PALLADION MŰHELY

2025. JÚNIUS 23. HÉTFŐ

09:30 – 10:00, B épület földszint, 012
♦ Gyülekező, regisztráció

10:00 – 12:30
♦ Családias családfakutatás az ókortól napjainkig
ENDREFFY KATA és SZIKORA PATRICIA (Palladion Műhely)

Peripatetikus séta az ELTE Bölcsészettudományi Karának otthont adó Trefort-kertben és környékén: miközben betűk, jelek, kódok és rejtvények útvesztőjében keressük a valós és mitológiai családokat összekötő tér- és időbeli ösvényeket, nemcsak a campust ismerjük meg jobban, hanem egymást is.

14:00 – 17:00
(Asszíriológiai és) Hebraisztikai Tanszék

♦ Feleségtársak viszálya a férfiérdekek szolgálatában
KOLTAI KORNÉLIA

A feleségtársak viszonyát a narrátorok többnyire problematikus viszonyként jelenítik meg a Héber Biblia elbeszélő történeteiben, gondoljunk csak Sára és Hágár, Ráhel és Lea, Anna és Peninná kapcsolatának az ábrázolására. De lehet, hogy a nők közötti viszály nem is annyira jelent problémát a férjek, a férfi főszereplők számára, mint ahogy azt az elbeszélések állítják? És lehet, hogy a konkrét cselekményen túlmutatóan a női mellékszereplők csetepatéi örve alatt (amelyek legyenek bár tragédiába torkollók vagy könnyed cicaharcok) a férfiszerzők a saját magasröptű ideológiai csatározásaikat vívják meg?
Az interakcióra lehetőséget biztosító előadás feminista nézőpontból azt a kérdést járja körül, hogy a Héber Biblia viszálykodó feleségtársainak történeteiben hogyan érvényesülnek a férfiérdekek: a történet férfi főhőseinek, és ezzel összefüggésben a történet mögött felsejlő férfiszerzőknek az érdekei.

♦ Testvérnépek testvérisége?
BÁNYAI VIKTÓRIA

A foglalkozáson azt járjuk körbe, hogy a Héber Bibliában a családi kapcsolatok mintázatai – leszármazás, édes- vagy mostohatestvérség, ragaszkodások és viszályok – hogyan válnak a népek kapcsolatának értelmező elveivé. Olyan kérdésekre keressük választ, mint hogy mi alapján rokonítottak népeket. Az egyes népek ősatyáinak és ősanyáinak tekintett szereplők egymás közötti kapcsolata mit árul el a népek kapcsolatáról, vagy épp ezek megváltoztatásának szándékáról? Az ősatyák és ősanyák személyes jellemvonásai mennyiben képviselnek nemzetkarakterisztikát? És ha azt képviselnek, akkor milyen önképet ad Jákov, vagyis Izrael viselkedése és családi kapcsolatai?

2025. JÚNIUS 24. KEDD

9:30 – 12:30
Assziriológiai (és Hebraisztikai) Tanszék

♦ Anyák és fiúk
ZÓLYOMI GÁBOR

A 3. évezred végi Girszuból mintegy 200 jogeset jegyzőkönyvszerű leírása maradt ránk. Az egyik leggyakoribb indoka a pereskedésnek a családi vagyon elosztása a családfő elhunyta után. Az egyik ilyen szöveg egy özvegy és gyermekei közötti pereskedést írja le, a foglalkozás tárgya ennek a szövegnek a feldolgozása.

♦ Survival of the fittest! Harc a hatalomért az asszír királyi családban
VÉR ÁDÁM

Az Asszír Birodalom királyi családja 1300 éven át uralkodott, és jószerével folyamatosan növelte hatalmát, azonban az uralkodó halálát követően szinte sosem ment zökkenőmentesen a hatalomváltás, újabb és újabb belháborúk robbantak ki a családtagok között. Előadásunkban a két kivételesen jól dokumentált példát járunk körül a Kr. e. 7. századból: Szín-ahhé-eríba meggyilkolását, majd két generációval később az Assur-bán-apli és bátyja, Samas-sum-ukín közötti háborút.

14:00 – 17:00
Egyiptológiai Tanszék

♦ Családi viszonyok és viszályok az óegyiptomi istenvilágban
BÁCS TAMÁS

Az előadás betekintést nyújt az óegyiptomi istenek összetett világába. Az áttekintés elsősorban az istenvilág felépítésére, valamint az azon belül feszülő dinamikákra és konfliktusokra összpontosít – a világ keletkezését elbeszélő teremtésmítoszoktól kezdve Ozirisz halálának és újjászületésének történetén át egészen a visszatérő istennő mítoszág (Napszem-mítosz). Az előadás célja, hogy megmutassa, miként tükröződtek ezekben a mítoszokban az ókori egyiptomiak összetett családi kapcsolatai és az azokban rejlő feszültségek.

♦ Hogyan, s miért levelezzünk a halottakkal, ha baj van odahaza?
JASPER KATA

Az ókori egyiptomiak nemcsak az istenekhez, hanem a halottaikhoz is írtak leveleket. Ezekben segítséget kértek tőlük családi problémák megoldásához, például betegségek, termékenységi gondok vagy örökösödési viták esetén. Ezek a levelek izgalmas bepillantást engednek az egyiptomi emberek hitébe, a halottakkal való kapcsolatukba, és abba is, milyen gondokkal kellett megküzdeniük a mindennapokban – különösen az I. Átmeneti Kor és a Középbirodalom idején, ahonnan a legtöbb forrással rendelkezünk.
A foglalkozáson több ezer éves, ókori egyiptomi szövegek segítségével próbáljuk jobban megérteni saját emberi kapcsolatainkat, családi konfliktusainkat és a halottainkhoz fűződő viszonyunkat.

2025. JÚNIUS 25. SZERDA

9:30 – 12:30
Görög Tanszék

♦ „Amit szabad Jupiternek…” – isteni kiváltságok, emberi tabuk a görög mitológiában és a Ptolemaiosz-korban
BOLONYAI GÁBOR

A görög mítoszok istenei szélsőséges formában, gátlások nélkül élik meg érzelmeiket, pozitív és negatív indulataikat egyaránt. Zeusz az Alvilágba kergeti apját, Kronoszt (aki előzőleg hatalmát féltve sorra lenyelte megszülető gyermekeit), később nővére, Héra iránt lobban szerelemre és őt veszi el törvényes feleségül. A történeti időkben akadt egy olyan görög királyi család: az Egyiptomban uralkodó Ptolemaiosz-dinasztia, amelynek körében szintén rendre előfordultak vérfertőző házasságok, testvérgyilkosságok, szülők és gyermekek közti véres konfliktusok. A foglalkozáson irodalmi szövegek és képzőművészeti alkotások segítségével próbáljuk megérteni ennek a különös jelenségnek a lehetséges okait.

♦ Gyerekgyilkosság mint vallási áldozat
BÁRÁNY ISTVÁN

A görög mitológia számos gyerekgyilkosságról tud, amelyek sokszor vallási áldozatok vagy rituális kontextusban is elhelyezhetők. A foglalkozás során néhány rövidebb szöveget veszünk szemügyre, illetve megnézzük, hogy a különböző (általában irodalmi) szövegek milyen kontextusban és milyen célokra használják ezeket a mítoszokat.

14:00 – 17:00
Vallástudományi Tanszék

♦ Mennyei és pokoli rokonok: A rokonsági kapcsolatok mágikus hatásai az ókori kultúrákban
EGYED ATTILA és VÉR ÁDÁM

„Az atyák ettek egrest, és a fiak foga vásott meg bele” (Ez. 18,2). E kijelentést Ezékiel egy korabeli bevett felfogás kifejezéseképp említi, miszerint az ősök bűne generációkon át az utódokra szállhatott. Az Odysseia 4. énekében pedig arról olvashatunk, hogy Menelaos, kikerülve a halált, az Elysium mezejére fog kerülni, azon az alapon, hogy Helené férjeként Zeus vejének számított (Od. 4,561‒569). A vallási jelenségek szerteágazó tárházán belül külön kategóriát alkotnak az imént említett esetek, amikor bizonyos személyek állapotában olyan, más személyek által okozott változások figyelhetők meg, amelyek felülírják a természet szokásos működésének rendjét. E különös események értelmezéseiben gyakran olvashatunk a személyek közötti mágikus kapcsolatokról, amely mögött legtöbb esetben a rokonsági viszonyok különös erejéről vallott kulturális elképzelések húzódnak meg. A két előadás során konkrét szöveghelyekre és képi ábrázolásokra alapozva fogunk körbejárni két ilyen jelenséget: az isteni származású hősök boldog túlvilági lehetőségeinek problémáját a korai görög kultúrában és a generációs bűn hatásait az ókori Közel-Kelet kultúráiban.

2025. JÚNIUS 26. CSÜTÖRTÖK

9:30 – 12:30
Latin Tanszék

♦ Cicero és felesége
FERENCZI ATTILA

A foglalkozás keretében, amely egy rövid előadásból és az azt követő csoportmunkából áll, részleteket olvasunk Marcus Tullius Cicero és felesége, Terentia levelezéséből. A levelek Cicero száműzetése alatt keletkeztek, amikor Cicero Illyriában várta a politikai fordulatot, felesége pedig Rómában maradt. Az írásokból sok minden láthatóvá válik a két ember kapcsolatáról, egy ókori házasság működéséről, illetve konfliktusairól.

♦ Családi harmónia és diszharmónia Ovidius Metamorphosesében
KRUPP JÓZSEF

Ovidius Metamorphoses (Átváltozások) című eposza az ókor egyik legnagyobb hatású irodalmi műve, amely születése óta megszámlálhatatlan költőt, művészt és gondolkodót ihletett arra, hogy saját alkotásban gondolja tovább a mű egy-egy részletét. Nemcsak annak köszönhető ez a hatás, hogy Ovidius több mint kétszáz, a mitikus történeteket vallási-rituális összefüggéseikből kiemelve újramesélő elbeszélést tár elénk művében, hanem nyugtalanító és inspiráló alapmotívumának is: annak az irodalmilag összetett módon közvetített tapasztalatnak, hogy minden változásban van. Az előadás és közös szövegolvasás során néhány példán keresztül azt fogjuk megvizsgálni, milyen változatokat kínál Ovidius műve a családi boldogság és boldogtalanság témakörére.

14:00 – 17:00
ZÁRÓPROGRAM