A Metropolitan Museum alig hét centiméter magas bronzszobrocskája első pillantásra akár a Kiugró tehetség című bejegyzésünk supplementumának tárgya is lehetne. A megörökített mozdulat ezúttal azonban nem csak akrobatikussága miatt különleges.

Az atletikus alak bal kezére és jobb lábára támaszkodva egyensúlyozik, behajlított bal lábát a magasba emeli. Bár jobb karja hiányzik, egykor ezt is a magasba emelhette, ezzel ellensúlyozva a bal láb mozdulatát. Fejét balra fordítja, kilétéről leginkább arca árulkodik – a szamárszerű fülek, az egyenes orr és a nagy szakáll a szatüroszok képjelei. A Kr. e. 5. század elejére keltezett szobrocska – a korábbi bejegyzés hidat formázó nőalakjához hasonlóan – etruszk bronzedényt díszíthetett. A szatürosz mozdulatát táncként határozzák meg.

Nehezen rekonstruálható, hogy milyen táncot járhattak az etruszk világ szatüroszai emberei, azonban a fennmaradt vázák, kisbronzok és bekarcolt tükrök „pillanatfelvételei” alapján képet kaphatunk az egyes mozdulatokról. Ahogy a modern talajtorna is tartalmaz táncos elemeket, az etruszk tánc is tele volt akrobatikus mozzanatokkal. A különféle ábrázolásokon nyugodt lépések és finom kézmozdulatok mellett extrém ugrások, koncentrálást és ügyességet igénylő pozíciók egyaránt jelen vannak. Ezeket a megfigyeléseket ötvözte a 21. század táncmozdulataival a Ure View projekt, és Steve K. Simons közreműködésével életre keltett egy feketealakos oinokhoét, amely a Kr. e. 6. század utolsó negyedében készült. Indulhat az etruszk táncpárbaj?

A borítóképen és a bejegyzésben: etruszk bronzszobrocska, Kr. e. 5. század eleje. New York, Metropolitan Museum of Art, 1972.118.68 / Public Domain.
A videóban szereplő váza: feketealakos oinokhoé, Kr. e. 525–500. Reading, Ure Museum of Greek Archaeology, REDMG:1951.130.1 / CC-BY. A Ure View projekt animációjáról bővebben: www.panoply.org.uk/dance