Prométheusz láncai

Az ókorban úgy tartották, hogy az emberi világ két szélén két titán szenvedi Zeusz büntetését. Nyugaton Atlasz sínylődött, az égboltot kellett a vállán tartania, keleten pedig fivére, Prométheusz bűnhődött a Kaukázus szikláihoz bilincselve: egy sasmadár lakmározott májából, mely napról napra visszanőtt.

Életfogytiglannál is hosszabbra nyúló gyötrelmét Prométheusz azzal érdemelte ki, hogy szembeszállt Zeusszal. „Bűneiről” sokféleképpen számoltak be. Mesélték például, hogy a ravasz és előrelátó Prométheusz korábban tanácsával segítette Zeuszt, hogy hatalomra kerüljön. Ám amikor az új uralkodó az emberi nem elpusztítását fontolgatta, Prométheusz a halandók pártjára állt. Ellopta számukra a tüzet, ami aztán minden szükségben a segítségükre lett. De azt is mesélték Prométheuszról, ő maga alkotta meg agyagból az embereket, akik tőle kapták minden tudásukat. A titán tehát többre tartotta az emberi nem megsegítését az istenek tiszteleténél. Sőt, azt is megjövendölte: Zeusz hatalma nem örökkévaló – egyik születendő gyermeke nála is hatalmasabb lesz, és nem árulta el az istenek urának, ki ez a gyermek. Mások viszont úgy mesélték, Zeusz mégis szabadon bocsátotta Prométheuszt: beleegyezésével fia, Héraklész véget vetett Prométheusz szenvedésének – azért, hogy még nagyobb dicsőséget szerezzen.

Ezen az apuliai kratéron a szabadulás pillanatát ábrázolták. Középen a sziklához láncolt Prométheuszt látjuk. Elkínzottan emeli tekintetét Héraklészre, akit bunkójáról és ruhájáról: a nemeai oroszlán lenyúzott bőréről ismerhetünk fel. A hérósz odalép Prométheuszhoz, hogy eloldozza – a sast már lenyilazta.

Apuliai vörösalakos kehelykratér, Kr. e. 350–340 körül, Antikensammlung der Staatlichen Museen zu Berlin, 1969.9
© Foto: Antikensammlung der Staatlichen Museen zu Berlin – Preußischer Kulturbesitz. Fotograf: Johannes Laurentius

A madár véresen zuhan Hadészba, a mellette kiemelkedő nőalak ugyanis az Alvilág királynője, a fáklyát tartó Perszephoné lehet. Jobbján talán Démétér ül, balra pedig egy szárnyas, dárdákat markoló haláldémon (Erinnüsz). Prométheusz szabadulását jobbról Gaia (Föld), az anyja kíséri, mögötte pedig Apollón ül, aki a hagyomány szerint célba segítette Héraklész szabadító nyilát. A hérósz mögött Pallasz Athénét látjuk, kezében koszorúval – ez lehet Héraklész jutalma. De utalhat arra is, hogy Prométheusznak később koszorút kellett viselnie láncai emlékére.


Bob Dylan idén ünnepelte 80. születésnapját. I shall be released című számát 1967 óta sokan sokféleképpen adták elő. Most Joe Cocker 1969-ben megjelent feldolgozását választottuk:

  •  
  •  
  •  

Szólj hozzá!