fordítás segítségével), annak érdekében, hogy rejtett szójátékokra – akrosztichonokra, telesztichonokra és más csalafintaságokra – bukkanjunk. Ha találunk valamit, akkor máris felmerül a kínzó kérdés: csakugyan egy két évezreddel ezelőtt elrejtett üzenetet fejtettünk meg, és felfedezővé váltunk, vagy egyszerűen csak képzelődünk? A költői bújócska játékosságához így az ókorhoz fűződő viszonyunk általános problémája társul.

15:45 – 17:00, F épület, II. emelet 234
♦ Mit látsz a képen? – Görög vázaképek olvasása és lehetséges megfejtése(i)
BOLONYAI GÁBOR, Görög Tanszék

Az újbor ünnepéhez kötődik a görög vázáknak egy sajátos típusa. A miniatűr méretű kiskancsók annak a jó háromliteres kancsónak a kicsinyített másai, amelyből a hordónyitáskor rendezett borivó versenyen ittak a „nagyok”. Az apró edényeken gyerekábrázolások láthatók, de a gyerekek nem a szokásos módon: mint kis felnőttek jelennek meg, hanem az életkoruknak megfelelő testi arányokkal. Nem tudni pontosan, miért csak az 5–4. század körüli évtizedekben készítettek ilyen kis kancsókat, de az biztos, hogy valamennyi ránk maradt példány (ezernél is több van belőlük, de szinte mind ebből az időből) egyedi módon, csupa humorral és játékossággal mutatja be, hogyan ismerkednek Dionüszosz adományával a gyerekek, a kúszó-mászóktól a totyogókon át a kamaszokig, fiúk-lányok egyaránt.

2022. JÚNIUS 29. SZERDA

9:30 – 12:30, F épület, II. emelet 233
♦ Egy ékírásos tábla, amely örökre megváltoztatta a világot: a mezopotámiai vízözön-történet felfedezése
DEZSŐ TAMÁS – PINTÉR ANNA – ZÓLYOMI GÁBOR, Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék

A foglalkozáson szó lesz a mezopotámiai vízözön-történet felfedezéséről, a felfedezés korabeli jelentőségéről. Beszélünk a mezopotámiai vízözön-történet párhuzamairól más kultúrákban. Végül pedig a vízözön-történet legismertebb elbeszélésének, a Gilgames-eposznak a forrásait és elbeszélésének sajátságait vizsgáljuk meg.

14:00 – 17:00, F épület, Harmatta-könyvtár
♦ Hogyan igazodunk el egy kódexben? – Az első magyar nyelvemléket őrző Pray-kódex virtuális kézbevétele
FÖLDVÁRY MIKLÓS, Vallástudományi Tanszék

A Pray-kódex a magyar középkor legismertebb kézirata. Még Ferenc pápa is ennek hasonmás kiadását kapta ajándékba, amikor tavaly Budapesten járt. Az OSzK-ban az előkelő 1-es jelzetet viseli az MNy (Magyar Nyelvemlék) kategóriában. De a világ nagyrészt egyetlen oldalt ismer belőle, a híres halotti beszédet és könyörgést, holott a két szöveg egy több mint 300 oldalas liturgikus könyv temetési szertartásának függeléke. Híressége és tengernyi szakirodalma ellenére mostanáig nem jelent meg kiadása, részben azért nem, mert túl sok területet érdekel, és senki nem merte áthágni a diszciplináris határokat. Első vagy egyik legkorábbi forrása az uráli nyelveken kívül pl. a hazai krónikairodalomnak, a kánonjognak, a kottaírásnak, az ábrázoló művészeteknek, a magyar szentek kultuszának és természetesen a liturgiának. 1770-es fölfedezése óta talán eljött az ideje, hogy a maga egészében foglalkozzunk vele.

2022. JÚNIUS 30. CSÜTÖRTÖK

9:30 – 12:30, F épület II. emelet 233
♦ A Levelek barlangja: iratok, érmék és használati tárgyak a Bar Kokhba felkelésből
BALOGH KATALIN, Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék

Az ókori zsidó történelem egyik kiemelkedően fontos szabadságküzdelmébe és annak tárgyi kultúrájába nyerhetünk betekintést a foglalkozás keretében. Ki volt Bar-Koch-Ba? Mi köze a róla elnevezett játékhoz? Hogyan rejtőzzünk el a világ szeme elől, és hogyan próbáljunk túlélni egy római ostromot barlangokban? Készítsünk mi is antik tárgyakat, és éljük át együtt az ókori mindennapokat!

14:00 – 15:00, F épület, II. emelet 233
♦ Márványügyi adok-kapok: a Propylaia Elgin Bizottság zárt közgyűlése
SZIKORA PATRICIA, Palladion Műhely

Odaadjuk, visszakapjátok vagy megvásárolják? Jogi útra terelhető szerződés, kultúrpolitika vagy közös lelkiismereti kérdés? Hol van „az igazi helye” az „eredetinek”, és egyáltalán mit jelentenek ezek a szavak? Vizsgáljuk meg a lehetséges válaszokat a legkülönbözőbb nézőpontokból, és játsszuk el az Elgin-márványokról szóló vitát! A személyes véleményeket ezúttal félretesszük, illetve nem is a probléma megoldása a cél – kivéve, ha tudjátok! A bevezető és az aktuális helyzet ismertetése után egyeztetjük a szerepeket: brit tudósok régóta bizonygatnak, az UNESCO meg éppen közbe- vagy hátralép, ráadásul az újságíróknak is van egy-két kínos kérdése a múzeumi állapotokról…

15:30 – 17:00, F épület udvara
♦ Felfedező kutatók – földásó helybeliek: hogyan látta egymást egykor és hogyan látja ma az európai „elit” és az Európán kívüli világ? Kié a felfedezett műtárgy? Kinek a tulajdona és kinek az öröksége? – kultúrák közötti vita és párbeszéd a mai globális világban

Pódiumbeszélgetés BÁCS TAMÁS, BOLONYAI GÁBOR, DEZSŐ TAMÁS, FÖLDVÁRY MIKLÓS, KALLA GÁBOR, valamint IRSAY-NAGY BALÁZS részvételével