Horgonytalan hajókként távolodnak
s elúsznak lassan a nyári napok.
Tarkálló őszben járunk. Elhagyott
parkokban sanda szobrok vigyorognak.

Lopózkodunk zörgő utakon át,
szemünk riadt négy lángja összevillan:
felettünk zengő szárnyalással illan
egy nagy piros madár, az ifjuság.

Jékely Zoltán: Séta Corot tájain I.

A képen az Ikarosz-festő vörösalakos léküthosza (Kr. e. 475–450). A jelenet értelmezése bizonytalan: a szárnyakkal ábrázolt, kezét a mellkasa előtt tartó férfialak Ikarosz (vagy Hüpnosz) lehet; fölötte egy madár kitárt szárnnyal repül lefelé. New York, Metropolitan Museum of Art, 24.97.37 © The Metropolitan Museum of Art / Public Domain
A vers forrása: Digitális Irodalmi Akadémia; a beágyazott videó a Kex együttes dalának újrahangolása.
A borítóképen: Igor Mitoraj szobrai Pompeiiben, a Caserma dei Gladiatoriban, balra Icarus torzója. Fotó: © Bernard Blanc (2016), forrás: flickr.