Az etruszk-itáliai bronzművesség egyik jellemző csoportját az úgynevezett cisták alkotják – a hengeres testű, fedéllel ellátott edények legtöbbje a latiumi Praenestében (ma: Palestrina) készültek a Kr. e. 5–3. században: ékszereket, kozmetikai szereket, tükröket őrizhettek bennük. Oldalukat és fedelüket bekarcolással díszítették, szabadon interpretálva a görög, az etruszk és az itáliai művészet stílusjegyeit és témáit. Testükhöz olykor láncot is applikáltak, a fedő fogóját pedig jellemzően emberi test formájában alakították ki (szemléletes példa a Metropolitan Museum itt látható darabja, illetve a Szépművészeti Múzeumban őrzött cista).
A borítóképen látható fogó szintén egy praenestei cista fedeléről való, amelyet ma a baltimore-i Walters Art Museumban őriznek. A nőalak csupán diadémát és cipőt visel, tenyere és talpa a fogót rögzítő bronzra illeszkedik – inkább hidat formáz, semmint szaltóra rugaszkodik el: stabilan egyensúlyoz.
Az akrobatikus pozitúra párhuzamát Simone Biles amerikai tornász egyik mozdulatában láttuk meg. Biles a sportág egyik legtehetségesebb képviselője, aki a tokiói olimpián épp a visszalépéseivel bizonyította emberi nagyságát és bátorságát. Döntését a testi-lelki egyensúly hiányával indokolta, rávilágítva arra a hétköznapi ember számára felfoghatatlan teherre, amelyet a bajnokok mind fizikai, mind pszichológiai értelemben viselnek.
Szerintem az emberek nem fogják fel, milyen veszélyes kemény talajon versenyezni. Nem tartozom magyarázattal, amiért az egészséget teszem az első helyre. A testi egészség és a lelki egészség egy.
Simone Biles
A szurkolótábor szélsőséges reakciói, az elégedetlenség és harag tükröt tartanak elénk: a jelenkor embere a legnagyobb hagyományra visszatekintő világversenyt is a maga képére formálta. Az olimpia sportolói nem mutatványosok, még ha a leglátványosabb – és az egyik legrégebbi – sportágak egyikében is versenyeznek. Simone Biles szavai a szintén évezredeken átívelő gondolatot visszhangozzák: “ép testben legyen ép lélek – kérd ezt az imádban”.* Mi ezt a felismerést tiszteljük döntésében – és az erőt, hogy vissza tudott térni.
* Az idézet eredetileg más összefüggésben: Iuv. X. 356.
A borítón és a bal oldali képen: etruszk bronzcista fogója, Kr. e. 5–4. század, Latium. Baltimore, The Walters Art Museum, 54.101 © The Walters Art Museum / CC0. A jobb oldalon: Simone Biles 2019-ben (forrás). Biles szavait a Guardian összefoglalójából idéztük, a döntésről és a témáról magyarul Vándor Éva cikkét (hvg.hu) ajánljuk.
Nagyon szép az e heti téma és bemutatása. Aktualizálása sem erőltetett, most és mindig időszerű.