Ki ne ismerné az érzést, ami egy-egy antik műtárgy láttán keríti hatalmába az embert: „ilyet én is kérek!”. Mivel a múzeumból csak gondolatban vihetünk haza tárgyakat, és a vágyainkkal az ajándékbolt kínálata sem mindig találkozik, marad a „barkács” – ami nemcsak pótcselekvésként vagy stresszoldó foglalatosságként nagyszerű időtöltés, hanem az eredeti tárgyak átértelmezésének és az alkotás szabadságának is teret enged.
Ha történetesen épp féldrágakő- és nemesfémgyöngyökből, illetve csigaházakból fűzött egyiptomi ékszerkészletet néztünk ki magunknak, némi türelemmel és kreativitással egészen közel kerülhetünk a vágyott kincshez.
Ezek az egyiptomi ékszerek ugyan sírokból kerültek elő, a típus elsődleges használata azonban az élőké volt. A porcelán- (vagy kauri-)csigát jellegzetes, gömbölyded alakja, illetve a héj hosszanti nyílása a termékenység és a terhesség képzetével kapcsolta össze: a csilingelő csigákkal (illetve azok nemesfém utánzataival) díszített láncokat egykor nem is nyakban, hanem a csípő körül viselték – amulettként így kerültek a legközelebb az általuk oltalmazott testtájhoz.
Akinek az egyiptomi szobrokon és falfestményeken látható viselet esetleg túl merész, más módon is kombinálhatja a láncot alkotó csigaházakat és a karneol-, ametiszt-, illetve türkizgyöngyöket. A szükséges hozzávalók könnyedén beszerezhetők a hobbi- és ékszerkellékboltok kínálatából (ugyan nem színaranyból, de ez az egyiptomi daraboknak sem volt kötelező eleme).
Készülhet kulcstartó és fülbevaló,
karkötő és nyaklánc,
illetve természetesen szemüveglánc
(ha valakinek a szerzőhöz hasonlóan a 6 milliméteres gyöngyszemek befűzése is kihívást jelent).
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
A képek forrása
Kötélre fűzött kauricsigák El-Listből, Kr. e. 2030–1640, hossza: 27 cm. New York, Metropolitan Museum of Art, 32.1.211 / Public Domain.
Elektrumgyöngyök kauricsiga alakjában Abüdoszból, Kr. e. 1938-1759, hossza: 25,4 cm. Philadelphia, Penn Museum, E9195 © Penn Museum 2023.
Csípőöv elektrum kauricsigákkal, ametiszt- és karneolgyöngyökkel, Thébából (Asszaszif, MMA 840), Kr. e. 1850–1700, hossza: 66 cm. New York, Metropolitan Museum of Art, 13.180.11 / Public Domain.
Szathathoriunet hercegnő kauriöve, Lahunból (arany, karneol, földpát, réz-ezüst ötvözet), Kr. e. 1887–1813, hossza: 84,3 cm. New York, Metropolitan Museum of Art / Public Domain.
Nyaklánc kauricsigákkal és más amulettekkel, állítólag Thébából (karneol, ametiszt, földpát, lazúrkő, üveg, elektron, ezüst), Kr. e. 2055–1650, hossza: 46 cm. London, British Museum, EA3077 © The Trustees of the British Museum / CC BY-NC-SA 4.0.
Ruhátlan nőalak kauriövvel, Kr. e. 1981–1550, mészkő, magassága: 14,8 cm. New York, Metropolitan Museum of Art, 30.8.198 / Public Domain.
Kozmetikai edény térdelő lány alakjában, Kr. e. 1985–1795, szteatit, magassága: 7,8 cm. London, British Museum, EA2572 © The Trustees of the British Museum / CC BY-NC-SA 4.0.
Ruhátlan nőalak tetoválásokkal és ékszerekkel, Kr. e. 2000–1850, fajansz, magassága: 13,8 cm. Párizs, Musée du Louvre, E 10942 © 2012 Musée du Louvre / Christian Décamps.
Ékszerkészítő műhely ábrázolása Szobekhotep sírjában, Qena, Kr. e. 1400 körül, 66 x 79 cm. London, British Museum, EA920 © The Trustees of the British Museum / CC BY-NC-SA 4.0.
Zenészek ábrázolása Nakht sírjából (Théba, TT52), Kr. e. 1410–1370. Másolat (Norman de Garis Davies, Lancelot Crane, Hugh R. Hopgood, 1908–1914). New York, Metropolitan Museum of Art, 15.5.19d, j–k / Public Domain.