IdaLion
Agócs Péternek
Születésnapi sorozatunk eddigi műsorszámai – az alvilági kitérő és a klasszikus iskolapélda – után a harmadik fellépő is megérkezett virtuális kiállítóterünkbe. A különleges szobrot néhány keresztkérdéssel egy keresztrejtvénnyel konferáljuk föl: a kulcsszavakból és megfejtésből kiderül, melyik hérószhoz hasonlították azt az istent, akit kívánságműsorunk újabb műtárgya ábrázol.
A szobrot mészkőből faragták, a Kr. e. 5. század első felében. Lelőhelye a ciprusi Idalion (Dali), ami az archaikus korban a szigeten létrejött egyik önálló királyság központja volt. A darab az úgynevezett Apollón-szentélyből került elő, amit az angolok tárták fel az 1860-as évek végén, így leleteinek zöme a British Museumba került.
Az 56 cm magas torzó ifjút ábrázol. Bal lábával előre lép – mint az archaikus görög kurosz-szobrok –, haja csigákba rendezve, szakálltalan. Rövid khitónt visel, azon pedig fejére húzott és mellén megkötött oroszlánbőrt. Baljában egy oroszlánt tart a farkánál fogva; fölemelt (immár elveszett) jobbjában a rokon darabok tanúsága szerint bunkósbotot kell elképzelnünk.
A legfontosabb képjelek alapján tehát könnyen felismerhető Héraklész, a korabeli művészetben a hérósz viszont szinte mindig szakállas – és nem tart kicsiny nagymacskát a kezében. Ha pedig Ciprusról nézzük a szobrot, egészen más értelmezés körvonalazódik.
© The Trustees of the British Museum
Ennek az ábrázolási típusnak a változatai nagyon népszerűek voltak Idalionban (a Kr. e. 7. század végétől a Kr. e. 4. századig), sőt a sziget más városaiban is. Bár az idalioni szentélyben más istenek szobrait is megtalálták, korabeli felirat alapján csak egyet tudunk megnevezni. Egy Kr. e. 388/387-ben állított kétnyelvű: föníciai és ciprusi görög írással írt felirat szerint itt Resef Mikalt, görög nevén Apollón Amüklaioszt tisztelték. (Ad notam: e felirat alapján fejtette meg George Smith a ciprusi szótagírást 1871-ben).
Idalion a Kr. e. 5–4. században hol görög, hol pedig föníciai uralom alatt állt, a szentély története azonban folyamatosnak látszik, semmi nem utal a kultusz megváltozására. Így joggal fogalmazták meg a feltevést, hogy Resef volt a szentély ura, akinek a Kr. e. 5. században Héraklészhoz hasonló vonásait emelték ki, de aki később Apollónnal is azonosítható volt. A föníciai és a görög kultúra békés egymás mellett élése az ókori Ciprus történetének egyik alapvető jellemzője volt.
Borító: Mészkőszobor (Idalion, Kr. e. 500–450). London, British Museum, 1917,0701.233 © The Trustees of the British Museum / CC BY-NC-SA 4.0 • Mészkőszobor (Idalion, Kr. e. 450–425). London, British Museum, 1917,0701.285 © The Trustees of the British Museum / CC BY-NC-SA 4.0 • Márványtalapzat kétnyelvű felirattal (Idalion, Kr. e. 388/387) London, British Museum, 125320 © The Trustees of the British Museum / CC BY-NC-SA 4.0 • A borítókép Gary Turner képének felhasználásával készült, forrás: flickr.com / CC BY-NC-SA 2.0.
A keresztrejtvény háttérképe: az idalioni paloták romjai ma. Forrás: wikipedia © Rjdeadly (2017).
