Héraklész CV-jének tizenkét tételes szekciója jó eséllyel ismert olvasóink körében. Munkatapasztalatai a Nagy Takarítástól a csirke- madárfogáson át a gyümölcsszedésig különféle skillekről adnak tanúbizonyságot. Nem csoda, hogy az oikhaliai nyíllövőversenyen is jó eséllyel indult, amikor Eurütosz azzal a szándékkal hirdetett sportkupát, hogy lányát, Iolét férjhez adja. Habár a versenyt hérószunk nyerte, a jutalmat megtagadták tőle. Amikor Héraklész később vendégül látta Eurütosz egyik fiát, Iphitoszt, nemes (vagyis nemtelen) egyszerűséggel lehajította őt a toronyból. A hagyomány szerint az istenek büntetésül elviselhetetlen kórt akasztottak a nyakába, mire a delphoii jósdához fordult receptért, hogyan tisztulhatna meg. Mivel a választ megtagadták tőle, ellopta a tripuszt, Apollón papnőjének háromlábú székét a ráhelyezett üsttel együtt.
Ezt az eseményt ábrázolja az Andokidész-festő vörösalakos amphorájának egyik oldala is; a fazekas aláírása olvasható is az edény talpán (Andokides epoe(se) – „Andokidész készítette”). Balra a mezítelen hérósz buzogányáról (és kockás hasáról) ismerhető fel, mögötte Athéné istennő áll, készen, hogy segítsen – mellkasán ott a Gorgó-fejes, kígyókkal szegélyezett pajzs, kezében pedig egy (nem mellesleg nagyon aranyos) bagoly. A tripuszt jobbról Apollón fogja, kezében íjjal és két nyílvesszővel (ő nem indult a versenyen), mögötte testvére, Artemisz istennő. Mi nekik szurkolunk!
A váza azért is különleges, mert egyike a legkorábbi vörösalakos technikával készült edényeknek – de ezt már tudja, aki önismereti célból élt „digitális Delphoi”-szolgáltatásunkkal, azaz kitöltötte személyiségtesztünket. Ha már a vázasütemény-receptnek is a birtokában vagyunk, a Google Arts & Culture jóvoltából egy újabb skill-lel is gyarapíthatjuk önéletrajzunkat.
Az alábbi játékban az Andokidész-festő amphorájából kiindulva saját vázát modellezhetünk:
A feladat nem egyszerű, ezért ha nem fordul olyan gördülékenyen a korong, és toronyból dobálózni támadna kedvünk, ajánljuk kísérőzenének a Pottery együttes dalát (és klipjét):
A bejegyzés főszereplője: athéni vörösalakos amphora (Andokidész-festő, Kr. e. 530 körül) @ The Metropolitan Museum of Art. A borítóképen a történet kissé lendületesebb megfogalmazásban: athéni feketealakos oinokhoé (Taleidès-festő, Kr. e. 520 körül) @ Musée du Louvre / René-Gabriel Ojéda (1993).
