Solarium

Szent Iván éjjelén szoktatok meztelenül tóban fürdeni? Fáklyával a kezetekben körbefutni a szántóföldet? Esetleg ruhátlanul kútba nézni, hogy megpillantsátok a jövendőbelitek arcát? Vagy inkább egyszerűen csak átugorjátok a tábortüzet?

Az év legrövidebb éjszakájához és a nyár kezdetéhez legalább annyi szokás, hagyomány és elbeszélés kapcsolódik, mint égen a csillag! Ha a fenti, (nap)szúrópróbaszerűen felsorolt példák most kevésbé vonzanak, és ebben a kánikulában te is elveszted az időérzéked, forró szeretettel ajánljuk nyári kvízünket erre a napsugaras délutánra.

Ha valamire nem tudod egyből a választ, sebaj! Kattints minden kérdés után az ellenőrzésre és további tippeket kapsz – érdemes újra próbálkozni! 🙂


A borítóképen látható mozaikrészlet egy hatalmas ókori villa egyik szobájának dísze és egyben a névadója is: A tíz lány terme (Sala delle Dieci Ragazze). A villát a szicíliai Piazza Armerina mellett tárták fel, és a Kr. u. 4. század elején épülhetett; méreteit jól mutatja, hogy több mint 3500 négyzetméter mozaik díszítette a helyiségeit.

A lányok ruhájáról a mai néző joggal asszociál vízparti nyaralásra, a hasonlóság azonban megtévesztő. A ruha mai megfelelője ugyanis nem a bikini volna – a fürdőruhának ezt a változatát csak a Kr. u. 20. század közepén találták fel –, hanem a női atléták dressze. A római kultúrában a nők nem meztelenül sportoltak, mint a férfiak, hanem a mozaikon látható öltözetben.


Akár a sport és a verseny szerelmeseként, akár a forróság elől menekülve merülünk el a vízben, az úszásnemek felidézéséhez – és a (további) hullámok elkerülésében bízva – Loudon Wainwright szerzeményét ajánljuk:


A képek forrása
Borítókép: Mozaik atléták ábrázolásával (részlet). Szicília, Villa Romana del Casale, Kr. u. 4. század. Forrás: wikimedia, fotó: Ludvig14 / CC BY-SA 4.0
A kvíz fedlapja: Attikai vörösalakos kehelykratér a felkelő nap és a tengerbe süllyedő csillagok ábrázolásával, Kr. e. 430 körül. London, British Musuem, E 466 © The Trustees of the British Museum, CC BY-NC-SA 4.0.
1. A téli tejút az ausztriai Krippenstein fölött, 2015. október 10. Fotó: H. Raab, forrás: flickr / CC BY-NC-ND 2.0.
2. Részlet Arisztarkhosz egyetlen fennmaradt művéből, amely a Nap, a Föld és a Hold távolságával foglalkozott, Kr. u. 10. századi másolat. Biblioteca Apostolica Vaticana, Vat. gr. 204, fol. 116 recto, forrás: wikimedia / Public Domain.
3. Szenenmut Deir el-Bahari-i sírjának (TT 353) mennyezeti freskója csillagászati ábrázolással, Kr. e. 1479–1458 körül. Charles K. Wilkinson másolata, New York, Metropolitan Museum of Art, 48.105.52 / Public Domain.
4. Császárkori mozaik évszak-perszonifikációk ábrázolásával. Tunisz, Bardo Múzeum, 3591. Fotó: Dennis Jarvis, forrás: flickr / CC BY-SA 2.0.
5. A Fasti Antiates Maiores rekonstrukciója. Róma, Palazzo Massimo alle Terme (forrás).
6. Vörösalakos tál Héliosz ábrázolásával, Kr. e. 320 körül. Párizs, Musée du Louvre, K 174. © 1993 RMN-Grand Palais (Musée du Louvre) / Hervé Lewandowski.
7.1. Korinthoszi sisak, Kr. e. 600 körül. Bécs, Kunsthistorisches Museum, ANSA-VI 1671 / CC BY-NC-SA 4.0.
7.2. Attikai vörösalakos léküthosz, Kr. e. 450–400. New York, Metropolitan Museum of Art, 41.162.203 / Public Domain.
7.3. Lucaniai vörösalakos harangkratér részlete: sárkányfogatot hajtó Médeia, Kr. e. 400 körül. The Cleveland Museum of Art, 1991.1 / CC0.
7.4. Terrakotta nőalak, Kr. e. 350–300. London, British Museum, 1859,1226.43 © The Trustees of the British Museum, CC BY-NC-SA 4.0.
8. A Szentivánéji álom első kiadásának címoldala, London, 1600. Forrás: Shakespeare Documented / CC BY-SA 4.0.

  •  
  •  
  •  

Szólj hozzá!