A cím fölött elnéző pár etruszko-latiumi antefix részlete. A Róma közelében fekvő Lanuviumban találták, amikor ez a vidék az etruszk kultúrához tartozott. Az ókorban ehhez hasonló, leggyakrabban Gorgó-főt ábrázoló épületelemekkel zárták le a tetőcserepek sorát. A fenti alakok Dionüszosz kíséretéből kerültek a magasba: szatüroszt és mainaszt látunk, előttük párducot. A szakállas férfialak mintha napellenzőnek használná a kezét – a Mediterraneumban erősen tűz a nap.
A Pompeii Régészeti Park Héliosz erejét kihasználva – a fenntarthatóság jegyében – olyan napelemekkel fedett be két házat is, amelyek kívülről pontos másai az eredeti antik terrakotta cserepeknek. Az épületekben a napelemek helyezik új megvilágítás alá a falfestményeken elbeszélt mitikus történeteket. A görög-római gondolkodás szerint Héliosz / Sol szeme mindent lát, ami a földkerekségen történik: aranyló sugarai immár más értelemben derítenek fényt a titkokra – vagy az elsőre kevésbé szembetűnő részletekre és a jelenetek bővülő értelmezési lehetőségeire.
Az egyik újonnan felszerelt épület a Vettiusok háza (VI. 15. 1), amelyet nemrégiben nyitottak meg ismét a látogatók előtt. Az exedra déli falán az alvó Ariadnét és Dionüszosz érkezését ábrázolták. A krétai királylányt Thészeusz hagyta Naxoszon (Athénba távozó hajója megfeszített vitorlával suhan a tengeren, középen fent); Ariadné mély álmáért pedig a fölé hajoló Hüpnosz, Álom a felelős: mákonyt szórt a lányra.
A külső szemlélő hátulról látja a kiszolgáltatott királylányt, a napfény csípőjére és hátára csalogatja a tekintetet – érdemes megfigyelni bőre hófehér csillogását, és a földön baloldalt sorakozó tárgyak árnyékát. Ariadné párducbőrre terített zöld drapérián fekszik, takaróját Dionüszosz egyik kísérője, egy szatürosz emeli le róla, a hozzájuk lépő istennek mutatva. Nemcsak ő, hanem további szatüroszok is bámulják az alvó nőt, még a sziklák mögül is. A háttérből érkező Dionüszosz alakja azonban a mai néző számára már elhalványult – mindössze borostyánkoszorúja és thürszosza lombos csúcsa vehető ki tisztán. Szerelme föllobbanását szárnyas Erósz várja térdére kulcsolt kézzel, jobboldalt lent.
Ariadné édesanyja Pasziphaé, a Nap egyik lánya volt. Héliosz unokája egyes elbeszélések szerint Dionüszosz feleségeként halandó lányból halhatatlan istennő lett: aranyló koszorút kapott, amely ma Északi Koronaként (Corona Borealis) tündököl az éjszakában – amikor Héliosz nem világítja be az égboltot.
Középen: pompeii falfestmény, Kr. u. 60–79. Fotó: Francesco Gasparetti (Sailko) 2019 © Pompeii Régészeti Park.
A borítóképen: antefix, Kr. e. 460–440 © The Trustees of the British Museum
Lent: Bernard Lens II: Bacchus és Ariadne (részlet), 1674–1725 © The Trustees of the British Museum
A Vettiusok házát ábrázoló fotó forrása: CNN © Courtesy Silvia Vacca.
