Sportszerűség

Ἀποπουδοβαλία [ejtsd: apopúdobalia].
Ókori sportág, bizonyára az újkori futballjáték egy korai előzménye; részletei mindazonáltal nem ismertek. Már Akhilleusz Taktikosz
Gümnasztikájában szerepel az ἄνδρες ἀποπουδοβαλόντες (fr. 3) kifejezés a Kr. e. 4. század elejére, Korinthoszra vonatkozóan. A sport a késő hellénisztikus korban Rómába is eljuthatott; a pszeudo-cicerói De viris illustribus című prózai munkában mindenesetre kiemelkedő apopudobalonok vannak felsorolva (3,2). A Kr. u.1–2. században az ~-t római legiók vitték magukkal egészen Britanniáig, ahol a 19. században szabályait ismét kidolgozták. Nyilvánvalóan nagy népszerűsége ellenére a kora keresztény irodalomban elítélték (vö. pl. Tert. De spectaculis 31sk.); a 4. századtól kezdődően az ~ többé nem fordul elő.

Bibliográfia:

  • Pila („Dárdai”), in: Ders. (Hrsg.), Tanulmánykötet M. Sammer tiszteletére, 1994, 322–348 (utánpótolhatatlan)
  • Pedes („Lábas”), A., in: Zschr. für Ant. und Sport 4, 1995, 1–19.

Meier, Mischa (Bielefeld), “Apopudobalia”, in: Der Neue Pauly, Hrsg. Cancik, Hubert –  Schneider, Helmut, vol. 1. Stuttgart 1996. Consulted online on 09 January 2022. First published online: 2006.
A fordítás a Translatio Googlensis gépirat alapján, szabad kézzel készült.

„Hogy az európai futball görög-római eredetű sportág volna?! Szemüveget az írónak!” Okkal fogott gyanút az olvasó, az idézett apopudobalia-szócikk ugyanis egy tréfás kedvű szerző tollából került az ókorászok körében csak Neue Paulyként emlegetett lexikonba – ez az ókortudomány legutóbbi átfogó enciklopédiája. Bár a név és a leírás csupán a fantázia szüleménye, a szerkesztőket sikerült meggyőznie, pedig sem a görög filozófusok, sem a római legionáriusok nem futballoztak, nem is beszélve a jó „taktikai” érzékkel megválasztott példák történelmi hitelességéről!

Ha már játékos hangulatban vagyunk – és mert januárban sokan tervezgetünk amatőr sportolói karriert, de most már tényleg! –, egy sportszerű agytornára hívjuk nem csak focidrukker olvasóinkat. Az alábbi memóriaedző meccsen olyan focicsapatokkal (+1 női kosárklubbal) mérkőzhetünk, amelyek emblémája jól ismert ókori műalkotások nyomán készült. Piroslap nincs!


A memóriakártya lapjain labdával egyensúlyózó ifjúalak, tehát nem focista látható (sírdombormű részlete, Kr. e. 400–375, Athéni Nemzeti Múzeum, ltsz. 873, a kép forrása: Wikipedia). A párokon szereplő képek forrásai: 1a1b, 2a2b, 3a3b, 4a4b, 5a5b, 6a6b, 7a7b, 8a8b. A borítóképen Jan van der Straet festménye: „futballmeccs” a firenzei Piazza Santa Maria Novellán (a kép forrása: a calcio fiorentino szócikke egy másik lexikonból, a Wikipediáról). A római korban népszerű labdajáték volt a két csapat által játszott harpastum, amely a mai rugbyhez áll közelebb.

Szólj hozzá!