PALLADION MŰHELY

2024. JÚNIUS 24. HÉTFŐ

09:30 – 10:00, B épület 112.
♦ Gyülekező, regisztráció

10:00 – 12:30
♦ A Múzeum-körúti szfinx rejtvénye – Nyomozás épületek és évezredek labirintusában
PALLADION MŰHELY

Peripatetikus séta az ELTE Bölcsészettudományi Karának otthont adó Trefort-kertben és környékén: miközben betűk, jelek, kódok és rejtvények útvesztőjében keressük a helyszíneket összekötő ösvényeket, nemcsak a campus jelenével és múltjával, hanem egymással és a heti programok témáival is megismerkedünk.

14:00 – 17:00
Vallástudományi Tanszék

♦ Keveréklények vándorúton. Figurák és motívumok kultúrák közötti mozgása
♦ Állítsd össze a saját keveréklényed! (gyakorlati foglalkozás) 
EGYED ATTILA és VÉR ÁDÁM

A világ összes kultúrájában találunk olyan (mitikus) szereplőket, amelyek az emberek és állatok közötti átmenetek különböző variációit képviselik. Az elképzelés tehát egyetemesnek tűnik, ám a különböző kultúrák különböző műveletek szerint alkották (és alkotják) meg a saját világnézetük számára őshonos keveréklényeit. Előadásunkban egy térbeli és időbeli kulturális utazáson keresztül megpróbájuk feltérképezni, hogy milyen élettapasztalatok, világnézetek és logikai műveletek teremtették meg az ókori kultúrák félig emberi, félig állati lényeit, az ausztrál törzsek totemisztikus hibridjeit vagy az Amazonas mentén elterjedt emberként viselkedő állatok képzetét.
Az előadás anyagára építve a résztvevők csoportokban, irányított kérdések mentén fogják összeállítani saját keveréklényüket. A kreativitást célzó játék keretén belül a diákok gyakorlatban is kipróbálhatják, hogy milyen lehetőségek vagy éppen megkötések jellemzők a keveréklények alkotása mögötti egyes műveletekre. Végül pedig az így elkészült lények bemutatása során azon kérdésre fogunk választ keresni, hogy milyen jellegű kultúrában lehetne az újonnan teremtett szereplőket organikusan elhelyezni.

2024. JÚNIUS 25. KEDD

9:30 – 12:30
Assziriológiai (és Hebraisztikai) Tanszék

♦ Mezopotámia: Istenek és démonok királysága
NIEDERREITER ZOLTÁN

A program a Szépművészeti Múzeumban rövidesen megrendezésre kerülő, „Mezopotámia: Istenek és démonok királysága” című időszaki kiállítás (2024. október – 2025. február) témáját képező szereplőket mutatja be a résztvevőknek. A rövid előadások és a közös feladatok során a jelenlévők megismerkedhetnek az asszír és babilóni művészeti és irodalmi alkotásokban felbukkanó istenekkel, héroszokkal, démonokkal, valamint a keveréklényekkel.

14:00 – 17:00
Egyiptológiai Tanszék

♦ Veszélyes démonok vagy segítők? Keveréklények az óegyiptomi Alvilágban
IRSAY-NAGY BALÁZS

Az ókori Egyiptom Újbirodalmának korszakában (Kr. e. második évezred második fele) az uralkodói temetkezések színhelye a Királyok Völgye volt. Az itt található királysírok falait több, az Alvilágot ábrázoló vallásos kompozíció (szövegek és képek egysége) díszíti, amelyek számtalan, változatos alakú keveréklényt mutatnak. Kik ezek az Alvilágot benépesítő lények? Veszélyes démonok? Vagy a halottat megsegítő lények? Az előadás egy konkrét kompozíció, a 18. dinasztia alatt megjelenő Amduat áttekintése révén vizsgálja ezt a kérdést.

♦ Mi, keveréklények: az egyiptomi bá-madár a források tükrében
ENDREFFY KATA

Az ókori egyiptomiak az emberi lélek egyik formáját, amely a túlvilágon a szabad mozgás képességével rendelkezett, emberfejű madárként ábrázolták és bának nevezték. Az egyiptológia tudományának módszertanába és kihívásaiba is betekintést engedő foglalkozáson képi ábrázolások, valamint egy különleges középbirodalmi elbeszélés révén rekonstruáljuk, hogyan vélekedtek az egyiptomiak testről és lélekről, a bá-madár szerepéről, és az emberi lét határairól.

2024. JÚNIUS 26. SZERDA

9:30 – 12:30
Görög Tanszék

♦ Fele ember, fele ló: kentaurok és szatírok
BOLONYAI GÁBOR

Minden kor a sebesség bűvöletében él. Az ókorban a lóval lehetett a leggyorsabban haladni, akár lóháton, akár lovasfogaton. A minél nagyobb sebességhez ember és állat különleges összhangjára volt szükség, ehhez pedig rengeteg edzésre, gyakorlásra és egymás kölcsönös megismerésére. A lóversenyek azt mutatták, hogy az ember arra is képes a maga kultúrájával, hogy az egyik legerősebb és leggyorsabb állatot együttműködésre késztetve messze meghaladja természetadta határait. De mi a helyzet, ha egy ezzel ellentétes világot képzelünk el, ahol harmónia helyett összekeverednek a dolgok? Ha egy lény egyszerre félig ló és félig ember, ráadásul úgy, mintha egy betöretlen vadló és egy civilizálatlan ember kereszteződéséből született volna? A kérdésnek néhány vázakép segítségével fogunk utánajárni.

♦ Madártestű lányok a tengeren: a görög-római mitológia szirénjei
BESZKID JUDIT

A görög-római mitológia világában számos olyan lény létezik, akiknek alakjában emberi és állati vonások keverednek. Ilyen kettős természetű lények a szirének is, akiket leginkább madártestű lányalakokként ábrázoltak.
Az irodalmi hagyományban Homérosnál találkozunk velük először. Az Odysseiában azt tudjuk meg róluk, hogy csábító énekük halálos veszedelmet jelent a hajósoknak, mert  akik egyszer meghallották a szirének hangját, és engedtek a csábításnak, az életükkel fizettek ezért. A mitikus történetek azonban – ahogyan az Odysseia is – olyan hősökről meséltek, akiknek mégis sikerült megtörniük a szirének pusztító varázsát.
A foglalkozáson a mitikus elbeszélések és képi ábrázolások segítségével arra a kérdésre keressük a választ, hogy miben is áll a szirének varázsereje, ellenállhatatlan csábítása, és hogyan lehet nekik mégis ellenállni.

14:00 – 17:00
Latin Tanszék

♦ A rendetlenség esztétikája. Keveréklények és szörnyek az ovidiusi Átváltozásokban
KRUPP JÓZSEF

Ovidius Metamorphoses című műve az Augustus-kori irodalom nagy lezárásának tekinthető. Az eposz Vergilius Aeneisétől gyökeresen eltérő költői programot valósít meg; nyugtalanító volta már alapmotívumában, az átváltozásban is tetten érhető. A keveréklények meghatározó elemét képezik annak a több mint kétszáz, a mitikus történeteket vallási-rituális összefüggéseikből kiemelve újramesélő elbeszélésnek, melyek azt az alaptapasztalatot közvetítik, hogy minden változásban van. Az előadás és közös szövegolvasás során ennek legfontosabb poétikai következményeit kívánjuk feltárni.

♦ A hatalom szarvai
RUNG ÁDÁM

A keveréklények – számszerűen egyébként viszonylag gyakori – megjelenését a római kultúrában hagyományosan görög hatásként szoktuk azonosítani. Van azonban ez alól egy érdekes kivétel: a korai Közép-Itáliáról szóló antik történetek körében visszatérő motívum a szarvakat viselő emberek (vagy legalábbis emberalakú lények) megjelenése. Ennek a jelenségnek az ismertetésére és szélesebb kontextusba helyezésére vállalkozik ez az előadás.

2023. JÚNIUS 27. CSÜTÖRTÖK

9:30 – 12:30
(Asszíriológiai és) Hebraisztikai Tanszék

♦ Kerubok a tóraszekrényen és a tórafüggöny-ábrázolásokon
BÁNYAI VIKTÓRIA

Kerubok álltak őrt az ember kiűzése után az élet fájához vezető úton, és Ezékiel próféta látomásában kerubok tartják az Örökkévaló trónját. Ezekre még mondhatnánk azt, hogy a fantáziánkra van bízva. De amikor Mózes azt a parancsot kapta, hogy kerubszobrokat készítsenek a szövetség ládájára és kerubalakokkal díszítsék a sátorszentély vásznát is, akkor csak kellett tudni, hogy hogyan néz ki egy kerub! A foglalkozáson annak indulunk nyomába, hogy milyen támpontokat találunk erre a Biblia szövegében, hogyan értelmezték azt a különböző korokban, és milyen ábrázolási hagyomány alakult ki ennek nyomán a zsinagógai gyakorlatban.

♦ Az ember mint hibrid lény az ókori bibliaértelmezésekben
BUZÁSI GÁBOR

Alapvető tapasztalatunk, hogy lényünk összetett: céljaink, vágyaink, indulataink különböző irányokba húznak, olykor mintha egészen szétfeszítenének bennünket. Ez a jelenség erősen foglalkoztatta az ókori embereket, így a Biblia szerzőit is, akik történetek és költemények formájában fejezték ki ezt a tapasztalatot, részben azért is, hogy gyógyírt kínáljanak rá. Ilyen mindenek előtt az ember eredetéről szóló bibliai elbeszélés a Teremtés könyvének elején, ahol az ember kétszeresen is hibrid lényként jelenik meg: egyrészt Isten földből formálja meg, majd az arcába fújja a leheletét, másrészt nőként és férfiként, akik egységet alkotnak. Az előadásban először azt nézzük meg, hogy ennek a bibliai teremtéselbeszélésnek milyen ókori előzményei és párhuzamai vannak, mert noha a Biblia különleges könyv, az értelmezését nagyban gazdagítja a korabeli irodalmi közeg ismerete. Majd az idő nagyobb részében a szöveg ókori magyarázatait tekintjük át közösen: zsidó és keresztény, héber, arámi, görög és latin forrásokat (fordításban), amelyek mind ebből a rövid történetből vezetik le a maguk gyakran egészen messzire vezető elgondolásait az emberről mint különös, összetett, hibrid lényről, aki részben isteni eredetű, részben viszont az állat- sőt a növényvilág része.

14:00 – 17:00 
Zárófoglalkozás

A programváltozás jogát fenntartjuk.