(a) Κλῦτε, Μοῖραι, Διὸς αἵ τε πα-
ρὰ θρόνον ἀγχοτάτω θεῶν
ἑζόμεναι περιώσι’ ἄφυκτά τε
μήδεα παντοδαπᾶν βου-
λᾶν ἀδαμαντίναισιν ὑφαίνετε κερκίσιν.
(b) Αἶσα ‹καὶ› Κλωθὼ Λάχεσις τ’, εὐώλενοι
κοῦραι Νυκτός,
εὐχομένων ἐπακούσατ’,
οὐράνιαι χθόνιαί τε
δαίμονες ὦ πανδείματοι·
πέμπετ’ ἄμμιν ‹τὰν› ῥοδόκολπον
Εὐνομίαν λιπαροθρόνους τ’ ἀδελφάς
Δίκαν καὶ στεφανηφόρον Εἰράναν,
πόλιν τε τάνδε βαρυφρόνων
λελάθοιτε συντυχιᾶν.
(PMG fr. adesp. 1018 Page)
(a) „Hallgassatok meg, Moirák!” Himnikus felütés. A vers megszólítottjai az istenekhez legközelebb, Zeusz trónja mellett ülő istennők, akik hajthatatlan, acélvetélőkkel (ἀδαμαντίναισιν κερκίσιν) szövitek (ὑφαίνετε) mindenféle szándék (παντοδαπᾶν βουλᾶν, plur. gen.) megannyi és megkerülhetetlen (ἄφυκτος: az is, amiből nem lehet szabadulni) tervét.
(b) Újabb megszólítás, immár név szerint: Aisza, Klóthó és Lakheszisz, az Éj szépkarú lányai. „Hallgassátok meg, ahogy imádkozunk!” Égi és földi istennők egyaránt; daimónok, jelzőjük a πανδείματοι – a deima félelem, rémület, tehát akik mindenkiben félelmet ébresztenek.
Ismét felszólítás: „küldjétek el hozzánk” – 1. Eunomiát (jelzője: „rózsás keblű”), és „ragyogó trónú” nővéreit, 2. Dikét, és 3. Eirénét, aki koszorút visel (στεφανηφόρον). – Végül: „és feledtessétek el ezzel a várossal a szívre nehezedő (βαρύς: súlyos, nehéz; elviselhetetlen) történteket!”.
Az idézett sorok szerzője ismeretlen; az ima talán töredékes vers, de lehet, hogy elveszett tragédiából való. Nem tudjuk, mikorra datálható, és melyik városról lehet szó. A stílus, a metrum, a töredék szövegkörnyezete alapján nincsenek egyértelmű válaszok.
Bejegyzésünk kivételesen ógörögül szólalt meg. Nehéz most megtalálni és átadni a megfelelő szavakat.
A három megnevezett Hóra érkezését mindannyian nagyon várjuk:
Εὐνομία (Eunomia), Törvényesség,
Δίκη (Diké), Igazságosság,
– de legfőképpen Εἰρήνη (Eiréné). Béke.
A bejegyzésben látható kép részlet Szósziasz külixének palástjáról, amely Héraklész Olümposzra jutását ábrázolja: a hős útját istenek, istennők kísérik. A szépen felöltözött Hórák kezükben szőlő- és gránátalmaággal, illetve gyümölccsel lépdelnek. Az edény tondójában Akhilleusz a sérült Patroklosz sebét kötözi. Athéni vörösalakos külix Vulciból (Kr. e. 500 körül), Staatliche Museen zu Berlin, Antikensammlung, ltsz. F 2278. A tárgy adatlapja a Beazley Archive felületén; a kép forrása: wikipedia (ArchaiOptix, 2015).
A borítóképen faliszőnyeg részlete: a három Moira. „A halál diadala”, ismeretlen művész munkája, ltsz. 65&A-1866 © Victoria and Albert Museum, London.
