Ez a töredékekből összeállított amphora Kr. e. 550 körül készült Athénban és az itáliai Orvietóban került elő, ismeretlen vázafestő munkája. A váza egyik oldalán látható ruhátlan férfi háromlábú állványra helyezett üstöt cipel: a szokásos értelmezés szerint győztes sportoló lehet, aki épp díját viszi magával – a korabeli sportversenyeken ugyanis a tripusz gyakori jutalomnak számított.
Az amphora másik oldalán harcos áll: balján pajzs, két sisakot tart a kezében, az egyikben egy lándzsát is. A két férfi tehát nem hétköznapi ember. A harcos mellett függőlegesen írt felirat – „két obolosz és ne nyúlj hozzá” – nem tudjuk pontosan, mire vonatkozik.
A lentebbi szerény szépségű athéni pénzérme ugyanekkor, a Kr. e. 6. század közepén volt forgalomban; egyik oldalán a fentihez hasonló amphora látható. Az obolosz nem csupán pénzérme, hanem súlymértékegység is volt, de talán ismertebb, hogy az Alvilág révészének, Kharónnak is obolosz volt a jussa.
A hagyomány szerint Hermész kísérte a halott lelkeket Kharónhoz, aki az Akherón partján vette fel sajkájába és szállította át a túlpartra az elhunytakat – korra, foglalkozásra és érdemekre való tekintet nélkül itt mindenkinek ugyanaz a szerény szolgáltatás járt. A görög komédiaíró, Arisztophanész Békák című darabjában maga Dionüszosz is ellátogat, pontosabban lelátogat Hadész birodalmába: a tapasztalt alvilágjáró Héraklész azt tanácsolja, két obolosszal készüljön az útra.
Az alábbi komikus rövidfilmben hétköznapi és nem hétköznapi emberek sorakoznak, hogy átjussanak a Sztüxön (a vizek a római irodalomban már kissé zavarossá válnak…). Kharón egyhangú munkája során pedig váratlan kihívással szembesül és – spoiler-alert! – új munkaerőre lesz szükség:
Athéni feketealakos amphora (Kr. e. 550 körül, E-csoport), ltsz. 56.171.13 © The Metropolitan Museum of Art; a váza másik oldala, illetve a görög felirat a Beazley Archive oldalán. Athéni obolosz (Kr. e. 560–546), ltsz. RPK,p113B.1.Caly © The Trustees of the British Museum. Az animációs film Aike Arndt munkája (2007). A borítóképen: John Doyle Boldogtalan szellemek kelnek át a Sztüxön című grafikája (1834), amely az Aeneis VI. énekének néhány sorára épít politikai szatírát ; ltsz. 2014.757.5(16) © The Metropolitan Museum of Art.
